Ki minősül "volt haszonbérlőnek"? – A Kúria döntése A jogvita alapját egy szófordulat adta, mégpedig a "közvetlenül megelőző" kifejezés. A volt haszonbérlőnek ugyanis csak akkor jár a kiemelt előhaszonbérleti jog, ha a közvetlenül megelőző legalább 3 évben ő bérelte a földet (Földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése). A vita arról szólt, hogy a "közvetlenül megelőző" kifejezés vajon időbeliséget takar-e vagy csupán az előző földhasználó személyére utal, magyarán, ha a bérleti jogviszony után senki nem használja a területet, azzal vajon megszűnik-e a volt földhasználó előhaszonbérleti joga? Egy pár évvel ezelőtti döntésében a Kúria úgy értelmezte a törvény szövegét, hogy a "közvetlenül megelőző" kifejezés nem a haszonbérlő személyére, hanem kizárólag időbeli értelemben vizsgálandó. A Kúria döntése gyakorlatilag azt jelentette, hogy amennyiben a bérleti szerződés december 31-én lejárt, úgy legkésőbb január 1-jén áll fenn a "volt haszonbérlői" jogosultság, de január 2-ától már nem. Nos, a kérdés végül nem került nyugvópontra, hiszen idén nyáron az Alkotmánybíróság jócskán felülírta a Kúria joggyakorlatát.
A közlés során a haszonbérleti szerződést (ajánlatot) három eredeti példányban kell benyújtani a jegyzőhöz [2013. § (2) bek. Több föld együttes bérbeadása esetén az előhaszonbérletre jogosult csak az összes földre együtt tehet elfogadó nyilatkozatot, és ebben az esetben úgy kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogot megalapozó körülmény valamennyi föld vonatkozásában fennállna. Ha csak arra tesz elfogadó nyilatkozatot, amire fennáll az előhaszonbérletet megalapozó körülmény, akkor a nyilatkozata új ajánlatnak minősül [2013. 56. §].
Mely esetekben alkalmazzák és mikor nem áll fenn az előhaszonbérleti jog?
3. §]. 2014. április 30-ig a földműves, fiatal földműves, pályakezdő gazdálkodó, mezőgazdasági termelőszervezet, újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet fogalmak esetében nem szükséges a nyilvántartásba vétel, elegendő, ha az adott természetes vagy jogi személy az egyéb fogalmi kritériumoknak megfelel – a feltételeknek való megfelelőségről nyilatkoznia kell a haszonbérleti szerződésben, az előhaszonbérleti jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatban vagy ezeket kiegészítő külön nyilatkozatban [2013. 5. Az Fétv. meghatározza a haszonbérleti szerződés szükséges minimum tartalmi elemeit: - a felek szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozata, - a szerződés lényeges tartalmi elemei, - a felek által meghatározott valamennyi kikötés és feltétel [2013. 52. § (1) bek. ]. lehetővé teszi, hogy. december 31-ig az egységes okiratba foglalt szerződés helyett még az elfogadott haszonbérleti ajánlat is közölhető, feltéve, hogy tartalmazza a szerződés lényeges tartalmi elemeit, és a haszonbérbeadó és az ajánlattevő által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt.
Szerző(k): Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019. 10. 03 | Ingatlan A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt "volt haszonbérlő" kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük a jelenleg aktuális bírósági gyakorlat tükrében. Álláspontunk szerint ennek azért is van létjogosultsága, hiszen azon túl, hogy a volt haszonbérlői státuszban lévőket az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén előkelő helyen illeti meg előhaszonbérleti jognál, az egyes bíróságok élesen másként értelmezik ezt a fogalmat. A földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdése definiálja a "volt haszonbérlőt": volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérleti szerződés fennállásának időtartama alatt.
2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett 2018. napjától: A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint… Bővebben
2018. december 27-én hirdették ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kezdeményezett, a földforgalmat érintő törvénymódosításokat; a módosítási javaslatot ősszel Győrffy Balázs, Jakab István és Font Sándor nyújtott be. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény 2019. január 11-én lép hatályba. A változásokat a NAK foglalta össze: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmának szabályozásával kapcsolatos változások Helyi földbizottságok A 2014-ben hatályba lépett új földforgalmi törvény eredetileg az ún. helyi földbizottságoknak szánta feladatul a termőföld-adásvételek véleményezését. Tekintettel arra, hogy ezek nem alakultak meg, feladatukat a NAK területi szervei látják el. Több mint 12 ezer személy vesz részt az eljárásban, 2014 óta évente 50-70 ezer termőföld-adásvételt véleményeztek a települési agrárgazdasági bizottságok, illetve a NAK megyei elnökségei. A most elfogadott módosítás megerősíti a NAK szerepét a földforgalom ellenőrzésében.