Az is életszerű, hogy egy 45-50 éves kórosan elhízott, esetleg még cukorbetegséggel vagy szív- és érrendszeri betegséggel küzdő beteg számára a védőoltás sürgetőbb lehet, mint akár egy tőle pár évvel idősebb, de ismert alapbetegséggel nem rendelkező személyé. Akár az idős, akár a fiatalabb korosztályból hív be a háziorvos oltandót, mindenképpen érdemes bizonyos krónikus betegségeket, illetve állapotokat kiemelt kockázatnak tekinteni, és az azzal rendelkező oltandókat előnyben részesíteni az oltás megszervezésekor. Mindezzel csökkenthető a súlyos betegségek és hosszú távon a halálos áldozatok száma is. Krónikus betegség - Tudástár. A szakmai ajánlás 4 preferenciaszintet jelöl meg. Az 1-es csoportba a legsürgősebben beoltandók tartoznak: a regisztrált 65 év felettiek, a várandósok és azok a betegek, akik az immunrendszert gyengítő onkológiai kezelés (pl. kemoterápia), immunszupresszív kezelés előtt állnak, illetve ugyanilyen okból a transzplantációs listán levő páciensek. A 2. preferenciacsoportba azok a regisztrált oltandók tartoznak, akik az eddigi klinikai tapasztalatok alapján betegségüknél fogva extrém módon ki vannak téve a vírusfertőzés súlyos, akár végzetes lefolyásának.
Fontos hangsúlyozni, az oltási rend változatlan, és abban továbbra is a regisztrált idősek oltása az első. Ennek köszönhetően az eddig regisztrált 65 év felettiek több mint háromnegyede már meg is kapta az oltást. Kik a krónikus betegek w. Ugyanakkor mind az idősek, mint a 60 év alattiak körében még több százezren várnak a vakcinára, ezért a háziorvosoknak naponta kell felelős döntéseket hoznia arról, hogy az épp rendelkezésre álló vakcinával kiknek az oltását részesítsék előnyben. A főszabály továbbra is az, hogy a regisztrált idősek oltása a legsürgetőbb, hiszen életkoruknál fogva ők vannak leginkább kitéve a fertőzés súlyos, akár halálos kimenetelének. A háziorvosoknak készített szakmai ajánlás rögzíti, hogy minden, az oltás szempontjából kiemelt preferenciacsoportokon belül is fontos, hogy érvényesüljön az életkori szempont. Tehát például a háziorvos praxisában regisztrált cukorbetegek közül természetesen az idősebb oltása megelőzi a fiatalabbat. Ugyanakkor két hasonló korú idős ember között is nagy lehet a kockázati különbség, például egy 65 éves cukorbeteg oltása egyértelműen sürgetőbb, mint egy ugyanolyan korú egészséges, vagy cukorbetegséggel nem rendelkező személyé.
Talán még dohányzik is? Vagy talán attól, hogy már évek vagy akár évtizedek óta cigizik vagy túl sok alkoholt iszik. Más káros szenvedélyekről pedig ne is beszéljünk, mert azoknak remélhetőleg azért nem a rabja. Állandóan rohan, és semmire nincs ideje Mindig rohan? Állandó késésben van? Alig győzi a munkát, annyi dolga van? Gyakran okoz panaszokat a stresszes, állandóan rohanó életmód. Szenved az idő szorításától Ön is? Biztos tudja, hogy milyen az, amikor a határidők szorításában egyik feladata a másikat éri, és nincs ideje kikapcsolódni, feltöltődni. Ezt még a legtöbbször tetőzi azzal, hogy nem tudja kezelni felgyorsult élettempóját, és nem tanul meg olyan hatásos stresszkezelő technikákat, amelyekkel kezelhetné ezeket a helyzeteket. Kik a krónikus betegek google. Pedig a stresszes helyzetek eredményesebb kezelésével meg tud szabadulni a nehézségektől. Ezek közül melyiktől szenved a legjobban? Bármelyik is lehet az oka egyre nagyobb gondot okozó krónikus panaszának, attól még nem fog tudni megszabadulni tőle, hogy lelkiismeretesen fizeti a TB járulékokat.
betegség Hipertónia, magas vérnyomás A magyar lakosság mintegy 20%-a érintett. Családon belül örökölhető, rizikófaktorok (mint például férfi nem, elhízás, vérzsírosodás, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, stresszes életvitel, cukorbaj és más társbetegségek) elősegítik jelentkezését, főleg 35-40 éves kor felett. Szűrhető, kezelhető, késői komoly szövődményei elháríthatok. A testsúlycsökkenés önmagában is segít! Szívkoszorúér-meszesedés, szívinfarktus Örökölhető, gyakori halál-, illetve rokkantsági ok. A nem kezelt magas vérnyomás egyik súlyos szövődménye, fentebb említett rizikófaktorokkal. Jó eséllyel szűrhető, megelőzhető, kezelhető. Kik hajlamosak veseelégtelenség kialakulására?. Férfiak esetében 40 éves kor felett, nőknél inkább 50 év után lehet számítani rá. (Labor, EKG, kardiológiai co., életmódváltás! ) Szívelégtelenség Szívbetegség miatt önmagában is előfordul fulladás, "szuszogás", vizenyő, dagadás testszerte, gyakori éjjeli vizelés. Idősebb életkorban gyakoribb – elhízás, cukorbetegség is gyakran társul, tovább rontván a helyzetet.
A pszichiátriai szakorvosi kapacitás elégtelen: hosszú várólisták, előjegyzések. Oszteoporózis, csontritkulás kialakulása Az évek múlásával, a természetes öregedéssel együtt járó állapot a "csontritkulás", melynek megelőzésére, kezelésére az utóbbi 20 évben jelentős orvosszakmai és gyógyszergyári erőfeszítések történtek, kevés eredménnyel. Baleseti sebészek szerint az oszteoporotikus csonttörések száma érdemben nem csökkent. Az utóbbi években némi szemléletváltás mutatkozott! A csontképzés-karbantartás legjobb ingere a mozgás, napfény, kalciumdús étkezés, sportolás, kirándulás, kerti munka a szabadban. A téli félévben D-vitamin-pótlás mérlegelhető. Extrém esetek, illetve öröklődő súlyos fokú oszteoporózis szakorvosi kezelése indokolt (reumatológia, nőgyógyászat). Kiderült, mely krónikus betegek oltását tartják sürgetőbbnek. Fertőző betegségek A kedvező járványügyi helyzetben nem megkerülhető az immunológiai kutatások és betegségmegelőző védőoltások, valamint az antibiotikumok felfedezésének szerepe, jelentősége. Pasteur (veszettség elleni védőoltás) és Fleming (Penicillin) úttörő munkássága óta a különféle megelőző- és védőoltásokkal, illetve antibiotikumokkal világjárványokat sikerült megszüntetni, mint például diftéria, pestis, himlő, kiütéses tífusz, járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) stb.