Az arab tavasz óta a törökök vették át a korábban egyiptomiak által uralt közel-keleti piacot a szórakoztató filmek területén. Ám a török filmekben és tévében a zsidók ábrázolása nem gyakori, pedig náluk – Egyiptomtól eltérően – még ma is viszonylag jelentős számú zsidó népesség él. Gabi Behiri isztambuli születésű zsidó írta a Twitteren a múlt héten: "Mostanáig csak olyan zsidókat láthattunk a török tévében, mint a textilkereskedő Nedim, a zálogház-tulajdonos Solomon, a Moszad-ügynök Moshe, az üzletember Mison. Netflix új sorozatok. A nézőkben az uniformizált zsidókép élt, a jól ismert antiszemita sztereotípiákkal, uzsorásokkal és adósság-behajtókkal. " Folytatás Forrás:
Ilker Kiliç (Mordo) és Asude Kalebek (Raşel) a sorozatban" (Netflix) / A "The Club" ("Kulüp") című széria egy törökörszági szefárdi család történetét meséli el az 1950-es évek beli Isztambulban. A Netflix amerikai előfizetői egy számukra távoli, jelenleg mintegy 15. 000 lelket számláló zsidó közösséggel ismerkedhetnek a hatrészes sorozatban, aminek vetítése november 5-én kezdődött. „A KLUB” – ÚJ NETFLIX SOROZAT TÖRÖK ZSIDÓKRÓL | Türkinfo. A Klub jóval tovább megy annál, hogy a zsidó élet hagyományos formáit (szombat esti ima) és kellékeit (mezüze, stb. ) mutassa be. Megjelenik a többségi társadalom felől megnyilvánuló asszimilációs nyomás, és nem csupán a zsidók, de más etnikai kisebbségek küzdelme létük elfogadtatásáért. Ennek megfelelően a film nyelve török, de mellette megjelenik a ladino, a szefárd zsidók nyelve – de a görög és arab is hallható szinte minden epizódban. Mindazonáltal a sorozatot az egész török társadalom figyelemmel kíséri. A cselekmény talán túl bonyolult, és helyenként nyomasztó, a szereplők – az örmény Agop, a görög Yanni, Tasula és Niko, és persze a szefárd zsidó Matilda, Davit, Raşel és Mordo bemutatása és hiteles ábrázolása a sorozat igazi érdeme.
Később egy kicsit lassul a tempó, és bár továbbra is ömlenek ránk a popkulturális utalások (Star Wars, Mad Max, stb. ) A pontozott vonal mentén váratlanul valami komolyba fordul át, és olyan tanulsággal zár, amitől tényleg elszorul a torkunk. A pontozott vonal mentén a vizualitását tekintve kissé a Hey, Arnold! -ra emlékeztet, a rajzstílus pedig szépen támogatja a karikatúrába illő történetmesélést. A főcímzene csillagos ötös, ahogy a legtöbb betétdal is hozzáad a hangulathoz. Nagyon szépen összeáll ez a sorozat, és azt sem bánjuk, hogy mindössze másfél óra alatt lezavarják az egészet. A Netflix új olasz sorozata elől úgy áll fel az ember, hogy picit többnek érzi magát, mint mielőtt odaült volna a képernyő elé. A finálé nem hagy túl sok kérdőjelet, így azt sem bánnánk, ha nem lenne folytatás. Megoldani persze meg lehet, hiszen az első szezon is többnyire egymásra dobált életképeket mutatott be, Zeróékkal a főszerepben. Hatalmasat bukott a Netflix, kevés az új felhasználó : HunNews. Ezt pedig akárhányszor lehet ismételgetni, csak el ne laposodjon a sztori, mint a South Park ban, a Family Guy ban és a hasonló, végtelenségig futó, szatirikus animációs sorozatoknál az lenni szokott.
A Klub többnyire Isztambul Galata (népszerű nevén Kula) negyedében játszódik, ami a törökországi zsidókban nosztalgikus érzéseket kelt. Manapság – a hasonnevű toronynak köszönhetően – népszerű turistaközpont, de a múltban népes és összetartó zsidó közösségnek adott otthont, és a kanyargós utcákon legalább olyan gyakran lehetett ladino beszédet hallani, mint görögöt vagy törököt. A tévésorozat főszereplője Matilda, szefárd zsidó asszony, akit a film elején engednek ki a börtönből, ahova azért került, mert tizenévesként embert ölt. Az indíték és az áldozat nem ismert, és amikor azokra fény derül, újabb rejtélyek merülnek föl. Matilda a Club Istambulban kap munkát, de konfliktusokba keveredik főnökével, a török Çelebivel, mivel nem hajlandó sabatkor dolgozni. Az asszony folytonosan kioktatásban részesül tőle és másoktól. Zeynep Günay Tan, a sorozat rendezője nem ismeretlen az izraeli nézők előtt. Netflix uj sorozatok. Egyik legutóbbi munkája, az "Isztambuli menyasszony" nagy sikert aratott Izraelben, ahol a török szappanoperák hagyományosan népszerűek.
