I. Görögország természetföldrajzi adottságai Az ókori Görögország a Balkán félsziget déli részén terült el. E terület felszíne is, tengerpartja is erősen tagolt. Ez az erősen tagolt felszín a politikai fejlődésre is hatott: egymástól független, kis politikai egységek, városállamok kialakulását segítette elő. Görögország területén sok városállam, polisz jött létre. A két legellentétesebben fejlődő, s a görög világ életében döntő szerepet játszó polisz Spárta és Athén volt. II. Spárta Spárta a peloponnészoszi félsziget legnagyobb állama volt. Társadalma két részre tagozódott: a dór spártai nemzetségek tagjaira és a meghódítottakra. A spártaiak alkották az uralkodó osztályt. Meghódították a környező vidékek lakosságát, s arra kényszerítették őket, hogy földjeiken dolgozzanak. A perioikoszok spártát körüllakó népek voltak. A démosz politikai harca Athénban – Érettségi 2022. Szabadok voltak, de polgári jogokkal nem rendelkeztek és kötelező számukra a katonai szolgálat. A helóták leigázott népek voltak, ők voltak az őslakosok. Jogfosztottak voltak és csak a földjeiken dolgozhattak.
594-ben reformokat vezet be A legfontosabb, hogy eltörli az adósrabszolgaságot, elengedi az adósságokat A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is - Részt vehettek a népgyűlésen - Esküdtbíróságnak (héliaia) tagjai lehettek Szolón reformjai: A társadalmat a jövedelem alapján négy rétegre osztja, a politikai jogok alapja a jövedelem lesz, az ennek alapján létrejött alkotmányt nevezik timokráciának. fontos állami intézmények - népgyűlés: ekklészia - minden athéni polgár (férfi, 20 év felett)a tagja - választja az arkhónokat - 400-ak tanácsa: bulé - Athén 4 törzséből 100-100 követ, A népgyűlés ügyeit készítették elő, törvények előkészítése - Esküdtbíróságok - Arieoszpagosz: törvények, tisztségviselők ellenőrzése (volt arkhónok) A türannisz rendszere Kr. A Periklész-kori Athén társadalmi és politikai szerkezete -. 560-510 Szolón távozása után továbbra is belpolitikai feszültség jellemezte Athént. A két ellentétes pólus, az arisztokrácia és démosz között hatalmi egyensúly alakult ki Ezt az egyensúlyi helyzetet néhány tekintélyes arisztokrata kihasználta, s a démoszra támaszkodva egyeduralmat vezetett be: Ezt a rendszert nevezik türannisznak(zsarnokság).
Ezt a típusú rendszert zsarnokságnak, türannisznak nevezték. A türannosz (zsarnok) gazdasági téren a nép érdekeit szolgálta: fejlesztette az ipart-, a kereskedelmet és a hadsereget is. A népre adót vetett ki. Gazdaságilag megerősítette a démoszt, viszont a politikai hatalmat nem adta a nép kezébe. Peizisztratosz bevezette az istenek tiszteletét, például Dionűszosz isten tiszteletét aki a szőlő és a bor istene volt. Peizisztratoszt a trónon két fia követi: Hippiász és Hipparkosz. Hipparkoszt megölik, Hippiász pedig elmenekül. I. 508- ban Kleiszthenész arkhón kerül hatalomra. Reformjai miatt a politikai vezető szerep a démosz kezébe kerül. Kleiszthenész Attikában 10 kerületet (phűlét) hozott létre. Minden kerület polgárait 3 csoportra osztotta: -parasztok -gazdag iparosok, kereskedők -arisztokraták. Minden kerület 50 képviselőt (50-ek tanácsa = bule) küldött az 500-ak tanácsába. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa). Az 500-ak tanácsa lett az állam egyik legfontosabb szervezete. Mivel minden kerületből mind a három csoport azonos számú képviselőt küldött: a gazdag iparosok, kereskedők és a parasztok tehát a démosz, mindig leszavazhatta az arisztokratákat.
Cserépszavazás: Osztrakiszmosz - Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket - Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék - athéni polgárok és családtagjai - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek × Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését. Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora I. A demokrácia kiteljesedése 1. Kr. 461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek) 2. Fő hatalmi fórumok - Népgyűlés, ekklészia - 500-ak tanácsa, bulé - Esküdtbíróság, héliaia 3. A tisztségviselők állami fizetést kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák a munkájuk mellett (Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is) 4. Pontosan meghatározzák, hogy mi a polgárjog - szűkítik 5. Periklész 15 évig folyamatosan viseli a sztratégoszi tisztséget (Kr.
A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz Kr. 560-527 Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére Kr. 510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába. Kleiszthenész reformja Kr. 508 1. Attikát három részre osztotta Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági) 2. Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv. 3. A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket. 4. A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket 5. Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége - Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt 6.
Poliszokat irányító népgyűlés. Athénban az 500-ak tanácsa Kleiszthenész reformja után, a 10 phülé mindegyike 50-50 képviselőt küldhetett a buléba. Tagjait sorsolással választották ki a 30 évnél idősebb férfilakosság közül, a felső három vagyoni osztályból ( ötszázmérősök, lovagok, zeugitészek). Forrás: Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.
Kleiszthenész, hogy lehetetlenné tegye a zsarnokság újjáéledését, cserépszavazást vezetett be. Ha valakit a polgárok veszélyesnek ítéltek, cserépszavazást tartottak. A gyanúsítottak nevét cserépdarabokra írták, és aki a legtöbb szavazatot kapta, azt 10 évre száműzték, de vagyonát nem vették el. A szavazás akkor volt érvényes, ha legalább 6000-en vettek részt benne. Törvényhozó hatalom: a népgyűlés, az ekklészia, elfogadta vagy elvetette a törvényjavaslatokat. Tagja volt minden 20 év feletti Athéni polgár, kivéve a nők, az idegenek és a rabszolgák. Ők döntöttek minden fontos kérdésben: háború, béke, bérletek. Havonta 3-4-szer Tartottak gyűléseket az Agórán. Végrehajtó hatalom: az 500-ak tanácsa volt, vagyis a bulé. Ez a hatalom gondoskodott a népgyűlési határozatok végrehajtásáról, kidolgozta és a népgyűlés elé terjesztette a javaslatokat. Tagjai sorsolással kerültek ki a népgyűlésből és 1 évig voltak hivatalban és ezalatt fizetést kaptak, hogy a legszegényebbek is vállalhassák a hivatalt.