A 2004-ben kezdődött per 2009-ben ért véget jogerős ítélettel: az amúgy előzetesben egy percet sem töltő Princz Gábor 3, 6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1, 5 millió forint pénzbüntetést kapott. Princz a jobb- és baloldali politikai elittel egyaránt erős kapcsolatrendszert épített ki. A rendszerváltás után támogatást nyújtott a Lakiteleki Népfőiskolának és minden politikai pártnak, így a Fidesznek is, baloldali kötődése ellenére, jó viszonyt tartott fenn Orbán Viktorral is. 1992-ben egyik alapító tagja volt a Láthatatlan Kollégiumnak. Az 1998-as kormányváltás után Ausztriába költözött. Princz Gábor később főleg idegenforgalmi és egészségügyi fejlesztésekbe kezdett, de vállalkozásai nem mentek igazán jól, próbálkozásait inkább tartozások, csődök, felszámolások jellemezték. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a mára már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet. Postabank ügy - Princz Gábort és három társát pénzbüntetésre ítélték - Jogi Fórum. 8 Galéria: Elhunyt Princz Gábor Fotó: Nagy Attila / Index A Wikipédia szerint 1996-ban maga is szerepelt – mint a légiós tábor bankára – az általa szponzorált A három testőr Afrikában című filmben is.
Büntetőeljárás indult A vizsgálat során egyéb furcsaságok is napfényre kerültek, amelyek közül az úgynevezett VIP-listák váltak leginkább ismertté. A bank 1989-től 1997-ig összesen 1, 3 milliárd forint kedvezményes hitelt adott befolyásos véleményformálóknak, köztük baloldali politikusoknak, újságíróknak. A Postabanknál kimutatott veszteségek miatt Princz Gábor elnök-vezérigazgató, valamint a Postabank néhány vezető munkatársa ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanújával nyújtott be az ügyészség vádiratot. A vád szerint összesen 36, 1 milliárd forintos kár okozásáért voltak felelősek. A közel egy évtizedig tartó büntetőeljárásban a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) mondta ki a végső szót 2009. február 11-én kihirdetett jogerős ítéletével. Adatbázis: hitelezés, Princz Gábor | K-Monitor. A vádak legnagyobb része alól Princz Gábort felmentették, végül hűtlen kezelés helyett hanyag kezelésért kapott 3, 6 millió forint pénzbüntetést. A Postabank utáni élet Princz Gábor 1998-ban Bécsbe költözött, azóta jórészt ott élt, ott is halt meg.
Princz Gábor és a Postabank: felemelkedés és bukás 2018. november 17., szombat, 20:43 Tegnap váratlanul meghalt Princz Gábor, a Postabank korábbi elnök-vezérigazgatója. A bankár 62 éves volt. Ennek kapcsán felidézzük az életének meghatározó szakaszát jelentő postabankos időszakot, annak felívelő, szárnyaló szakaszát és a váratlannak tűnő, gyors összeomlást. Élete Princz Gábor 1956-ban született Moszkvában. Gyermekkorát Budapesten, míg gimnáziumi éveit javarészt Moszkvában töltötte. Gazdasági tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtani Egyetemen külgazdaságtani szakon folytatta, és diplomáját is itt szerezte meg – írták gyerekei a nekrológban. Princz Gábor megszólal - Napi.hu. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt. 33 évesen a Postabank és Takarékpénztár alapítója és elnök-vezérigazgatója lett. A szocializmus bukása hozta el a kétszintű bankrendszert és ezzel a Postabankot Ahogy a Postabank-pánik huszadik évfordulóján írt áttekintésünkben írtuk, a Postabankot a Kádár-korszak végnapjaiban hívták életre.
