Az egész ember lényege ez. Csak a videó második megtekintésekor fogtam fel, hogy ez volt az a pillanat, amikor Dávid már nincs többé" – mondta a szemét törölgetve. A folytatásban elsőként meghallgatott tanú elmondta, hogy előbb egy felbőgő motort, majd egy hatalmas csattanást hallott. A történtek után azonnal hívta a mentőket és szólt, hogy tűzoltót is küldjenek. Egy másik tanú pedig arról beszélt, hogy látta, amint a Citroen odapréselt egy embert a kerítésre, és hallotta a hörgését. Ezt követően M. Richárd kért szót a telefonján talált videó miatt. Elmondta, hogy azért nem adták be a bizonyítási eljárás során a felvételt, mert a tartalma miatt nem tartozik senki másra és nem tartotta relevánsnak az ügyben: Nem arról szólt ez a felvétel, hogy az egómat villogtatva bármilyen videó legyen magamról, az arcomról. Dózsa György úti baleset Archives | Magyar Idők. A páromnak szerettem volna elküldeni, hogy lássa, milyen autót kap ajándékba. M. Richárdnak a halálos közúti baleset gondatlan okozásával párhuzamosan azt az ügyét is tárgyalják, melyben bántalmazott a barátjával egy biciklist a körúton.
A csütörtöki tárgyalás húsz perces késéssel kezdődött, mert M. Richárd közlekedési dugóba került. Gellért Csilla pszichológus szakértő elmondta, hogy a vádlott közlekedésben való viselkedését és a személyiségét is vizsgálta közlekedés-specifikus tesztek során. Megállapította, hogy M. Richárd indulatvezérelt, egoista és öntörvényű személyiség, aki hajlamos túl nagy kockázatot vállalni akkor, ha közlekedési konfliktusba kerül. Ez nem azt jelenti, hogy M. Richárd elmebeteg, vagy ne lenne realitásérzéke, de pszichopatikus viselkedése miatt nem alkalmas a vezetésre, ezzel viszont M. Richárd nem volt tisztában. Elmondta, hogy a vádlottnak a szocializációja során kialakult egy személyiségszerkezete, laza szabálytartása ami alkalmatlanná teszi őt a közlekedésre. A szívgyógyszer szedése ugyanakkor nem befolyásolta a viselkedését. Index - Belföld - Vádat emeltek a Dózsa György úti halálos közlekedési baleset ügyében. Fotó: Mohos Márton / Ezt követően bemutatták a telefonos felvételt, amin M. Richárd videózta magát a becsapódás előtt. Védője zárt tárgyalást kért erre az időre erkölcsi, kegyeleti okok miatt, valamint azért, mert szerinte védence különleges bánásmódú személy, de ezt a bírónő elutasította.
A gyanúsított többszörösen büntetett előéletű. A férfi házi őrizetét többször meghosszabbították. Védői indítványra október közepén a Budai Központi Kerületi Bíróság enyhébb bűnügyi felügyeletet és 7, 5 millió forintos óvadékot állapított meg a Dózsa György úti baleset gyanúsítottjának ügyében, ezt azonban másodfokon a Fővárosi Törvényszék - november 10-i tájékoztatása alapján - jogerősen elutasította. Dozsa gyorgy uti balesete 6. - MTI - Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Mi az ózon? Az ózon (O3) három oxigénatomból álló instabil molekula, amelyet Christian Friedrich Schönbein fedezett fel 1840-ben. Az ózon szúrós szagú gáz. Standard hőmérsékleten és nyomáson, (nagy tömegben) halványkék árnyalatú. –112 °C alatt sötétkék folyadék, –193 °C alatt sötétkék kristály. Az egyik legerősebb oxidálószer. Ha oxidálható anyagokkal érintkezik, a bomlás már alacsony hőmérsékleten is robbanásszerű. Érdekességek az ózonról A 19. században az emberek elkezdték hasznosítani az ózont fertőtlenítésre, vízkezelésre, gyógyításra, tisztításra, a táplálék frissen tartására. Száz év leforgása alatt pedig az emberek ózonhoz való kapcsolata és hozzáállása jelentősen megváltozott, és annak használata széles körben elterjedt. 1902-ben Németországban hozták létre az első olyan gyárat, amely a víz ózonnal történő fertőtlenítésére és tisztítására szakosodott. Azóta már sok vízműben alkalmaznak ózonos technológiát a víz tisztításának és fertőtlenítésének folyamatában. Az ózon fertőtlenítő hatása Az ózon az egyik legerősebb oxidáló és fertőtlenítő anyag, ami a vízben lévő mikroorganizmusoktól függően 600-3000-szer hatékonyabb fertőtlenítő hatású, mint a klór.
