2013. júl. 3. 23:54 Hasznos számodra ez a válasz? 9/11 anonim válasza: szia az érdekelne, hogy tényleg tudsz atomfegyvert csinálni? ez érdekelne hogy hogyan? persze biztos nem fogok tudni, csak kíváncsiság. Meg a másik kérdésem, hogy klórgázt hogy állítsak elő? sós vízbe áram grafitelektródákkal az jó? Ja, meg még 1. Ciánt almamagból milyen savakkal lehet kivonni? Nem vagyok hülye aki mindent megcsinál, ha már itt artunk én meg csináltam HMTD-t. csak nincs kitől ilyeneket kérdezzek, remélem tudsz segíteni, és bocs a sok kérdésért! 2015. ápr. 23. 22:48 Hasznos számodra ez a válasz? 10/11 anonim válasza: 2018. Hol lehet kapni ciánt? Hogyan lehet beszerezni? Esetleg van vmi ami nagyobb.... máj. 12. 23:09 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A napon szétterítve száradtak a csonthéjas magvak, a megszáradás után a mandulához, a dióhoz hasonlóan ezt is eltette vászonzacskóba télire a nagyanyám. Szívesen rágcsáltuk frissen is, és a szülői intelem csupán annyi volt, hogy ha keserű szemet találunk, azt ne nyeljük le. Egy időben olyan csokoládét is lehetett kapni, amelyben mogyoró helyett a barackmag belsejét ropogtathattuk. Jóval később tudtam meg, hogy ez a finomság veszélyes is lehet: a barack magja ugyanis ciánglikozidot (amigdalint) tartalmaz, amely nagyobb mennyiségben rosszullétet, akár halált is okozhat. Honnan lehet rendelni/venni juult? (10788865. kérdés). A mérgezési tünetek enyhébb esetekben csak gyomorpanaszokkal járnak, nagyobb adagok felszívódása viszont már szédülést, fülzúgást, látási zavarokat, hányást, légzési nehézségeket, görcsöket, végül kómát és légzésbénulást okozhat. A sárgabarack magja 8 százalék amigdalint tartalmaz. Mérgezést főleg gyermekeknél írtak le: az egyik ilyen esetben 20-40 darab sárgabarack-mag elfogyasztása után lépett fel súlyos ciánmérgezés. Ezzel kapcsolatos jó tanácsunk nem lehet más, mint az óvatosság: egyszerre ne fogyasszunk el több magot, mint amennyi barackot amúgy megennénk, tehát egy nap maximum hat-nyolc szemet.
Ilyen alapon egyébként még a teljesen ártalmatlan konyhasó is lehet halálos méreg, például egy fél kiló egy nap alatt történő elfogyasztásába biztosan bele lehetne halni. Az élvezeti szerek közül említsük meg a koffeintartalmú italokat, például a kávét, a teát. Egy átlagos adag presszókávé körülbelül 90 mg, egy csésze tea mintegy 70 mg koffeint tartalmaz. A koffeinérzékenység különböző, de általában napi 300 mg-nál (3-4 csésze kávénál) nagyobb bevitel már hatással lehet a szervezetre, szívtáji nyomást, kézremegést idézhet elő. Hol lehet ciánkapszulát venni el. Figyelembe kell venni a koffein vízhajtó hatását is. Halálos mérgezést azonban nagyon nehéz lenne kávé- vagy teaivással előidézni: ehhez egy nap alatt száznál is több kávét illetve vagy harminc liternyi teát kellene elfogyasztani, ami nyilvánvaló képtelenség.
Gondolná, hogy a leghétköznapibb élelmiszerek közt is akad, amelyikkel csínján kell bánni, mert adott esetben akár mérgező is lehet? Tényleg okozhat súlyos gondokat, netán halált is a krumpli, a sárgabarack, a kávé vagy akár a só is? Alapélelmiszerek is lehetnek gyanúsak Mennyire bízhatunk meg a gyorsfagyasztott élelmiszerekben? Részletek itt. Az ételmérgezés szóról legtöbbünknek a megsavanyodott, megpimpósodott, rossz szagú, hűtőben felejtett étkek, elszaporodott baktériumokkal teli, lejárt szavatosságú húsféleségek jutnak eszünkbe. Arra kevésbé gondolunk, hogy bizonyos körülmények között a legártalmatlanabbnak ismert alapanyagok, nyers, friss élelmiszerek is hozhatnak veszélyt ránk. Hol lehet ciánkapszulát venni vagy. Nézzünk néhány ilyen esetet! Krumpli - zölden ne! Bár a kertészkedéshez nem kell érteniük, a városi háziasszonyoknak is jó tudni ezt-azt a zöldségfélékről: például, hogy ne vásárolják meg az olyan krumplit, amelyen sötétzöld foltok vannak. Ez ugyanis nemcsak szépséghiba, hanem nemkívánatos vegyi folyamatok eredménye.
Igaz, a honlap próbálja védeni magát, hátha valaki megkérdezi őket, honnan veszik a B17 hatékonyságára vonatkozó bizonyítékaikat. "A fentiekben leírtakat nem mi állítjuk, csak közöljük. " Ez áll ugyanis a cikkek végén. Megtévesztően azt is állítják az oldalon, hogy a "B17-vitamint Mexikóban legálisan gyártják, barackmagbélből állítják elő! A kivont B17-vitamin 100%-os tisztaságú. Benne toxikus anyag nem található! Rozsdába fagyott Budapest 2.. " Már ha a ciánt nem gondoljuk egy igazán toxikus anyagnak. A hivatkozás a mexikói legalitásra szintén erősen kétséges. Igaz, hogy 80-as évektől a B17 vitamin előállításának és forgalmazásának központja Mexikó lett, ahol a mai napig is daganatellenes szerként alkalmazzák. Azt azonban ne felejtsük el, hogy ebben az országban nagy területeken vetik a kokacserjét is, és viszonylag egyszerű néhány kormánytisztviselőt megvenni, vagy akár személyre szabott alagúton keresztül meglépni egy börtönből. Még se mondhatjuk a drogról, hogy ez egy legális bevétele lenne a feldolgozóknak. Igaz, a mexikói GDP elég komoly százalékát biztosítja áttételesen.