-x- És hol vagy Te most, ezen az úton? Ennek a kérdésnek a megválaszolása, az első lépés a valósághű önmeghatározás irányába. Azok számára, akik a felismerés legutolsó említett szintjére érkeztek, a depresszió valódi kockázatot jelent. Végül is az egész életünk során azt tanultuk, a holnap reménye abban rejlik, hogy ma képesek vagyunk megoldani a problémáinkat. Ha eltűnik az emberi találékonyság, amely képes lenne kiemelni minket szorult helyzetünkből, a remény lehetősége úgy tűnhet el, mint egy gyertyaláng fénye, amelyet a kétségbeesés fullasztó sötétsége válthat fel. Az, hogy ki hogyan birkózik meg a kétségbeeséssel, természetesen nagyon személyes dolog. Ám úgy tűnik, hogy jellemzően két utat követünk, hogy végül megbékülhessünk a helyzettel. Balázsèk: Stumpf Bíró Balázs 2. rész - YouTube. Ezek nem zárják ki egymást, sőt a legtöbben a kettő valamely elegyével élünk majd. Ezt nagyban meghatározza úgy a lelki és szellemi érettség, ahogy az ember személyisége is. Cselekvő, vagy szemlélő típus. Felkészül és alkalmazkodik, vagy megbékél és elfogad.
GYEMSZI - MOB Jöhetnek? : élet a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv elfogadása után / Stumpf-Bíró Balázs Bibliogr. : p. 28. - Abstr. hun., eng. In: IME. - ISSN 1588-6387, eISSN 1789-9974. - 2011. 10. évf. 8. Lovasi Esték | 2022.03.02./ Stumpf-Bíró Balázs jövőkutató - YouTube. sz., p. 25-28. : ill. A jövő a pácienst partnernek tekintő, komplex szolgáltatást nyújtó egészségügyé. A folyamatosan közeledő politikai álláspontok, a hasonló problémákkal küzdő nemzeti ellátórendszerek egyeztetései, és az egyre gyakoribbá váló határokon átnyúló együttműködések eredményeként, 10-15 éven belül Európában egy integrált egészségügyi ellátórendszer jöhet létre. A teljes átjárhatóság és át-láthatóság, a magán- és közellátás összefonódása, az egészségipar teljes spektrumát lefedő kiválósági központok (centres of excellence) kialakulásához vezet Európa szerte. Egy vagy több ilyen központ szerepének a birtoklása az adott országot, régiót hosszútávon vezető pozícióhoz juttathatja, hatása pedig évtizedekre szóló lehet a gazdaság és a társadalom számára egyaránt.
Hiszen bárki hozhat az életével kapcsolatban bármilyen döntést szabadon - kevésbé, ha szülő - és az nem jó vagy rossz, hanem az övé. De ezt csak annak fényében teheti meg hitelesen, ha tisztán szembenézett a valósággal, és azt szem előtt tartva határoz így, vagy úgy. Ahogy az idő halad, és a folyamatok kibontakoznak majd a szemünk előtt, egyre többen fognak tanácstalanul, kérdéseikkel fordulni felénk, és hogy akkor hányan leszünk, akik támaszt jelenthetnek a másiknak, bizony sorsdöntővé válhat...
Episodes Online hallgatásért, friss sztárhírekért, programajánlókért, valamint a legújabb tracklistákért és mixek visszahallgatásáért keresd weboldalunkat: Kövess minket a közösségi médiában! Facebook: Instagram: TikTok: YouTube: Viber: Töltsd le a Rádió 1 mobilos applikációját és nézz minket élőben! - Missing episodes? Click here to refresh the feed. Show more
Néhány éve kialakulóban van egy trend, mely azt mondja, az előttünk álló klímakrízis által okozott összeomlás annyira közel van, hogy nem félni kell tőle, hanem őszintén szembenézni vele, hogy józan döntéseket hozzunk. Éhezés, migráció, járványok és háborúk. Na meg a szélsőséges időjárás, ami kiváltja mindezt. Többek közt ezekkel kell szembenéznie az emberiségnek a 21. században. Ezt állítja egyre több tudós és tanulmány. A jóslatok és becslések semmiképp sem a pozitív jövőről szólnak, hisz mindegyik a végzetes jövő rémképét vetíti elő. Nem a jelent írják le, hanem a "majd valamikort. " Mivel ez a valamikori időpont ennyire megfoghatatlan, bármennyire is aggasztó, nehéz vele azonosulni. Legtöbbször marad tehát a bénult beletörődés és a reménytelenség, hogy minden úgy rossz, ahogy van. Vagy egy másik esetben a felelősség áthárítása, és az attól való félelem, hogy mivel a kapitalista világrend az okozója mindennek, inkább azt nem piszkáljuk, mert akkor vége az eddig megszokott világunknak.
Elkeserítő látni, hogy egy csoda enyészik el a szemünk előtt. Több emblematikus épület veszett el a háború után a fővárosban, mint a háborúban. Ez döbbenetes! Egy olyan kommunikációs kampányt szeretnék indítani – természetesen megfelelő előkészítés után –, amely lehetővé teszi, hogy a város lakói szembesülhessenek azzal, mit is veszítettünk és veszítünk folyamatosan. Az emberek számára sokkoló módon lehet és kell láthatóvá tenni mindazt, ami a számukra láthatatlan. A várost vissza kell emelni abba a fénybe, amely egyszer az övé volt. Ehhez olyan koncepcióra van szükség, amely már adott, de a döntéshozóknak is meg kell ismerniük. – Valamilyen konkrét programban is gondolkodik? – Igen. Jó száz éve a kávéházak városa volt Budapest, több mint ezer (! ) egységbe lehetett itt betérni. Persze nem lehet mindegyiket visszaállítani, de néhány nagy múltú üzletnek újra lenne helye a városban. – Néhány éve nyitott újra a New York Kávéház… – Így van, ám sajnos nem része a város életének. Én olyan kávéházakban gondolkodom, amelyek az itt élők mindennapjainak is részei lehetnek, nem csupán turistarezervátumok.