Ezt követően Mongóliában, a Mongol Nemzeti Egyetemen végezte posztgraduális tanulmányait. 2000-ben védte meg doktori disszertációját. [ forrás? ] A Debreceni Egyetem Doktori Tanácsa 2006-ban honosította PhD fokozatát. [1] 2000 óta több expedíción vett részt Mongóliában, Belső-Mongóliában és Ázsia más vidékein. [2] A 2009-ben alapított Journal of Eurasian Studies főszerkesztő-helyettese. [3] A tudományos ismeretterjesztés keretei között célkitűzése a mongol hagyományok megismertetése a hazai közönséggel. Tudományos téren elsősorban a hunok történetét, a hun–magyar rokonságot kutatja, élesen bírálva a Magyar Tudományos Akadémia álláspontját. A témában számos publikációt tett közzé magyar, illetve idegen nyelven. Szakértőként szerepel a Kassai Lajos életéről és munkásságáról szóló A lovasíjász című filmben. Obrusánszky borbála ferme de. [4] 2020-tól Magyarország ulánbátori nagykövete. Főbb művei [ szerkesztés] Szkíta íjnak húrja pendül; Koronás Kerecsen Kiadó, Budakalász, 2016. ISBN 978-963-89516-7-0 Európa ura, Attila; Tortoma, Barót, 2016.
"Az egyházi vezetők nyilatkozata sajnos megmutatta, hogy nem nemzeti érdekeket szolgálnak. Ezzel arcul csapták a saját ezeréves múltjukat, hiszen éppen a kereszténység őrizte meg legjobban a régi táltos hagyományokat, hiszen azok beépültek a keresztény hagyományok és ünnepek közé. " Tarnóczy Szabolcs interjúja. - Kedves Borbála, kérlek, mondd el néhány mondatban, mi késztetett rá, hogy a történészi pályát válaszd, mikor kezdted érezni, hogy ennek élethivatásoddá kell válnia! Ezen túlmenően, mikor kezdett komolyabban foglalkoztatni a magyar őstörténet, az eredetkutatás és a hun-magyar rokonság kérdésköre? OBRUSÁNSZKY BORBÁLA – A hunokról a legújabb régészeti eredmények tükrében, 2015 - YouTube. - Már kiskoromban érdeklődtem a régmúlt iránt. Kisded koromban már az ősemberekről faggattam a szüleimet, majd óvoda helyett Afrikába akartam menni. A régmúlt iránti lelkesedés azóta is végigköveti pályámat, és amióta tudok olvasni, a múltunk feltárása felé vonzódtam. Már iskolás voltam, amikor elkezdtem olvasgatni a különböző népek regéit. Érdekesnek találtam a görögöt, az indiait, de a legjobban a Komjáthy István által szerkesztett Magyar mondák keltették fel az érdeklődésem, és már akkor megfogalmazódott bennem, hogy milyen jó lenne megfigyelni a távoli-keleten, hogyan éltek őseink.
212 Harangozó Imre: "Barassóba kinőtt egy jegenyefácska.. " Áttekintési vázlat a hagyományos magyar világkép vizsgálatához 215 A kötet szerzői 237 Gazda József (Kézdivásárhely, 1936. április 8. –) erdélyi művészeti író, szociográfus, tankönyvíró. Gazda László helytörténész öccse, Gazda Klára bátyja, Olosz Ella férje. akár 30% 20% akár 20% akár 15%
Magam csak azt a tudományos vonalat folytatom, amelyet Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél és Szentkatolnai Bálint Gábor képviselt, akik a mai észak-kínai térséget azért tartották a legjelentősebb kutatási területnek, mert az volt a hunok régi szállásterülete. Még ma, a XXI. Obrusánszky borbála ferme saint. században is nagyon sok olyan hagyomány őrződött meg, amely a hunoktól maradhatott meg, ezt az álláspontot nemcsak mongol, hanem egyre több kínai kutató is képviseli. A hunok mellett fontos a szaka (szkíta) réteg, amely főleg Xinjiang tartományban követhető nyomon, ott ugyanis olyan többezer éves emlékek maradtak meg, amelyekből megismerhetjük a lovasnépek mindennapjait. Fontos lenne kutatni ezek között az emlékek között, hiszen a nálunk gótnak és szlávnak mondott tárgyak már Belső-Ázsiában is megtalálhatók, jóval korábbiak, tehát ebből az következik, hogy az átadás iránya éppen fordított lehet, mint korábban vélték. A hunok egyébként a szkítákkal és szarmatákkal vérszerződést, szövetséget kötve jutottak el Európába, ezért írnak a krónikák nagyon helyesen arról, hogy mi szkíták és hunok vagyunk.