Világosi fegyverletétel (magyar festő, 19. század közepe) A világosi fegyverletétel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc végét jelentette, amely után az osztrákok részéről véres megtorlás következett Haynau osztrák hadvezér rémuralma alatt. A teljesen összeépült és azelőtt gyönyörű szőlőktől környezett két község, Magyarvilágos és Románvilágos felett emelkedik a világosi vár omladozó falaival, ahol (a szöllősi mezőn) 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege I. Miklós orosz cár inváziós hadserege előtt. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Előzményei [ szerkesztés] Az orosz intervenciót követően már csak az idő kérdése volt a szabadságharc vége. Az utolsó fontos momentum a temesvári csata volt, amely után már csak két lehetőség maradt a magyar honvédek előtt: a teljes fizikai megsemmisülés vagy a kényszerű megadás. Görgei leteszi a fegyvert Rüdiger előtt a Világos melletti szöllősi síkon Görgei már július 21-én fegyverszüneti ajánlatot kapott Hruljov (németesen: Chruloff) tábornoktól, amit Kotljarovszkij (németesen: Katlaroff) huszárkapitány és gróf Rüdiger tüzér hadnagy adott át neki, amikor Rimaszombatnál táborozott.
Az orosz sereg vezetője már 1849 júliusának közepén felszólította Görgeyt, hogy közölje feltételeit, amelyek mellett hajlandó véget vetni az egyenlőtlen küzdelemnek. Görgey az orosz küldötteket a magyar kormányhoz utasította, amely válaszában ismertette az ország sérelmeit, feltételül szabta az 1848-as alkotmány szavatolását, s ezen az alapon szövetséget ajánlott az oroszoknak. Paszkevics, akinek I. Miklós cár minden politikai tárgyalást megtiltott, a küldötteket nem fogadta, s annyit üzent Görgeynek, hogy ha fegyverletételről kíván tárgyalni, forduljon uralkodójának megbízottjához. Augusztus 3-án Klapka szétverte az ostromgyűrűt, az osztrák haderő majdnem Bécsig futott, a helyőrség létszámát 30 ezresre sikerült duzzasztania. 1849 augusztus 13. 1849. augusztus 13-án adta meg magát az Arad vármegyei világosi vár alatt, a szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr vezette feldunai magyar hadsereg Rüdiger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc.
· Váci csata (július 17. ) · Vízaknai ütközet Világosi fegyverletétel Hadsereg létszáma A magyar kormány csapatai Kb. 150 000 fő, 464 tábori és 393 várlöveg Osztrák császári csapatok Kb. 165 000 fő, 770 löveg Orosz cári csapatok 193 000 fő, 584 löveg
Görgei életére ebben az időszakban a katonai sikerre hiú I. Miklós vigyázott, így a szabadságharc tragikus hőse egészen az 1867-es kiegyezésig Klagenfurtban, császári őrizet alatt élt. Hazatérése után a tábornokot számos meghurcoltatás érte, gyakorta rágalmazták, árulónak bélyegezték, de sorsát – 1916-ig tartó hosszú élete során – méltósággal viselte. Tarján M. Tamás (Rubiconline)