Hitem az van, most pl a béres cseppet nyomatom, de már elkértem egy jó orosz aura-látó, és egy cigány tenyérjós telefonszámát. A csillagtérképem és horoszkópom most készül. Biztos ami biztos. És amikor épp nem a hamburgert kívánja a szervezetem, vegetáriánus vagyok újra, céklalé, C vitamin, zöld-tea, pakuri tea, és hasonlók fogynak, mint alternatív gyógymód, és próbálom mellõzni a kólát (ezt nem nehéz, csak nem veszem meg), helyette cranberry dzsúzt iszok. Az cukros, de legalább nem fogyok. Mert már úgy mennek le a kilók számolatlanul, hogy nem akarom. „Hálás vagyok mindenért” - Hírnavigátor. Jut eszembe, azért is hálás vagyok, hogy rámjött az 5-6 évvel ezelõtti farmerom, és így nem kell újat venni (és nem kell lyukas seggû gatyában fáznom a télen). Közben tényleg jó vagyok, semmire nem panaszkodhatom, van munkám, szeretõ lányom, még pénzem is van a hitelkártyán, meg életcélok, hogy ha meggyógyulok, mihez fogok kezdeni. Most elõbb magamon akarok segíteni, aztán majd tudok segíteni másokon. Hát... az a helyzet, hogy nagy szar van, be vagyok tojva, mégsem dohányzok.
A fizikai állapotom ugyan nem volt a legideálisabb a síelésre, nemrég gyógyultam fel ugyanis egy covid fertőzésből, mely után még nem sikerült teljesen visszanyernem a régi erőnlétemet. Így most a "normálisnál" lassabban haladtam és az oktatásoknak csak egy részén tudtam részt venni, ám az eddigi hataraimat így is sikerült átlépnem és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Mindig hálás vagyok mindenért – Beszélgetés Mahó Andreával - Patika Magazin Online. Hálás vagyok Zsoltinak, Karesznak, Zolinak és Dokinak, a rengeteg segítségért es türelemért, melyet tőlük kaptam. Hálás vagyok a profi, körültekintő szervezésért, a szuper kényelmes és biztonságos síszerkóért, az égieknek pedig a csodás időjárási körülményekért. Hálás vagyok egyetlen főnökasszonyomnak, aki táppénz után is elengedett szabadságra, mert tudta, milyen fontos ez a tábor számomra És hálás vagyok magamnak is, amiért ezt az utat választottam. Amiért a fizikai állapotom ellenére kitartottam a korábbi döntésem mellett, és elmentem Donovaly-ba. Mert bár máskor, más állapotban talán jobban ki tudtam volna maxolni a hely és az idő adottságait, miután viaszanyertem a korábbi - vagy még jobb - erőnlétemet.
Ahogy előzőleg is említettem, fontos az egyensúly. Semmiképpen nem hagynám ki a gyermekvállalást, a karrier miatt… Az élet sok ajándéka közül ez az egyik legfantasztikusabb lehet. Kötődsz a biztonsághoz, az állandósághoz, vagy kalandvágyó ember vagy a munkádban, a magánéletben? Bennem kettősség van ezzel kapcsolatban. Mindkettő bennem van. Szeretem a biztonságot, de ugyanakkor szeretem azokat a dolgokat, amik nem megszokottak, hanem csak úgy spontán jönnek és élményekkel gazdagítják az életemet. Fegyelmezett és kitartó ember vagy? Vagy fele annyira kell komolyan venni az életet, mint ahogyan néha tesszük? A fegyelmezett kategóriába tartozom, ha a munkáról van szó mindenképpen, de persze egészséges keretek között. Semmit nem viszek túlzásba. Te is hálás vagy mindenért? – Magyar Szakrális Anatómia. Fiatal, gyönyörű és sikeres. A külső szemlélő számára ez már maga boldogság. Valóban így érzed te is, vagy azért te is küzdesz nehézségekkel? Köszönöm jól vagyok. Vannak dolgok, amikért nekem is meg kell küzdenem. Az életben muszáj küzdeni… Az ember úgy van összerakva, hogy sok mindent csak akkor tud igazán értékelni, ha keményen megdolgozik érte.
Ezt többnyire csapatmunkában végezték, mindenki segített. Tőlünk, németektől mindent elvittek az udvarból, lovakat, teheneket, disznókat, kocsit, mezőgazdasági szerszámokat és gépeket, az egész élelmiszerkészletet. Még egy nagy halom téglát is, amiből apám új istállót akart volna építeni. – Az egykori iskolájáról milyen emlékei vannak? – Nagy szerencsém volt, hogy anyanyelvemen tudtam elvégezni a hét osztályt. Annak idején hét év volt az elemi iskola. Az enyém volt az utolsó évfolyam, amelyik még otthon, a faluban kijárhatta mind a hét évet. A papunk, a németszentpéteri születésű Augustin Lehnert nagyon kedves ember volt. Szívesen jártunk hozzá hittanórára, vasárnap meg ünnepnapokon ministrálni, még ha ezt nem is nézték jó szemmel az iskolában. A tanítók egy része azonban még a régi iskolából került ki, és szemet hunytak efölött. Mind a két szemüket! A tanárok ezt hallgatólagosan tudomásul vették. Annak idején naponta volt kora reggel szentmise, és mielőtt az iskolába indultam, ministráltam a templomban.
Amennyiben lehet, tartósítószer, adalék és mesterséges színezék nélkül táplálkozom. Hanyagolom a lisztet és a cukrot. Rendszeresen sétálok a hegyekben, magamba szívva a friss levegőt, járok jógázni, tornázni, nyáron biciklizem. Természetgyógyászhoz járok, nem csak akkor, amikor valami konkrét bajom van. Vágyak, beteljesülés, harmónia… Többek közt ezekre a mágikus érzésekre keresed a választ Szerelemvarázs című estjeiden. Te megtalálod a válaszokat magadban? Igyekszem, de még nincs meg minden összetevő. Erre azt szoktam mondani, hogy mindenkinek más az életútja, más dolgokból kell tanulnia ahhoz, hogy az életfeladatát minél jobb eredménnyel tudja beteljesíteni. Az én esetemben az élet mérhetetlen nagy türelemre tanít (várni kell tudni, várni, ezt mondom Klein Klára szerepében is most a Fekete Péterben – Madách Színház). Mi a célod? Van ilyen, vagy mindig a következő feladat az? Most ez nagyon közhelyesen fog hangozni, pedig nem az. Szeretném, hogy minél többször azt tudjam mondani, hogy igen, most boldognak érzem magam.
- Munka, gyerekek, házasság. Mekkora zsonglőrködés? - Erre ma egész más a válaszom, mint amit pár éve mondtam volna. Ha úszik a lakás és választanom kell, hogy takarítsak vagy leüljek a kislányommal kifestőkönyvezni hadd ússzon a lakás! Mert igaz, hogy rend a lelke mindennek, de az élet sokkal, de sokkal fontosabb! Hollywood, 2008. július Návai Anikó XIV. évfolyam 8. szám Címkék: Brooke Shields, sztárvilág