Festészet A polgárosodó életmód hozta magával azt, hogy felébredt az igény a képzőművészeti alkotások iránt: a vidéki kúriák falaira portrék, metszetek kerültek. A magyar romantikus festészet fő jellemzője is a historizmus, ahogy a szobrászatnak is. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb romantikus festő a magyar történelem egy-egy dicsőséges vagy tragikus eseményét ábrázolta képein. Magyar romantikus festo.com. Az 1830-as évektől egyre több tehetséges, külföldön is elismert magyar festő lépett színre. A magyar romantika festészetének fő képviselői: Barabás Miklós, aki portré-és életképfestő volt, olyan jelentős személyiségekről festett portrékat, mint I. Ferenc József, gróf Batthyányi Lajos, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Görgey Artúr, Bem József, Liszt Ferenc, báró Eötvös József, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János. Madarász Viktor, aki Párizsban tanult a francia romantikus festőktől. Legfontosabb képe a Hunyadi László a ravatalon, amely drámai erővel hat. Két női alak siratja a halottat (az anya is rajta van, nemcsak a menyasszony).
Műveinek nagy része Bécsben marad, de történelmileg a kettős állampolgársághoz sorolják az élt időszakban. Lásd még A magyarok listája Festők listája Hivatkozások Külső linkek Képzőművészet Magyarországon a kezdetektől a 20. század közepéig képekkel
Ez a magyar festők hiányos listája. A szobrászokról lásd a Magyar szobrászok listáját A Apáti Abkarovics Béla - magyar festő és grafikus (1888–1957) Abodi Nagy Béla - magyar festő és grafikus (1918–2012) Adler Mór - magyar festő (1826-1902) Aggházy Gyula - magyar festő és tanár (1850–1919) Alconiere Tivadar - osztrák -magyar festő (1797–1865) Friedrich von Amerling - osztrák -magyar portréfestő (1803–1887) Margit Anna - magyar festő (1913-1991) Árkossy István - magyar festő és grafikus (1943–) B Baditz Ottó - magyar festő.