9, 44 Török filmsorozat (2020) Film adatlapja A gyönyörű és rendkívül tehetséges Eda Yildiz (Hande Erçel) nagy álmai szertefoszlanak, amikor megvonják az ösztöndíját az olaszországi egyetemen. Az ösztöndíj-botrány vétlen okozója a rendkívül sikeres építész, Serkan Bolat (Kerem Bürsin), akiért minden nő epekedik. A lány azonban nem alél el a férfitól, és kész revansot venni. Eda és Serkan olyan csatározásba keverednek, amiből csak egy mindent elsöprő szerelemmel lehet győztesen kijutni. Ferit azzal vádolja Selint, hogy a vacsoránál láthatóan féltékeny volt Edára; a lány kikéri magának a vádakat, Pirilnek azonban mégis megvallja, hogy összezavarodott az érzelmeit illetően. Kaan megígéri egy újságírónőnek, hogy kompromittáló fotót kap tőle a Bolat családról cserébe azért, ha egy bizonyos, általa mondott időpontban publikálja. Piril és Engin közelebb kerülnek egymáshoz Antalyában. Mikor lesz még a "Szerelem van a levegőben" a TV-ben? 2022. március 22. kedd? 2022. március 23. szerda? 2022. március 24. csütörtök?
Szerelem van a levegőben 1. évad 14. rész magyarul. A sorozatról Gyűlölet első látásra. Így jellemezhető Eda és Serkan találkozása. A gazdag férfi mégis rá tudja venni a szegény lányt arra, hogy két hónapig eljátssza a menyasszonya szerepét: cserébe ugyanis megkaphatja a remélt külföldi ösztöndíjat. Serkan és Eda eljegyzik egymást, és – hogy, hogy nem – a gyűlölködésből egy kihívásokkal és fordulatokkal teli kapcsolat bontakozik ki, ami alaposan próbára teszi az érzelmeiket. A hideg fejjel kötött egyezségből ugyanis forró szerelem, a megjátszott érzelmekből igaz szenvedély lesz. A romantikus sorozat főszerepeit az egykori Miss Törökország, Hande Erçel, illetve Kerem Bürsin játszák. Az előbbit a Madárka sorozatból, míg az utóbbit a Netflixes Halhatatlan vámpírok című szériából ismerheti a néző. Szerelem van a levegőben epizódlista The post Szerelem van a levegőben 1. rész magyarul appeared first on.
2022. március 25. péntek? 2022. március 28. hétfő?
Űrkutatóikon sokat segített, hogy 1961-ben John F. Kennedy került a Fehér Házba, aki maga is lelkesedett az űrhajózásért, az összes amerikai asztronautát személyes barátságával tüntette ki. Elnöki beiktatása után néhány hónappal bejelentette a grandiózus célt: az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan. Persze a szovjetek is fenték a fogukat égi kísérőnk meghódítására, csakhogy jó szokásaik szerint mindent szupertitkosan kezeltek. Megkezdődött hát a kíméletlen küzdelem a Hold meghódításáért. Meghalt Neil Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett. A hatvanas évek közepétől már érezhető volt, hogy az amerikaiak kezdik behozni lemaradásukat, közben azért aggódva próbálták kipuhatolni, hol tartanak kommunista vetélytársaik. CIA-jelentések és műholdfelvételek alapján tudomást szereztek arról, hogy a szovjetek hatalmas hordozórakétával kísérleteznek - céljuk tehát nem lehet más, mint a Hold. A későbbiekben nyilvánosságra került dokumentumok igazolták, hogy a hatvanas évek elején Szergej Koroljov akadémikus-főkonstruktőr vezetésével valóban hozzálátták az N-1 kódjelű óriásrakéta kifejlesztéséhez a Szovjetunióban.
Műholdvevő a birkák közt (2000) Az 1969-es holdra szállás az idősebbek körében ugyanolyan generációs élmény volt, mint a Kennedy-merénylet, vagy nekünk, magyaroknak a Kacsamesék megszakítása Antall József halála miatt – mindenki emlékszik a mai napig arra, mit csinált épp akkor. Sokan például a tévé előtt ültek, és tátott szájjal nézték, hol tart az emberiség űrtechnológiája (érdekesség, hogy a szocialista táborba tartozó Magyarországon is leadták felvételről az amerikai holdra szállást, mivel a Dunántúlon már befogható osztrák tévé élőben közvetítette azt, így az MSZMP vezetése jobbnak látta, ha a legális útra tereli a becslések szerint 2 millió űrkutatás iránt érdeklődő tévénézőt). Bár sokan a mai napig úgy gondolják, hogy a holdra szállás egy nagy kamu volt, és a tévés közvetítést Stanley Kubrick rendezte meg egy filmstúdióban, valójában ausztrál mérnökök biztosították 600 millió ember számára a technikát ahhoz, hogy Armstrongék első lépéseit a nappaliban is követni lehessen. Vicces, hogy a NASA emberei féltették a méregdrága parabola-antennát az ausztrálok kezébe adni, akik egy birkafarm kellős közepére telepítették a technikát – a közvetítést levezénylő asztrál csapatról készül ez a 2000-es film, Sam Neill főszereplésével.
A Sas leszállt". Legfontosabb feladatként ellenőrizték a visszainduláshoz szükséges feltételeket majd közel negyven perc múlva az első ember a Holdra lépett. Ekkor hangzott el Arsmstrong azóta legendássá vált mondata miszerint "Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek". Miután az amerikai szászlót és az emlékplakettet elhelyezték az asztronauták váltottak pár szót az elnökkel és az anyagminták összegyűjtése után visszatértek a kompra, hogy a Columbiához és Collinshoz csatlakozva elindulhassanak hazaútjukra. Megérte a pénzét A további öt küldetést is sikeresen teljesítették az amerikaiak 1969 és 1972 között, ezzel tizenkét embert a Holdra segítve. Kivételt az Apollo-13 szerencsétlen esete jelentette, ami a tapasztalt legénység józanságának és szakértelmének köszönhetően szintén épségben visszatérhett a földre. Az Apolló-programot rengeteg kritika érte a hazai politika részéről (több, mint 19, 5 milliárd dollárba került, de az idő igazolta, hogy nem voltak hiábavalók az erőfeszítések.