A bőr felépítése három rétegből áll: epidermiszből, dermiszből és hipodermiszből. Ezek biztosítják a bőr funkcióit: a védelmet és a testmeleg megtartását. A bőr a legnagyobb méretű szervünk, fő funkciója pedig a külső tényezőktől való védelem. Felülete másfél-két négyzetméter közötti, tömege pedig a saját testtömegünk 10%-ára tehető. Hogyan épül fel ez a fontos szerv, és milyen egyéb szerepe van? A bőr anatómiája, szerkezete Bőrünk nem mindenhol ugyanolyan: vastagsága, felszíne és szerkezete sem állandó, hanem a test felépítése és a testtájak alapján változó. De nem csak ebből a szempontból változik állandóan: sérül, gyógyul, szőrszálak haladnak át rajta, a faggyú és verejtékmirigyek száma is ingadozó. Ezeken kívül a bőrszínt befolyásoló pigmentek, Meissner-testek (hő-receptorok), szőrszálemelő-izmok, idegsejtek, Pacini-testek (nyomásérzékelő receptorok), fájdalomérzékelő idegvégződések és hajszálerek is találhatóak a bőr bizonyos rétegeiben. A bőr rétegei Hám A bőr legfelső rétege a hám, vagy másik nevén az epidermisz.
A melanin a szervezet természetes fényvédőjeként működik, és védi a bőr mélyebb rétegeit a nap káros hatásaitól. A legtöbb ember számára, ha a bőr napsugárzásnak van kitéve, a melanocyták jobban előállítják a pigmentet, és a bőrt tanítják vagy sötétednek. Az epidermisz a mélyebb bőrrétegekről van elválasztva az aljzat membránjától. Amikor a bőrrák egyre fejlettebbé válik, általában ez a gát és a mélyebb rétegeken keresztül növekszik. A bőrrák típusai Basszussejtes karcinóma Ez a leggyakoribb bőrrák. 10 bőrrák közül 8 az alapsejt-karcinóma (más néven basalis sejtrákot). Mikroszkóp alatt látható, hogy ezek a rákok a sejtek az alsó epidermális rétegben, a bazális sejtréteg. Ezek a rákok rendszerint napfénynek kitett területeken, különösen a fej és a nyak területén jelentkeznek. Ezek a rákok lassan nőnek. Nagyon ritka, hogy egy bazális sejtrák terjed a test más részeire. De ha egy bazális sejtrákot kezeletlenül hagynak, akkor a közeli területekre nőhet, és behatolhatja a csontot vagy más szöveteket a bőr alatt.
Sókat, szerves savakat, és ezeket követő vizet választanak ki. A testfelszínről párolgó verejték lehűti bőrünket a melegben. A faggyúmirigyekhez hasonlóan a szőrtüszőkbe ürítik lúgos, jellegzetes illatú váladékukat, mely részben baktériumok általi bomlás hatására alakul át kellemetlen testszaggá. Az irhában elhelyezkedő zsírtermelő mirigyek, fontos szerepük van a bőr és a szőr zsírköpenyének kialakításában. 7. A női emlő könnycsepp vagy alma alakú páros mirigy, feladata a tejtermelés és a csecsemő táplálása. A szőr és a haj a bőr szaruképletei. Hőszigetelő, védő szerepük a múlté. Ma a szőrzet, még inkább annak hiánya a szépészet eszköze, a haj és a szakáll is divatcikk. A hajszál a szőrtüsző mélyéből nő ki. Egy hajszál növekedése három fázisban zajlik. A növekedési fázis 3-5 évig tart, minél hosszabb, annál hosszabbra nő az illető haja. A hanyatló fázis két hétig tart, ekkor a haj táplálása megszűnik, majd a rákövetkező végső fázisban a hajszál elválik a tüszőtől, és 2-3 hónap alatt kihullik (napi 50-100 szál) A szőrtüsző a szőr és a haj kifejlődésére, majd megtartására szolgáló bőrfüggelék.
