A visegrádi vár legnagyobb értéke, hogy bravúrosan ötvözi a kettőt egymással. Amint feljebb és feljebb kapaszkodunk, egyre szebb kilátás fogad, ráadásul útközben megpihenhetünk a kihelyezett padokon. Itt vár ránk a Középkori fegyvertörténeti kiállítás, és az Úri vadászat a középkorban kiállítás. Lefelé haladva a hosszú hídon legalább olyan élmény átkelni, mint amilyen különleges érzés átsétálni a bejáratnál a várkapu alatt. A környező hegyek látványa percről percre arra emlékeztet bennünket, hogy a visegrádi vár sokkal több, mint egy romos középkori emlék. Ez a vár ma is ámulatba ejt bennünket a történelmi jelentősége mellett méretével, és az elhelyezkedésével is. Úri vadászat a középkorban Fegyvertörténeti kiállítás Hasznos információk Elérhetőség Cím: 2025 Visegrád, Várhegy Telefon: +36 26 398 101 E-mail: Weboldal: Nyitva tartás 03. 01. -03. 31. : minden nap 09:00 – 17:00 04. -09. 30. minden nap 09:00 – 18:00 10. -10. 25. minden nap 09:00 – 17:00 10. 26. -11. A visegrádi vár fejlesztése: itt a terv - A visegrádi vár fejlesztése: itt a terv Archeologia. minden nap 09:00 – 16:00 12.
barlang · Vasas-szakadéki 4. barlang · Vasas-szakadék kis ürege · Vízesés-alatti-barlang · Vízesés-alatti-sziklaeresz · Vízesés-feletti-sziklaeresz · Vízesési-üreg · Weislich-barlang · Y-ágú-barlang Egyéb 15-ös számú Országos Kéktúra szakasz · 16-os számú Országos Kéktúra szakasz · Báró Eötvös Loránd menedékház · Búbánatvölgy · Dömör-kapu · Holdvilág-árok · Karolina-árok · Kő-hegyi menedékház · Lajos-forrási turistaház · Lajosforrás · Pap-rét · Patkó villa · Pilisi Parkerdő Zrt. · Rám-szakadék · Salabasina-árok · Sikáros · Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) · szentendrei sorozatgyilkosság · Szentfa-kápolna · Szurdok · Vasas-szakadék · Vaskapu menedékház · Visegradense flórajárás · Visegrádi vár Kapcsolódó cikkek Pilis
Dalmata egy másik, hasonló szökőkutat is készített a visegrádi palotába: a Múzsák-kútját. Ennek pontos leírását megőrizte egy XVI. századi jeles humanista, Oláh Miklós egyik munkája, ám csak néhány kis töredék maradt fenn belőle, amely a baloldali fal melletti tárlóban látható. E kiállítóteremben találhatóak még két Mátyás-kori cserépkályha restaurált csempéi, amelyek az eredeti elrendezésükhöz hasonlóan vannak összeállítva. Visegrádi vár - ahol életre kel a történelem! » I Love Dunakanyar. E kályhák rekonstruált változatai a palota emeleti Corvin-lakosztályában láthatóak. A kisebb kályhát regensburgi mesterek készítették, ezért tűnnek fel egyes csempéken Bajorország és Regensburg város címerei. A nagyobbik kályhát már kifejezetten Mátyás Király megrendelésére tervezték, ezért az ő saját címereit, az általa meghódított országok és tartományok címereit, illetve számos olyan tartomány címerét helyeztek el rajta, amelyre Mátyás csak igényt formált, de valójában soha sem tudta őket meghódítani. Az itt bemutatott kályha a palota utcai szárnyában, a nagyterem melletti szobában állt.
A királyi palota épületei Read more A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt. Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. Várostörténet röviden | Visegrad.hu. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette, a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. században háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. A török időkben rommá vált épületet a XVIII. század közepén lebontották. 1934 óta folyó feltárása és helyreállítása során maradványait múzeummá alakították. Palotakápolna A palotakápolna felújítása során a hajóban újrarakták a régi téglapadlót, a szentélyben viszont mázas lapokból álló új burkolatot fektettek le. Palotakert A palota északi oldalához a palotáéval azonos alapterületű, fallal övezett kert csatlakozott.
Az 1560-as évek elejétől Wathay Lőrinc a vár kapitánya, ő védhette meg a töröktől az 1561-es ostromban. 1585-ben fia Wathay Ferenc (a híres énekeskönyv szerzője) is szolgált a várban. 1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafoglalni szintén kardcsapás nélkül. A vár 1619-ben Bethlen Gábor vezérei, Haller György és Fekete Péter előtt harc nélkül nyitotta meg kapuit. Az Esterházyak kezére 1636-ban részben, majd 1645-ben teljes egészében került. Az utolsó jelentősebb építkezések, átalakítások az Esterházyak idején zajlottak. A kuruc korszakban ismét többször gazdát cserélt a vár: 1683-ban Thököly csapatai szállják meg egy rövid időre, 1704-ben és 1705-ben II. Rákóczi Ferenc kurucai, akik 1709-ig lőszer és élelmiszerraktárként használták. 1709-ben a császári csapatok elfoglalják. Esterházy Ferenc győri főispán - a család hercegi ágának Fraknói várát példaképül véve - a korszerűtlen várat várkastéllyá alakítja. Ekkor lesz a régi omladozó kaputoronyból barokk óratorony.
A kályha melletti tárlóban további Mátyás-kori kályhacsempék láthatóak. A második tárlóban a palota építőmesterinek emlékei: csatornaépítő, kőfaragó, kőműves, ács és üveges szerszámok, ablaküvegek, kövek rögzítésére szolgáló vaskapcsok, vízvezetékcsövek vannak kiállítva. Az utolsó tárlóban láthatóak a palota Mátyás-kori színes mázas padlótéglái és tetőcserepei. Ez utóbbiak egykor a palotakápolna tetőzetét borították. A bejárat előtt felállított nagy kerámiagömb a fürdő tetejének csúcsát díszíthette. « Zsigmond-kori szoba Anjou-kori kőtár »
Visegrád a Dunakanyar fővárosa, kulturális és turisztikai központja, amit a szolgáltatások milyensége és mennyisége is hűen tükröz. A település fekvésének jelentőségét már a rómaiak is felismerték, majd az ezer éves magyar történelem során is többször központi szereppel bírt. Illik azt is megjegyezni, hogy már az új kőkorszakban is lakott terület volt, amit a szomszédos Lepencén talált tárgyak bizonyítanak, de vannak annak is nyomai, hogy már ennél korábban is járt erre ember. A történelem szerelmesei a Mátyás király múzeumban nyerhetnek betekintést a letűnt, ám annál fényesebb korokba. Fotó: Bujtás Zoltán (Drone Eye Photography) Fellegvár Nem lehet mással kezdeni, mint a várral, melyre már Visegrád szláv eredetű neve is utal, ami annyit tesz, hogy fellegvár. A kilátás miatt még azoknak is kihagyhatatlan, akik nem óhajtanak belépőt fizetni a múzeumba, hiszen lábunk előtt hever a Dunakanyar és a Pilis. Már magából a jelentős történelmi helyszín meglátogatásából is csinálhatunk magunknak egy aktív túrát, de 2014-óta Volánbusszal is fel lehet jutni.