: Bellák Gábor, Dragon Zoltán, Hessky Orsolya (Budapest, 2011) Hessky Orsolya: Id. Markó Károly. (Budapest, 2014) További információk [ szerkesztés] Markó Károly a Magyar életrajzi lexikonban id. Markó Károly a Képzőművészet Magyarországon honlapon id. Markó Károly: Visegrád (Száz Szép Kép sorozat) id. Markó Károly festményei - Markó Károlyról 1872-ben utcát neveztek el Budapesten, amikor a Lipótváros utcái sorozatosan új nevet kaptak ( korábbi neve: Ferdinand Platz). A Markó utca 26. Id Markó Károly. számú ház falán található dombormű hivatkozik arra, hogy Markó a firenzei Accademia dell'Arte del Disegno (Festészeti Akadémia) tanára volt. Lásd: Markó Károly az Akadémia honlapján Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 25414724 LCCN: n80125582 ISNI: 0000 0000 7862 3700 GND: 119532158 NKCS: jo20010082939 BNF: cb12647862r ULAN: 500021326 RKD: 52714
Honnan indult Markó Károly, kik voltak mecénásai, mit csinált az alig dokumentált bécsi években, kik voltak tanítványai, vannak-e kedvenc témái, helyszínei, van-e életművének valami világosan artikulálható struktúrája, s volt-e érzékelhető hatása utódai és követői festészetére? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ ez a kiállítás, illetve a hozzá kapcsolódó impozáns katalógus. Ha belegondolunk abba, hogy Markó Károly és követőinek életművét utoljára a Fővárosi Képtár szerény kivitelű 1951-es kiállítása mutatta be egy 1899-es, hasonló léptékű tárlat után, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a most nyíló nagy kiállításunkon mindenképpen egy új Markó-értelmezés született meg. A magyar tájképfestészet megteremtője - Cultura.hu. Fogadófalunkon Barabás Miklós Markóról készült rajzának hatalmasra felnagyított szeme tekint a nézőre, mintha ellentmondást nem tűrően invitálna arra a belső utazásra, amely nem más, mint Markó festészetének felfedezése. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Markó festészetét négy nagy tematikus csoportban mutatja be.
1838-ban költözött Pisába apja meghívására, innentől az ő oldalán nyert kiképzést Firenzében. Édesapja festészeti irányához hű is maradt mindvégig. Tanulmányutat tett Rómában és Firenzében, utóbbi helyen Kovács Mihállyal fordult meg. Firenzében tanította Obolensky orosz hercegnő lányait is, később az ő meghívására tette át lakhelyét Moszkvába 1885-ben, miután felesége meghalt. Műveivel leginkább a bécsi és milánói kiállításokat kereste fel, a Műegylet Képzőművészeti Társulata által szervezett budapesti tárlatokon csak ritkán szerepelt. id. Markó Károly neve a magyar művészet történetbe, mint a tájképfestészet megteremtője vonult be. Korának semmilyen festészeti irányzata nem téríttette el, a maga által választott úttól. Művészete a 17. és 18. Fájl:Markó, Károly - Visegrád - Google Art Project.jpg – Wikipédia. századi heroikus történelmi festészetére épült. Tájképei idilli hangulatú, klasszikus kultúrát megjelenítők. Magyar Claude Lorrain-ként ünnepelték Id. Markó Károly a Felvidék egyik akkori szellemi központjában, Lőcsén született. Fiatalon is festőnek készült, de pályája eleinte másképp alakult.
Visegrád már akkoriban népszerű kirándulóhely volt: De például ez az elegáns társaság 1925-ben még egyáltalán semmi nem tudhatott a Károly Róbert idején épült, majd folyamatosan bővített, s Mátyás életében fénykorát élő királyi lakról: Schulek János, miközben folytak a vár munkálatai, folyamatosan tanulmányozta a leírásokat, és járta Visegrád kertjeit, gyümölcsöseit, hogy nyomra bukkanjon. A következő képen jól látszanak a Salamon-torony rekonstrukciójához kapcsolódó állványok: És mutatom a gyümölcsöst, ahol végül, 1934. december 31-én, Schulek János nyomra bukkant: talált egy középkori támfalnak látszó részletet, méghozzá, egy – idézem – "dongaboltozat vállát" vélte felfedezni a susnyásban. Micsoda szem! Micsoda kutatói intuíció! Később, a kutatások be is bizonyították, hogy megérzése helyes volt: az Oláh Miklós által leírt függőkertet találta meg! Tovább folytatva a munkát, kutató árkot ástak, és roham tempóban kerültek elő a termek, a lépcsők, a pincék részletei. Markó károly visegrad. Igen ám, de egy ilyen ásatás rengeteg földmunkával jár!
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
Schulek Jánosról utcát neveztek el Visegrádon, a Palota pedig egyre szépül, nagyszerű programként látogatható. Végezetül álljon itt két emlékkép egy 2012-es, visegrádi kirándulásunkról: Amint vége lesz a bezártságnak, újra nekivágunk, hogy felfedezzük Magyarország különleges, kevéssé ismert értékeit!! Addig viszont… legyünk együtt a karantén idején is! Utazzunk együtt – ez alkalommal festmények segítségével! Hamarosan jelentkezem a következő úti céllal, s egy következő festménnyel. Mindenkinek jó egészséget kívánok! Üdvözlettel: Szabó Judit