Az Alzheimer kór a demencia (elbutulás) hátterében álló egyik fő ok, az esetek több mint felében ez a kiváltó ok. Az Alzheimer kór többnyire az idős emberek betegsége, és mondhatni, szinte népbetegségnek számít: hazánkban közel negyedmillió ember él együtt a betegséggel, és a 60 év felettiek közel 5 százalékát érinti. Mik az Alzheimer-kór tünetei? Az Alzheimer kór a központi idegrendszer degeneratív betegsége, lényegében az agy egyes részeinek sorvadásával jár. Hajlamos Ön az Alzheimer-kór kialakulására?. A tünetei szerteágazóak, de minden esetben a gondolkodási képesség csökkenésével és magatartásváltozással jár. Kezdeti szakaszaiban nehéz megkülönböztetni a " sima" feledékenységtől. Az Alzheimer-kór nem merül ki annyiban, hogy néha elfelejtjük ezt-azt, hanem a mindennapi életvitel során is súlyos gondokat okoz a betegnek és a családtagoknak. A betegség általában egyre súlyosabb formát ölt, fokozatos szellemi hanyatlással jár.
A rendszeres testmozgás segíthet az öregkorban kialakuló Alzheimer-kór megelőzésében, állapították meg kutatók az Amerikai Neurológiai Akadémia nemrég tartott szakmai tanácskozásán. Egy esettanulmány szerint azok, akik 20 éves koruktól 59 éves korukig rendszeresen kocogtak, kerékpároztak és úsztak, csökkentették az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. – Ez újabb ok arra, hogy testmozgást végezzünk – idézi a Reuters a tanulmány irányítóját, Arthur Smith neurológust. Alzheimer kór – PSZICHOLÓGIA KIDOLGOZOTT TÉTELEK. – Azt még nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mennyi mozgás tanácsos, de a fő az, hogy rendszeres legyen. A neurológus egy interjúban elmondta, a következő lépés annak megállapítása, hogy milyen tipusú testgyakorlatoknak van leginkább jótékony hatásuk. A kutatók 373 személy – köztük 126 Alzheimer-kóros – esetében tanulmányozták az életük során kifejtett fizikai tevékenységet. – A testgyakorlás, noha nem gyógymód, jótékony hatással van azokra is, akik már Alzheimer-kórban szenvednek – mondta telefoninterjúban egy másik neurológus, Robert Friedland, aki szintén részt vett ebben a kutatómunkában.
A tüdőrák és az időskori elbutulás kockázatát egyaránt csökkenteni képes leszokás mellett többek között az egészséges étrend, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és az aktív szociális élet is csökkentheti a kór kialakulásának esélyét, léteznek tehát olyan faktorok is, amelyek kedvezően befolyásolhatják az esélyeinket.
teória: Az Alzheimer-kór alapvető oka az acetilkolin ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) szintézisének gyengülése. Az elméletnek ellentmond az a tény, hogy az agy acetilkolin szintjének emelésével a betegség nem befolyásolható. Az "amiloid" hipotézis szerint kóros fehérje ragad a 21-es kromoszómához. Az elmélet jól összeegyeztethető azzal a ténnyel, hogy a 21-es kromoszóma kóros többlete (Down szindróma) 40 éves korra csaknem mindig együtt jár Alzheimer-kórral. A kóros fehérje (amiloid) génhiba eredetűnek tűnik. A tau-elmélet szerint az agyban képződő degenerációs plakkok okozzák az agyszövetek pusztulását. A plakkok képződését egy ún. tau-protein rendellenessége indítja el. A tau-proteinek rendellenességeinek vélhető oka a szövetek oxidációs károsodása ("oxidatív stressz"). Az Alzheimer-kór jellemzően nem öröklődik. Csupán az esetek 0, 1%-ánál figyelhető meg testi kromoszómához kötött (autszómális) domináns öröklődés. Így öröklődik az Alzheimer-kór - HáziPatika. Ezekben az esetekben a betegség a szokásosnál jóval korábban kezdődik.
