Értékelés: 10 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A "nagy versmondás" sorozat következő eseménye alkalmával Nagyváradon, Ady Endre: Kocsiút az éjszakában című versét mondja el több, mint 600 gyerek és érdeklődő Jordán Tamás vezetésével. Reményeink szerint megismétlődik az a csoda, - ami megtörtént korábban az Apokrif, a Szondi két apródja, az Esti kérdés, a Levél a hitveshez, a Hajnali részegség és a Ki viszi át a szerelmet? című költemény kapcsán is, amikor többszáz gyerekhang elmondja, értelmezi és újraértelmezi a verset. Folytatódik a kisérlet, melynek célja, hogy Dr. Fűzfa Balázs irodalomtörténész ötlete nyomán minden évben megszólaljon a magyar irodalom 12 legszebbnek ítélt versei közül legalább kettő- a gyerekek tolmácsolásában. A műsor ismertetése: Rekordot állítottak fel Budapest XVIII. kerületének középiskolásai: A pestszentlőrinci Kossuth téren Jordán Tamás színész, rendező közreműködésével a költészet napján megszólaltatták József Attila: Születésnapomra című versét. A Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda kezdeményezésére létrejött akcióval rekordot állítottak fel, hiszen egyszerre mintegy 1700 diák mondta a művet.
Forrás típusa: Keresendő: Tanulmány szerzője: Tanulmány címe (címtöredék): Tárgyszavak: Minimum dátum: Maximum dátum: Találati listában megjelenő mezők: Cím Leírás Forrás név Szerző Kezdőoldal Záróoldal Tárgyszavak Könyvtári jelzet Megjegyzés Egy oldalon megjelenő találatok száma: 15 db találat Lista Dátum Cím Leírás 2011-06-01 Érmindszent, a jelentéses táj Ady szülőfalujáról: antiklerikalizmus, mitikus közérzet, abszurd létérzékelés, anya-fiú kapcsolat. "A 12 legszebb magyar vers"-program érmindszenti Kocsiút az éjszakában konferenciáján hangzott el. 2011-06-01 Miért szép a Kocsi-út az éjszakában? Ady Endre verséről, a 2011. május 6-8-án megtartott "A 12 legszebb magyar vers" program érmindszenti "Kocsi-út az éjszakában" konferenciáján elhangzott előadás. 2011-06-01 Ady és József Attila A sámánok néma hangja: teljesül az egész? Ady Endre verséről a 2011. május 6-8-án megtartott "A 12 legszebb magyar vers" program érmindszenti "Kocsi-út az éjszakában" konferenciáján elhangzott előadás.
A mai nap Ady Endre születésnapja. 139 éve, 1877. november 22-én született. Emlékezzünk a géniuszra egyik legszebb versével! Ady Endre KOCSI-ÚT AZ ÉJSZAKÁBAN Milyen csonka ma a Hold, Az éj milyen sivatag, néma, Milyen szomoru vagyok én ma, Milyen csonka ma a Hold. Minden Egész eltörött, Minden láng csak részekben lobban, Minden szerelem darabokban, Minden Egész eltörött. Fut velem egy rossz szekér, Utána mintha jajszó szállna, Félig mély csönd és félig lárma, Fut velem egy rossz szekér. Tags: Ady Endre irodalom vers videó You may also like...
Milyen csonka ma a Hold, U - - U U U - Az éj milyen sivatag, néma, U - U - U U - - U Milyen szomoru vagyok én ma, U - U U U U U - U Milyen csonka ma a Hold. U - - U U U - Minden Egész eltörött, - U U - - U - Minden láng csak részekben lobban, - - - - - - - - - Minden szerelem darabokban, - - U U - U U - - Minden Egész eltörött. - U U - - U - Fut velem egy rossz szekér, - U U - - U - Utána mintha jajszó szállna, U - U - U - - - U Félig mély csönd és félig lárma, - - - - - - - - U Fut velem egy rossz szekér. - U U - - U - A B B A 7 9 9 7 ^ Ölelkező rím A B B A 7 9 9 7 ^ Ölelkező rím A B B A 7 9 9 7 ^ Ölelkező rím Alliteráció Alliteráció
Műfaja dal, hangulata bánatos, lemondó, tragikus, melankolikus, beletörődő. A szomorúság, a bú, a fájdalom, az otthontalanság, az elveszettség, a feleslegesség, a töredezettség érzése kap hangot benne. Ez összhangban van a ciklus címével ( Egyre hosszabb napok). Ugyanakkor a hangnem inkább töprengő, elgondolkodó, merengő, tépelődő. Egy csodálkozó-kérdező magatartás vonul végig az egész versen, de a kérdések válasz nélkül maradnak. A beszélő az eltűnt értelem után kutat, és ott áll tanácstalanul, vigasz nélkül egy szétesett világban, a halál fenyegető közelségében. A Kocsi-út az éjszakában típusa létösszegző irányú látomásos tájvers. Lényegében lazán összefüggő reflexiók sorozatából áll. A lírai én a benyomásait írja le, azt, hogy mit látott és mit érzett az utazása közben. Ugyanakkor ez a konkrét élmény nem közvetlenül jelenik meg a versben, mivel a leírt kép látomásnak hat. A látomásosság annak köszönhető, hogy semmilyen konkrétumot nem tartalmaz a vers, ezért nagyon általánosnak hat: ezt az általánosságot a többször ismétlődő "minden" szó is erősíti, a "milyen" és a "mintha" pedig valószerűtlenséget sugall.
Alapmotívumok: alapmetafora: szekér – ebben a versben nemcsak egy zörgő utazó alkalmatosság, hanem az élet metaforája (fut vele a rossz élet, a rossz sors: szinte menekül az ember önmaga világa elől, de nem tudni, hová) természeti kép: a Hold – jelzője, a "csonka", a fogyó holdra utal, mely az ép, az egész, a teljesség, az egység, a kerekség hiányát jelképezi (ez az átvitt értelmű jelentés a fontos) klasszikus világirodalmi toposzok: az utazás – életjelkép, a tapasztalás, haladás stb. jelképe az éjszaka időtoposz – teljes csönd, sötétség, pusztaság, kietlenség, szorongás, fázó érzés kapcsolódik hozzá; a bizonytalanság, történelmi vészkorszak, alvilág, álom, sőt, halál jelképe; ugyanakkor a befelé fordulás, a meditáció ideje is lehet. Az Adynál gyakori nagybetűs szimbólumokból egyet találunk: "Egész". Ennek a szónak a jelentése értelmezi a verset, e szónak a révén válik létértelmezéssé. A pillanatnyi helyzetből egy átfogó léthelyzet lesz. Kifejezőeszközök: metafora, szimbólum, megszemélyesítés, kifejtetlen allegória, ellentét, paralelizmus, ismétlés, halmozás, anafora, költői felkiáltások A legfeltűnőbb költői eszköz a sorismétlés: minden strófa első sora ismétlődik az utolsó sorban, mintegy ráfelel az utolsó sor az elsőre.