Ugyanakkor azt még nem döntötte el, hogy indul-e rajta. Úgy tűnik a kormány bicskája folyton beletörik az Országos Széchényi Könyvtárba (OSZK). A minisztérium ezt megpróbálta egy ügyetlen közleményben elrejteni, amit ebben a cikkünkben fejtettük meg. Úgy tudjuk, eredetileg Hammersterin lett volna a befutó, de időközben a kultúrharc egyik vezető figurája, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, és abból 17 milliárd forintből irodalmi erőközpontot építő Demeter Szilárd is rástartolt az intézményre. I. kerület - Budavár | Lassan bezár nyárra a Széchényi Könyvtár, aztán ki tudja, mi lesz. Ezt be is erőltették a színházi törvény módosításának tervezetébe, de a szakmai, ellenzéki, sőt, belső tiltakozásaik következtében – ahogy az NKA tervezett megszüntetése – a Magyar Nemzeti Kultúrközpont terve is kikerült a később módosított és a parlament által végül elfogadott tervezetből. Demeter mostani miniszteri biztosi portfoliójából azonban az derül ki, a terv nem került végleg a süllyesztőbe. Ellenkezőleg, a kinevezési okmányban az olvasható, hogy feladata lesz: "előkészíteni és koordinálni a "Magyar Nyelv Háza" zöldmezős ingatlanberuházás előkészítését, a költözés folyamatát, illetve ellátja a nemzeti gyűjtemények megújításával és lehetséges integrációjával kapcsolatos feladatokat, különös tekintettel az Országos Széchenyi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum fejlesztéseinek összehangolására. "
A hallgatók arról is panaszkodtak, hogy teljesen kiszámíthatatlan az egyetem. Ígérnek valamit a tanulmányaik elején, és félévenként változik a követelményrendszer is. Több hallgató azt mondta, az elsőévesként megkapott tantárgylista, ami a hároméves képzés követelményeit tartalmazza, a három év alatt megváltozott, és volt, amit újra kellett végezniük ezért, természetesen plusz befizetett összegekért. Egyre kevesebb a hallgató a piliscsabai campuson Forrás: MTI/Kovács Attila Sokat ártott a vasútfelújítás Nincs olyan terv, miszerint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészet- és társadalomtudományi kara teljes egészében Budapestre költözne – erről már Szilágyi Csaba, az egyetem dékánja beszélt az Origónak. Költözés – Könyv Guru. A cél, hogy a meglévő ingatlanok optimális kihasználása mellett az egyes képzéseknek ideális helyet találjanak. Egyszer sem merült fel, hogy a budapesti vagy a piliscsabai intézmények közül bármelyiket bezárják. Szilágyi Csaba szerint tény, hogy a Budapest–Esztergom vasútvonal felújítása hátrányosan érintette a piliscsabai egyetemet, de ez ma már a múlté, mivel a megújult vonalon jobb lett, jobb lesz a közlekedés.
Korábban cikkünkben úgy értelmeztük, mintha született volna döntés a könyvtár költözéséről, az OSZK azonban lapunkkal cikkünk megjelenése után közölte, hogy a Tüske László által említett "kettős költözés" prioritása az intézmény digitális térben és modern könyvtári épületben való új működésének megtervezését és előkészítését jelenti. Ez utóbbi esetben merült fel a Kilián-laktanya (Mária Terézia laktanya), mint egyik szóban forgó lehetőség, erről azonban továbbra sincs kormányzati döntés.
Az egyetem dékánja szerint a nemrégen megjelent felsőoktatási felvételi tájékoztató alapján is látszik, hogy nem akarnak elköltözni Piliscsabáról. A dokumentumból kiderül, mind Piliscsabán, mind Budapesten hirdettek meg képzéseket. Szilágyi Csaba tájékoztatása szerint a tervek között szerepel, hogy még az idén felújítják az egyetem fűtésrendszerét, és az épületek állagmegóvása is megtörténik. Néha jó, ha tömeg van A Mikszáth Kálmán téri épület befogadóképessége pontosan ki van számolva, és igazodik a hallgatói létszámhoz. A hallgatók személyes tapasztalatom alapján is elférnek a tantermekben – mondta Szilágyi Csaba arra a felvetésre, hogy előfordult, hogy egy tanteremben hirdettek meg két különböző órát. Természetesen egy-egy népszerű választható előadás alatt valóban tömeg van az épületben, de ennek inkább csak örülni tudok – mondta a dékán. A bölcsészkar Mikszáth Kálmán téri épülete Forrás: Csak Piliscsabán van tanárképzés Fogalmilag nem fordulhat elő, hogy egy hallgatónak két különböző helyszínen legyen a szakja – reagált a dékán arra a felvetésre, hogy a költözés miatt egyeseknek le kellett adniuk az egyik szakjukat.