A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez 20 kálium ← kalcium → szkandium Mg ↑ Ca ↓ Sr Ca Periódusos rendszer Általános Név, vegyjel, rendszám kalcium, Ca, 20 Latin megnevezés calcium Elemi sorozat alkáliföldfémek Csoport, periódus, mező 2, 4, s Megjelenés ezüstfehér Atomtömeg 40, 078(4) g/mol Elektronszerkezet [ Ar] 4s 2 Elektronok héjanként 2, 8, 8, 2 Fizikai tulajdonságok Halmazállapot szilárd Sűrűség (szobahőm. )
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus állította össze az elemek periódusos rendszerét 1869-ben. Azon felismerés alapján született meg a rendszer, hogy az elemek tulajdonságai a rendszámuk szerint periodikusan váltakoznak. Tőle függetlenül nem sokkal később J. L. Meyer német tudós is leírta a rendszert. Mengyelejev a táblázat rendszere alapján megjósolta újabb tíz elem létezését, és feltételezett tulajdonságaikat is leírta. Mengyelejev táblázata még természetesen nem úgy nézett ki, mint a manapság használatos. Ca periódusos rendszer ne. A képen látható (nagyítható) modern periódusos rendszer táblázatának minden cellájában az elem rendszáma, vegyjele, relatív atomtömege és neve olvasható. A KÖRINFO képtárban részletes áttekintést kaphat a az elemekről, a nem fémes elemekről és fémek és félfémek csoportjáról. Kattintson a linkekre! Ha e-tanfolyamot kér a periódusos rendszer elemeiről, kattintson ide!
A latin calx, mész szavakból. Régi magyar neve mészeny. A kalciumvegyületeket már az I. században ismerték, hiszen például meszet állítottak elő az ókori Rómában. Az elemi kalciumot először Sir Humphry Davy izolálta 1808-ban égetett mész és higany-oxid keverékének elektrolíziseként. Alkáliföldfémek – Wikipédia. Davy azután próbálkozott ezzel, miután hallotta, hogy Jöns Jakob Berzelius és Pontin kalciumamalgámot állított elő égetett mész higanyban történő elektrolízisével. Elektronok száma héjanként 2, 8, 8, 2 Elektronkonfiguráció [Ar] 4s 2 Ca A tojáshéj fő összetevője kalcium-karbonát Halmazállapot Szilárd Sűrűség 1, 54 g/cm 3 Olvadáspont 1115, 15 K | 842 °C | 1547, 6 °F Forráspont 1757, 15 K | 1484 °C | 2703, 2 °F Olvadáshő 8, 54 kJ/mol Párolgáshő 155 kJ/mol Fajlagos hőkapacitás 0, 647 J/g·K Gyakoriság a Földön 5% Gyakoriság az Univerzumban 0, 007% A kalciumot arra használják, hogy eltávolítsák a fémötvözetekből az oxigént, a ként és szenet. Emellett kedvelt ötvözőanyag, felhasználják alumínium, berillium, réz, ólom és magnézium ötvözetekben is.
Az elsőről tudjuk, hogy a VI. -A csoport 2. periódusa (sora), azaz az csak az Oxigén lehet.
A legfontosabb csoportok nevet is kaptak: 1. A alkálifémek (kivéve a hidrogén) 2. A alkáliföldfémek 7. A halogének 8. A nemesgázok A nemesgázok kitüntetett szerepet töltenek be a kémiai elemek között, mivel vegyértékhéjuk telített. Az s2p6 szerkezetet nevezzük nemesgázhéj-szerkezetnek.
A 13. csoport elemei: B, Al, Ga, In, Tl 2. A 14. csoport elemei: C, Si, Ge, Sn, Pb 2. A 15. csoport elemei: N, P, As, Sb, Bi 2. A 16. csoport elemei: O, S, Se, Te, Po 2. A17. csoport elemei: F, Cl, Br, I, At 2. A 18. csoport elemei, a nemesgázok: He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn 2. Az átmenetifémek 2. átmenetifémsor elemei és fontosabb vegyületeik 2. A 12. csoport elemei: Zn, Cd, Hg 2. és 3. átmenetifémsor néhány fontosabb eleme 2. Átmenetifém-komplexek 2. A kémiai elemek periódusos rendszere - Cérnaszálak Ariadné fonalából. Fémorganikus vegyületek 2. Mindennapi használati anyagok 2. Szintetikus polimerek 2. Módosított természetes anyagok 2. Fémötvözetek 2. Szilikátipari termékek 2. Ajánlott irodalom chevron_right 3. Átalakulások chevron_right 3. Kémiai reakciók 3. Reakciók vizes oldatban 3. Sav-bázis reakciók 3. Redoxireakciók 3. Szubsztitúció telített szénatomon 3. Aromás nukleofil szubsztitúció 3. Nukleofil szubsztitúció karbonil-szénatomon 3. Aromás elektrofil szubsztitúció 3. Gyökös szubsztitúció 3. Addíciós reakciók 3. Eliminációs reakciók 3. Szerves vegyületek oxidációs és redukciós reakciói 3.
Mengyelejev éppen az elmélet alkalmazásával, az elmélet kémiai követketkezményeinek vizsgálatával, a még fel nem fedezett elemek tulajdonságainak jóslásával tûnt ki tudóstársai közül. 1870-ben megjelent Lothar Meyer periódusos rendszere is, ám egyik dolgozat sem keltett különös figyelmet. A periódusos törvény iránt csak akkor ébredt fel az érdeklôdés, amikor a hiányzó elemeket felfedezték és tulajdonságaikat megállapították. Ca periódusos rendszer 4. A galliumot Lecoq de Boisbaudran fedezte fel, és Mengyelejev mutatta ki, hogy megfelel az eka-aluminíumnak. Késôbb kiderült, hogy az eka-bór a szkandium, az eka-szilícium a germánium. Felhasznált irodalom: J. R. Partington: A History of Chemistry, Vol. IV, Macmillan, London, 1964 Carmen Giunta: Selected Classic Papers from the History of Chemistry Chris Heilman: The Pictorial Periodic Table Hronszky Imre, Varga Miklós: Filozófiai tényezôk a kémiai gondolkodás történetében, Tankönyvkiadó, Budapest, 1973 ChemoNet, 1997 Vissza