1996. februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van. Az ilyen erősségű UV-B sugárzás könnyen okoz bőrrákot, bőrbetegségeket és káros hatással van a szemre is. A növényeknél növekedési rendellenességekhez vezethet és számos, ma még nem ismert következménye lehet az élővilágra. Az ózonlyuk a tenger világát is veszélyezteti. A tavaszi, felerősödő UV-B sugárzás ugyanis hatással van a planktonok és a puhatestűek fejlődésére és szaporodására. Ez a hatás továbbterjedhet a táplálkozási lánc mind magasabb szintjeire. Mivel planktonok a tengeri élet alapjai: táplálékai a tengeri rákoknak, amelyeket a halak és a tengeri emlősök fogyasztanak. Planktonnal táplálkozik a Föld legnagyobb élőlénye, a bálna is. A déli félteke óceánjaiban, tengereiben az ózonréteg vékonyodása miatt 10%-kal csökkent ezeknek az egyszerű élőlényeknek a mennyisége, és a szaporodási rendellenességek következtében a veszteség még ennél is nagyobb lehet.
A tavasszal felerősödő napsugárzás hatására a sarkvidék feletti jeges felhőkben található a jégszemcsékhez tapadó klór- és brómvegyületek és az ózon reakcióba lépnek egymással, ezzel elpusztítva azt. A jelenség minden évben kb. 4 hónapig tart. Ehhez a folyamathoz rendkívül hideg körülményekre, - 80 C alatti hőmérsékletre van szükség. Az üvegházhatás - bármily furcsa - felgyorsítja az ózonpajzs ritkulását, ugyanis az éghajlatváltozással járó, a légkör alsó rétegeiben tapasztalható felmelegedés a sztratoszférában lehűlést eredményez. Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását. Mondhatnánk azt, hogy ez messze van tőlünk, de a már említett éghajlatváltozás miatt a magas légköri örvénylés határának kitolódása következtében egyre nagyobbak az érintett területek. Európa bizonyos részei fölött eddig soha nem tapasztalt mértékű az ózonritkulás, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött.
Vagyis, ha egy ózongenerátor ral fertőtlenítünk, akkor az ózongáz lefelé fog szállni. Ha ezt tudjuk, akkor már is hatékonyabbá tehetjük a sterilizálási folyamatot azzal, hogy a padlón összegyűlt, illetve az a felé tartó ózongázt egy ventilátorral felkavarjuk. Az ipari alkalmazáson és az otthoni felhasználáson túl az ózon a gyógyászatban is helyet kapott. Bár a fogászati terület még új, a fogágybetegségek, afták és herpeszek kezelésére, gyökérkezelés és foghúzás utáni fertőtlenítésre gyors és fájdalommentes megoldást kínál. Az ózon gyógyászati célú alkalmazása azonban jóval korábbra tehető. Az első világháború során az üszkös sebeket oxigén és ózongáz keverékével kezelték. Az ózon csodás képességei és előnyei ellenére azonban nem szabad megfeledkezni azon tényről, hogy valójában egy igen erősen mérgező gázról beszélünk. A fertőtlenítéshez használt ózongáz töménysége 0, 5-2, 5 ppm közt van. Azonban az emberek már a 0, 01 ppm koncentrációt is képesek szaglás alapján észlelni. Ez pedig pont az a határ, ami egy maximum 10 órán tartó érintkezés esetén még semmilyen károsító hatással nincs az emberi szervezetre.
Minél magasabb a hőmérséklet, annál gyorsabban bomlik az ózon. A földközeli légmozgások is befolyásolják az ózonkoncentrációt: a lokálisan megnőtt koncentrációt a nyári viharok lecsökkentik. Az ózonkoncentrációra a nyári szmogok is hatással vannak: minél több a levegőben a nitrogén-monoxid és a kipufogógázok mennyisége, annál több az ózon is. Számít a levegő páratartalma is. Az ózon vírusölő hatása meredeken zuhan száraz időszakban. Tehát az időjárás melegre fordulása, a levegő páratartalmának, valamint az ózon koncentrációjának növekedése mind hozzájárul a járványok visszaszorításához. Miért nem terjedt még el jobban az ózonos fertőtlenítés? Sajnos az ózon számos egészségügyi problémát okozhat: Másodlagos reakcióterméke mérgező és rákkeltő, irritálja a szemet és a nyálkahártyát, továbbá tüdőbe kerülve már kis koncentrációban is légúti gyulladást okoz. Ugyanakkor az ózon oxidációs erejét ellenőrzött körülmények között igenis ki tudjuk használni, és szolgálatunkba tudjuk állítani a jövőbeli járványok visszaszorítása érdekében.