Másodszor is elindult a Kalifornia és Hawaii között 1, 6 millió négyzetkilométeren elterülő nagy csendes-óceáni szemétsziget eltakarítására tett kísérlet – írja az MTI. Boyan Slat, a tisztítást végző rendszer feltalálója a Twitteren jelentette be a a The Ocean Cleanup projekt újraindítását. A 25 éves holland feltaláló fejlesztette ki a System 001 nevű rendszert, amely egy 600 méter hosszú, a víz felszínén lebegő műanyag csőből, illetve egy 3 méterrel a víz alá merülő fésűszerű szűrőből áll. A szerkezetet október elején vontatták ki San Franciscóból a kaliforniai partoktól 2 ezer kilométerre fekvő szemétszigethez, ahol október 17-én meg is kezdte munkáját. Az év végén, több hónapnyi takarítás után viszont eltört, a cső nem bírta a szél és a hullámok dobálását. A rendszert visszavontatták Kaliforniába, ahol négy hónapon át javították. A napenergiával működő lámpákkal, kamerákkal, szenzorokkal és műholdantennákkal felszerelt szerkezet folyamatosan jelzi a helyzetét, ennek alapján találja meg az a hajó, amelyik az összegyűjtött szemetet néhány havonta a szárazföldre szállítja.
A kutatók úgy döntöttek, csak a sziget legsűrűbben szennyezett részén mért adatokkal dolgoznak, de ha a külső, kevésbé sűrűn szennyezett területén talált hulladékot is beleszámolták volna, 100 ezer tonna szemétről beszélnénk. Ezt a rekeszt 1977-ben gyártották, nemrégiben halászták ki a Nagy csendes-óceáni szemétszigetből Az óceánon hánykolódó szeméthegyek - bár hosszú távon az emberiség számára is roppant veszélyesek - elmondhatatlanul nagy károkat okoznak az óceán élővilágában. A szemét, főleg a műanyag mintegy 700 faj életét veszélyezteti. A szeméthalomban ringatózó halászhálókba rendszeresen gabalyodnak teknősök és delfinek, sok állat pedig összetéveszti az apró hulladékot az élelemmel, így alultápláltak lesznek, de sokszor közvetlenül a mérgező szemét elfogyasztása okozza halálukat. A víz felszínéről táplálkozó teknősök és madarak ugyanígy járnak. Sergio Hanquet/Biosphoto A The Cleanup prototípust először az Északi-tengeren tesztelték, a tanulságok levonása után pedig lényeges változások történtek a szerkezeten.
Még egy csomag folyékony mosószert is találtak benne, aminek még a márkája és a vonalkódja is látszott. Évente átlagosan nyolc millió tonna szemét kerül a tengerekbe, és az összmennyisége egy évtized alatt a háromszorosára nőhet. A probléma a Csendes-óceánnál a legszembeötlőbb: a Great Pacific Garbage Patch-nek nevezett szemétsziget súlya 80 ezer tonna lehet és összesen 1, 8 ezer milliárd műanyagdarabból tevődik össze, amelyeknek több mint 90 százaléka fél centinél is kisebb. Az Ocean Cleanup célja, hogy a szemétszigetet 50 százalékát öt éven belül felszámolja. Igaz, a projektet sok kritika érte, számos tudós szerint műszaki szempontból irreális az elgondolás. Ráadásul hozzáállásban sem feltétlenül a legjobb az üzenet: nem ott igyekszik megoldani a problémát, ahol az keletkezik (tehát a mi saját, műanyag csomagolásokban dagonyázó életmódunkban), hanem tőlünk távol, ahol nem kell foglalkoznunk vele. A projektet még 2013-ban indította el egy akkor 18 éves holland fiú, Boyan Slat, miután egy görögországi nyaralásán szembesült a tengereket szennyező szemét mértékével.
A tengeri madarak összetévesztik a műanyag részecskéket a halikrával és ezt a parton megetetik a fiókáikkal, akik ezt addig nyelik, amíg a hasuk és emésztőrendszerük tele nem lesz műanyaggal és éhen nem halnak. Teknősök hiszik azt a műanyag szatyrokról, hogy az egy ínycsiklandó medúza. Jobb esetben csak belegabalyodnak, rosszabb esetben le is nyelik. Nagyobb testű állatok számára az évente a tengerekben felejtett 640 ezer tonna halászháló, kötél, damil jelenti a legnagyobb veszélyt. Bálnák, delfinek, cápák, fókák, teknősök és madarak tízezreit teszi mozgásképtelenné, csonkítja, vagy öli meg a halászok, horgászok által elhagyott felszerelés. Mit tehetünk a szeméttengerek ellen? Viszonylag sok mindent. Például kitehetünk ilyen táblákat. Egyéni szinten a nem szemetelés, mások szemetének összeszedése, tudatos vásárlás, a pazarlás kerülése lehet megoldás. Közösségi szinten a terek, parkok, utcák, folyópartok rendszeres rendbetétele működhet. Magyarországon erre jó példa a TeSzedd mozgalom, de önkéntesek rendszeresen pillepalackmentesítik az Ipolyt és a Tiszát is.
Ezeket a veszélyeket fokozza az a tény, hogy a műanyagok mind elvezetik, mind elnyelik a káros szennyező anyagokat. Egy laptop átlagos élettartama két év, a mobiltelefon pedig még ennél is kevesebb. Itt vannak 10 dolog, amit tudnod kell az elektronikus hulladékokról és az e-hulladék elhelyezéséről. 10 / 10 M_Agency/Shutterstock Mit tesznek a csendes -óceáni szemétfolt miatt? A Csendes -óceáni Nagy Garbage Patch első kihívása az, hogy mivel ez olyan messze van bármely ország partvonalától, egyetlen nemzet sem vállal felelősséget, vagy nem biztosítja a finanszírozást annak megtisztítására. Sok magánszemély és nemzetközi szervezet azonban elkötelezett amellett, hogy megakadályozza a javítás növekedését. A Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal tengeri törmelékprogramjának becslése szerint "67 hajó szükséges egy évre hogy megtisztítsák a Csendes -óceán északi részének kevesebb mint egy százalékát. " A második kihívás ezeknek a szemeteknek a mérete foltok. Az óceán felszínétől egészen a tengerfenékig törmelék található, ami hihetetlenül nehezen tudja eldönteni, hogyan kell elkezdeni a szemetetisztítást.
Ezután döntöttek például úgy, hogy lehorgonyzott helyett lebegő rendszert építenek. Idén május 11-én már a szemétsziget környékén is tesztelték egy 120 négyzetméteres területen, és egyelőre nagyon jól haladnak a dolgok. A tényleges tisztítás pedig a tervek szerint még idén nyáron, várhatóan júliusban elindul.