A rugalmas feszesség hátterében a bőr vízkötő képessége áll. bőrfelszín A bőrfelszín állandó fizikai (kopás) és kémiai (szappan, vegyszerek) igénybevételnek van kitéve. Egyúttal rugalmasan kell alkalmazkodnia a tulajdonos alakjához, mozgásához. Ennek ára, hogy bőrünk kopik: naponta kb. 10 g elhalt hámsejtet, és szarut veszítünk hámlással. Az utánpótlást az alaprétegben folytonosan osztódó őssejtek biztosítják. A bőr megújulását serkenti az igénybevétel (talp), a napfény, a sérülések. Hosszabb távon az igénybe vett bőr megvastagodik, durvább lesz. Az időskori és az igénybe vett bőr megújulási képessége lecsökken. 11. öregedése A 30-as évek elejétől egyre szembetűnőbb változások történnek a bőrben. A természetes öregedési folyamatok során a bőr rugalmassága csökken, ráncosodik. A továbbiakban víztartalma csökken a bőr száraz lesz, érzékenyebbé válik. Az öregedő bőrön megszaporodnak a különböző festékes anyajegyek. A bőr korai öregedéséhez vezet a szolárium, a dohányzás, alkohol, a túlzott szappanhasználat, száraz, hideg klíma.
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. A bőrnek szövettanilag három fő része különíthető el A bőr testünk első védelmi vonala, össztömege teljes testsúlyunk 10-15 százaléka. Egy átlagos termetű felnőtt esetén felülete 2 m 2. Vastagsága a különböző területeken 1-5 mm között van. A bőrnek szövettanilag három fő része különíthető el: a hám ( epidermis), az irha ( dermis), és a bőralja ( subcutis). A hám bőrünk legkülső rétege, melyet több rétegben elhelyezkedő hámsejtek alkotnak. A felszíni sejtek folyamatosan kopnak, lelökődnek, a legalul elhelyezkedő sejtek pedig pótolják ezeket. Az irha az epidermist támasztja alá, a bőr középső rétege. Kollagénből, rugalmas rostokból, kötőszövetből, erekből és idegekből épül fel. Számos nyomás- és hőérzékelő receptor is található benne. Vannak benne verejték- és faggyúmirigyek, szőrtüszők is. A bőralja elsősorban - tápláltságtól függő, testtájonként eltérő mennyiségű - zsírszövetből, laza kötőszövetből és erekből áll, ez a réteg teremt kapcsolatot a bőr és a mélyebben elhelyezkedő inak, izmok és csonthártyák között.
A pigment festékanyag képzés a bazális rétegben gyermekorvos le a melanocytákban. Biokémiai folyamat keretében az aminosavakból enzimek és oxigén segítségével keletkezik a melanin. Bőr (anatómia) Ez a folyamat testhőmérsékleten, enyhén lúgos környezetben játszódik le. A melanin a melanoszómák nyúlványaiból kiürülve a keratinocytákba jut, a bazális sejtek sejtmagja fölé rendeződve védi azokat az UV sugárzás DNS károsító hatásától. A festékanyag képződést az UV sugarak felgyorsítják. A benne található rostszerkezet adja a bőr tömörségét rugalmatlan kollagén rostokés a rugalmasságát rugalmas elasztikus rostok. Feszességét befolyásolja a rostok mennyisége emberi őr szerkezete, valamint a rostok hidratációja és az alapállomány vízmegkötő anyagainak mennyisége. Elkülönül a hám alatt közvetlenül található papilláris réteg stratum papillarevalamint a vastagabb rostos szerkezeti felépítésű rostos réteg stratum reticulare. Bőralja hypodermis, subcutis Nem húzódik éles anatómiai határvonal a két réteg között, a bőr legalsó rétege lazább szerkezetű, laza rostos kötőszövetből és zsírszövetből áll, mely nagyobb ereket és idegeket is tartalmaz.