A tematikus hálózati projekt fő célja a mérnökképzésnek a versenyképességre, az innovációra és a társadalmi-gazdasági növekedésre való hatásainak fejlesztése a globális környezetben. Lifelong Learning Adaptáció - Tudásháromszög Modell | PDF. Előadás absztrakt: A Tudásháromszög koncepciója kiemeli a kutatás, oktatás és innováció együttes támogatásának fontosságát, valamint a köztük lévő kapcsolat figyelemmel követését. Az előadás bemutatja, milyen lehetőségeket ajánl a Tudásháromszög koncepciója az egyetemeknek, amelyek úgy fejlesztik működésüket, hogy fontos szerepet játszhassanak a társadalom akut kihívásaira való válaszadásban és proaktívan befolyásolják a változó működési környezetet. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyike a kiválasztott 29 európai egyetem közül, amely aktívan részt vett az EUA, az Európai Bizottság Lifelong Learning programjának finanszírozásával, meghirdetett progamjában ("Shaping inclusive and responsive university strategies (SIRUS)" ("A nyitott és befogadó egyetemek stratégiájának kialakítása"), amelynek célja nyomon követni az EUA LLL Kartájának hatásait az egyetemek lifelong learning stratégiájára.
A globálisan ható problémák mellett ehhez a tanuló társadalom fogalmának megjelenése, a tanulási kedv nagyarányú megnövekedése is hozzájárul. Nem lényegtelen az a körülmény sem, hogy munkakörülmények gyökeresen megváltoznak, a foglalkoztathatóság lecsökkenése ellen tenni kell, a foglalkoztatottság válsága megoldásra szorul. A munkán kívüli szerepek átalakulnak, a társadalmi tőke, a társadalmi szerepek átrendeződnek és előtérbe kerül a környezettudatos magatartás. A hazai gazdasági kihívások mellett a nemzetközi, globális elvárásoknak is meg kell felelni. A csak iskolarendszerben történő tanulmányok kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy az egyén a munkaerőpiac igényeinek megfeleljen. Szakképzettség, illetve érettségi nélkül ma már szinte lehetetlen elhelyezkedni. Könnyen észrevehető ez a nagyszámú munkanélküliség képzettségének vizsgálatakor. A munkahelyet nem elég csak megszerezni, azt meg is kell tartani, folyamatosan meg kell felelni a foglalkoztató elvárásainak. A fejlődő gazdaságban az ismeretek folyamatos felújítására, frissítésére, a mindig naprakész dolgozók hatékony munkájára van szükség.
Színtelen szúrós szagú gáz Főként tüzelőanyagok elégetésekor és vulkánkitöréseknél kerül a levegőbe Mérgező (a vörösvérsejteket roncsolja) Vízzel kénessavat képez (H2SO3)→hozzájárul a savas esők képződéséhez 7. Vörösesbarna szúrós szagú gáz Mérgező Vízzel salétromsavat képez (HNO3)→savas esőt okozhat 8. A levegőben eloszlatott finomszemcsés anyagok Főként légúti megbetegedések okozói Legfőbb csoportjai a PM10 és PM2, 5 PM10:10μm-nél kisebbek amik már képesek túljutni a garaton PM2, 5:2, 5 μm-nél kisebbek, képesek bejutni a tüdőbe és onnan nehezen ürülnek ki 9. Színtelen, szagtalan gáz Kőolaj és földgázkitermelésből valamint kérődző állatok gyomrából, mocsarakból kerül a levegőbe A 2. legjelentősebb üvegházhatású gázunk→Jelentős szerepe van az éghajlatváltozásban 10. Színtelen szagtalan gáz Nem mérgező Dezodorok, spray-k hajtógázaként és hűtőgázként használták A levegőbe kerülve megbontják az ózon természetes keletkezését és bomlását→Ózonlyuk Mára már betiltották→Az ózonréteg pusztulás megállt, az ózonlyukak mérete csökkenni kezdett 11.