Testünk védelme Neurodegeneratív betegségek biológiai alapjai Dátum: 2017. 07. 28., 15:09 Kulcsszavak: Alzheimer-kór, egészség, fehérje, felhalmozódás, gén, Huntington-kór, mutáció, orvostudomány, öröklődés, Parkinson-kór A neurodegeneratív betegségek közös tulajdonsága, hogy valahol az agyban fehérjeaggregátumok (összetapadt fehérjecsoportoknak képzeljük el őket) keletkeznek. Cikkünkben az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kórról fogunk szót ejteni. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb okozója. Biológiai okait tekintve jelenleg két hipotézisről tud az orvostudomány. Az egyik az amiloid-hipotézis, amely szerint a betegség kialakulását az idegsejtek között felépülő béta-amiloid (ezek fehérjedarabok) plakkok felhalmozódása okozza. A másik hipotézis szerint – tau-hipotézis – a tau fehérjékben bekövetkezett változások indítják el a betegség kialakulását. Itt gyakorlatilag a sejtben a fehérjéből felcsavarodott kötegek jönnek létre. Ezen kívül génmutációk is állhatnak a háttérben, illetve a betegség sporadikusan (szórványosan) is előfordulhat – tehát nemcsak úgy, ha a felmenőink között valaki Alzheimer-kórtól szenvedett.
Beküldő: Beáta
Mindenegyben Blog - 2021. november 14. (vasárnap), 19:27 2021 nov 14 Közeledik a legszentebb Ünnep, az év legmeghittebb napja, a Kará alkalomból- a Karácsony színeit felhasználva- készítettem az alábbi, sült húsok mellé kiváló köretet. Hozzávalók: [ Orosz-ukrán háború - Legfrissebb] Kb. 0, 5 kg franciasaláta zöldségkeverék 2 db nagy pohár tejföl 1 evőkanál citromlé Só Bors 5 db tojás 20 g étkezési zselatin 5 evőkanál majonéz 1 őzgerincforma Elkészítés:A franciasaláta zöldségkeveréket sós vízben megfőzzük. A tojásokat keményre főzzük, megpucoljuk. A tejfölt kikeverjük a majonézzel, citromlével, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Bátran ízesítsük, nehogy a végeredmény sótlan legyen. A zselatint kb 1-1, 5 dl forró vízhez adjuk, és kis lángon folytonos keverés közben feloldjuk benne. Hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, hozzáadhatjuk a majonézes alaphoz, majd alaposan elkeverjük. A zöldségmixet is elkeverjük benne. Karácsonyi francia saláta őzgerincben, minden évben dupla adag kell majd belőle!. Folpackal kibéleljük az őzgerincformát úgy, hogy mindkét oldalán túlnyúljon. A franciasaláta felét elsimítjuk a forma alján és sorban ráhelyezzük a tojásokat, majd a saláta másik felével lefedjük.
Közeledik a legszentebb Ünnep, az év legmeghittebb napja, a Karácsony. Ez alkalomból- a Karácsony színeit felhasználva- készítettem az alábbi, sült húsok mellé kiváló köretet. Hozzávalók: Kb. 0, 5 kg franciasaláta zöldségkeverék 2 db nagy pohár tejföl 1 evőkanál citromlé Só Bors 5 db tojás 20 g étkezési zselatin 5 evőkanál majonéz 1 őzgerincforma Elkészítés: A franciasaláta zöldségkeveréket sós vízben megfőzzük. A tojásokat keményre főzzük, megpucoljuk. A tejfölt kikeverjük a majonézzel, citromlével, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Bátran ízesítsük, nehogy a végeredmény sótlan legyen. A zselatint kb 1-1, 5 dl forró vízhez adjuk, és kis lángon folytonos keverés közben feloldjuk benne. Hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, hozzáadhatjuk a majonézes alaphoz, majd alaposan elkeverjük. A zöldségmixet is elkeverjük benne. Folpackal kibéleljük az őzgerincformát úgy, hogy mindkét oldalán túlnyúljon. A franciasaláta felét elsimítjuk a forma alján és sorban ráhelyezzük a tojásokat, majd a saláta másik felével lefedjük.