Megközelítőleg 600 személy ünnepelt együtt. A sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban augusztus 10-én egész napos programmal ünnepelte hatszáz személy a sepsiszentgyörgyi Élet a Lélekben plébániai imacsoportok megalakulásának 25. évfordulóját. Az imacsoport 1994. augusztus 17-én alakult a Szent József-plébánián Szabó Lajos plébános jóváhagyásával, Bajcsi Tibor vezetésével. ÉLSZ (Élet a Lélekben Szeminárium) – Betlehem Lelkigyakorlatos Ház. A hálaadó szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Az aranymisés Szabó Lajos kanonok-plébános elmélkedést tartott "Ő tett arra alkalmassá, hogy az Újszövetség szolgái legyünk, nem a betűé, hanem a Léleké. " (2 Kor 3, 6) mottóval. Fotók: Palkó-Gyöngyösi Tibor Bajcsi Tibor, a Krisztus Király-templom gondnoka és az imacsoport vezetője köszöntötte a résztvevőket, akik több helységből érkeztek. Felolvasta Jakubinyi György érsek levelét, amelyben áldását adta az Élet a Lélekben imacsoportra, és további kitartásra buzdította, hogy Isten lelkével népünket felemeljék. Az imacsoport történetéről szólva elmondta: 1991 őszén házi csoportként alakult meg, három évig háznál működött, de egyre nőtt bennük az igény egy mélyebb imaéletre, és három évi ima után megkezdhették a találkozókat a plébánián.
A Demokrata hetilap március 9-i számában megjelent írás. Béres Ildikó Gál Natália Sosem örültem ennyire, hogy egy előadásnak elkelt minden jegye. Jobban mondva, mindegyik Tóték előadás telt házas a Nemzeti Színházban – az e heti három fellépésüké is. Tehát magyarságból és együttérzésből eddig jelesre vizsgázott a hazai publikum. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (korábbi nevén a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) színészei február 24-én reggel indultak el Tiszakécskére, hogy este előadják a Tótékat. Arra készültek, hogy fellépnek és késő este hazaindulnak, otthon alszanak. Csakhogy közben kitört a háború, és itt ragadtak. Hogy lehetne finoman beadagolni otthon, hogy a saját nememhez vonzódom?. A tervezett két előadásból pedig sokkal több kerekedett. Gál Natália és Béres Ildikó kárpátaljai színésznők hangulata nem volt borús, amikor leültünk beszélgetni, de annál inkább látszott rajtuk az aggodalom. Nem is magukért, hanem az otthon maradottakért. Mindketten Beregszászban születtek, családjuk is ott van – viszont Béres Ildikó kétlaki, hisz 2014 óta Marosvásárhelyen is játszik.
A vízkereszt elnevezés Krisztus megkeresztelkedésére utal. Ennek emlékére a nyugati egyházakban a templomokban vizet szentelnek, s e szentelményből a hívek igyekeznek hazavinni valamennyit. A vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. Ennek a szokásnak koleda, vagy koledálás a neve. Még Vízkereszt napján beszentelték vele az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. Hasonlóképpen magukra is locsoltak a vízből, rontás, betegségek, himlő ellen. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ A Pallas nagy lexikona [ Tiltott forrás? Elet a lelekben szeminarium. ] ↑ Sulinet: Vízkereszt ↑ KatLex Vízszentelés: Vízszenetelés. In Magyar katolikus lexikon. (hely nélkül): ↑ A ház megáldása vízkeresztkor: "házszentelés"
Gyakran az állatok vizébe és a kútba is tettek belőle. A víznek mágikus ereje, gonoszűző, rontást megelőző, gyógyító szerepe volt. Használata a születéstől a a halálig végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit. [6] A nyugati egyházban a szenteltvízről szóló legrégibb emlékünk a 6. Élet a Lélekben | Kismarosi Római Katolikus Plébánia. századba nyúlik vissza; már akkor szokás volt a víz megáldásánál sót is használni. [3] Az alkalmi vízszentelésekből fejlődött ki az egyházban a víz megáldása a mise előtt és az azt követő szenteltvízhintés ( Asperges). [5] Később a körmeneteknél is használták a szenteltvizet s azért hordozható tartókat kezdtek alkalmazni, amelyekből a szenteltvízhintő fejlődött. [3] A szenteltvízhintőnek a középkor óta ismeretes mai formája: átlyuggatott, szivacsot tartalmazó félgömb, nyéllel ellátva. [5] Gyógyítás [ szerkesztés] Egy ortodox pap megáldja a vizet egy víztározóban A szenteltvízzel való gyógyításnak is ősrégi, misztikus hagyományai vannak. Az ókori Egyiptomban a Nílus vizének tulajdonítottak gyógyító hatást, mert a Nílust Ozirisszel azonosították.