A regéci vár rekonstrukciós rajzai a XV. és a XVII. századból ( és Szép Magyaroország) A vár felépítése A vár legkorábbi része a sziklacsúcson álló öregtorony lehetett, később azonban az északkeleti oldalához egy kerek ágyútornyot építettek, így az öregtorony is jelentős átalakuláson esett át. században nagy volumenű átalakításokba kezdtek. Az öregtorony helyére egy szögletes várat építettek. A falak belső oldalára pedig lakóhelyiségeket építettek. Később felhúzták a keleti és a nyugati oldalon végighúzódó falakat is. A XV. század közepén kezdhették meg az alsóvár munkálatait a déli sziklacsúcson. A várban lakó udvartartás lakóhelyéül szolgáló keleti és nyugati lakószárnyakat a XVI-XVII. században építették. A XVII. században a vár védműveire is nagyobb figyelmet fordítottak. Zemplén, ahol a kurucok fellegváraival találkozhatunk. Ekkor alakították ki az északnyugati sarokban álló Kútbástyát, az északkeleti oldalon Kerekded bástyát (rondellát), a keleti Kis bástyát, a külső várfalat és a várárkot, és a külső védősáncot. A várba több ajtón keresztül lehetett csak bejutni, melyek között védművek és farkasvermek voltak elhelyezve.
A forrás szépen karbantartott környezete pihenésre csábít, tőle nem messze találjuk a Könnycsepp-tavat. Innen csak egy ugrás a szűk völgyben fekvő Háromhuta. Az egykor Regéc határához tartozó erdős hegyvidéken II. Rákóczi Ferenc alapított üveghutát 1698-ban, ahol 1916-ig folyt az üveggyártás, tokaji borospalackokat gyártottak itt. Az üveggyárhoz kapcsolódóan alakult ki a három telep, mai nevükön Óhuta, Középhuta és Újhuta. Óhutáról egy rövid kitérő lehet a csodásan felújított egykori Bretzeinheim–Waldbott-vadászkastély, mely most szállóként működik. Innen továbbkerekezünk Háromhuta felé. Két vár meghódítása – Történelmi és borvidéki kerékpártúra a Zemplénben. Erdőhorváti után a híres kastélyokkal ékes Tolcsva következik, majd a túra végállomása, Vámosújfalu, ahol akár folytathatjuk is túránkat a Bodrog völgyében. Országrész: Északi-középhegység Időtartam: 1 nap Túra besorolása: közepes Túratípus: kerékpár Táv: 40 km Időigény: 7 óra Boldogkőváralja, vár melletti parkoló Térkép Látnivalók Boldogkői vár: A Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében egy sziklaszirten emelkedik a középkorban épült boldogkői vár.
A vár megközelítése A vár megközelítése Regécről két útvonalon lehetséges, melyet információs táblák jeleznek Gyalogosan: a község alsó részén, kék és piros jelzésű útvonalon, aminek hossza 2400 méter Gépkocsival: Regéc Háromhuta irányába eső végén, melynek hossza 2500 méter. ( A település után jobbra fordulva kövezett úton haladva közelíthetjük meg a várat. Útközben több parkolási lehetőség is biztosított Látogatóink számára. A Regéc vára parkoló helytől / az erdő bejáratánál/ kb. 1300 méter, a feljebb lévő parkolótól /sorompó előtt/ kb. 700 méter a bejárat. Regélő várak és éledő falvak útján a zempléni Rákóczi-túrán. ) 2021. júliusban a várhoz vezető útszakasz felújításra került, ennek eredményeként egészen a Felső várparkoló ig (korlátozott számú parkolóhely) megközelíthető gépjárművel a bejárat, mégis szívesen ajánljuk látogatóinknak ebben a csodás természeti környezetben a friss levegőn az erdei sétát. PARKOLÁSRA MINDIG A KIJELÖLT HELYEKET HASZNÁLJA! TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK! Erdei etikett
A vár története A vár keletkezésének pontos ideje nem ismert. Egyesek egy 1298-as oklevélre alapozva úgy vélik, hogy a második tatárjáráskor már állt a vár, hiszen a forrás szerinte megütköztek Regécen. Ez azonban csak feltételezés, hiszen a helymegnevezés magára a hegyre is utalhat, nem egyértelmű, hogy ott már vár is volt. Ugyanakkor abban már biztosak lehetünk, hogy 1307-ben már állt a vár, erről ugyanis az Aba nemzetségbeli Amadé nádor oklevele tanúskodik. I. Károly király 1312-ben szerezte a meg a regéci birtokot, a várral együtt a vesztes Aba nemzetségtől, ami rövid megszakítással 1427-ig királyi kézben is maradt. Regéci vár parkoló budapest. A XIV. század második felében vadászatokra többször is látogatást tett a várban I. Nagy Lajos király. 1427 körül Luxemburgi Zsigmond a Brankovics családnak adományozta a várat és a hozzá tartozó uradalmat, ami harminc év után visszakerült a királyi kincstárba. Mátyás király azonban nem őrizgette sokáig, hiszen öt évvel később a Szapolai családnak adományozta örökbirtokul.