A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet 2008 januárjában megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt. A táblabíróság két vádlottat jogerősen felmentett, egy vádlott pedig időközben elhunyt, ezért áll már csak négy vádlott a bíróság előtt. A Postabank-per kezdetén Princz Gábor másodfokon 3, 6 millió, három egykori helyettese pedig fejenként 1, 5 millió forint pénzbüntetést kapott. Miután az Ítélőtábla döntése ellentétes a Fővárosi Bíróság döntésével, harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy. A Fővárosi Ítélőtábla korábban 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg. Az ügyész a harmadfokú eljárásban 27, 5 milliárd forintos hűtlen kezelés megállapítását és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés, továbbá pénzbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. Hol a pénz? A Postabank-ügy elsőrendű vádlottja a 2009. február 4-i tárgyaláson elmondta, hogy a Postabank létrehozásának az volt a célja, hogy látványosan nőjenek a lakossági megtakarítások.
Az egyik első ügy az Iparbankház 1993-as csődje volt, melynek nyomán Kollarik István vezérigazgatót mérleghamisításban találták bűnösnek. Ő még nem került börtönbe, két évet kapott, de felfüggesztve. Nem úszták meg ennyivel a többiek: igaz nem bank, hanem brókerház volt Lupis József saját nevével fémjelzett pénzügyi cége, mely egyebek között állami és önkormányzati ügyfelei pénzét bukta el 1992 és 1994 között. A 3 milliárdos kár mögött részben csalást és sikkasztást állapított meg a bíróság, Lupis hat évet töltött börtönben. Ezzel rekorder, a második helyezettek 4 éves letöltendő szabadságvesztéssel az egyébként a Lupis bedőlésében is szerepet játszó Ybl-Bank egykori vezérei, O. Nagy Imre és Jamniczky Zoltánné, akiket 2, 5 milliárdos kárt okozó hűtlen kezelés miatt ítéltek el 1996-ban. A máig vitatott megítélésű Agrobank-ügy fő vádlottja, Kunos Péter egykori vezérigazgató gazdasági vesztegetés ugyanis "csak" két évet kapott 1998-ban, miután a bíróság úgy ítélte meg, az úgynevezett E-hiteleknél a bank nem kérhetett volna üzletrészt a hitelezett cégekben.
Az évről évre növekvő bankbetétállományt viszont nem követte a pénzintézet szavatoló tőkéjének emelkedése, ezért a betétállomány és a szavatoló tőke közötti olló egyre szélesebbre nyílt. Magyarán: egy esetleges bankválság esetén a bankot vélhetően megrohamozó ügyfelek egyre kisebb részét tudta volna a Postabank kifizetni. Ebben szerepet játszott, hogy a két főrészvényes, az állam és a Posta - az összeomló kommunizmus okozta pénzügyi válság következtében is - ragaszkodott ahhoz, hogy az osztalékot minden évben kifizessék - vagyis nem használták tőkeemelésre. De a Postabank is szórta a pénzt, gálánsan, reklámértéken felül támogatott kulturális célokat, a betétesek pedig egy időben például születésnapjukra könyvet kaptak ajándékba a banktól. A Postabank mindenesetre 1995-ig nyereségesen működött. Elengedhették a kezét A kereskedelmi bankokat megalapításuk idején nem tőkésítették fel, illetve jelentős mennyiségű kétes követelést is magukkal hordoztak. A Postabank mind az első, Kupa Mihály pénzügyminisztersége idején levezényelt 1992-es, mind pedig a második, 1994-es bankkonszolidációból kimaradt.
Ebből kiderült, hogy a K&H Equities jelentős szerepet játszott... Kocsis István vezérigazgatósága idején az MVM számos gyanús ügyletet kötött. Az energiavállalat e szerződések alapján nagy összegeket utalt át ismeretlen hátterű offshore cégeknek, de a szerződésben... "A PB-sztori valójában már az 1997-es betétesi roham előtt elkezdődött, amikor a megtakarítók egy része elveszítette bizalmát, és kiváltotta postabanki betétjét. Nyilván azt látták, amit nem...