A bírósági eljárás megindításának feltétele az illeték megfizetése. Ennek mértékét az illetékről szóló 1990. Választottbírósági és peres ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda Ausztria | OBLIN. évi XCIII. törvény szabályai szerint kell megállapítani. Az illeték általános mértéke: A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Speciális esetben a polgári perjog határozza meg az illeték számításának alapját.
24. ) IM-PM-BM együttes rendelet A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény
A sok speciális szabály közül – a teljesség igénye nélkül – kettőt célszerű megemlíteni. Amennyiben a per tárgya ingatlanhoz kapcsolódik, úgy az ingatlan fekvése szerinti bíróság, illetve kártérítés esetében a per a károkozás helye szerinti bíróság előtt is megindítható. A hatáskör kérdése a látszattal ellentétben nem csak egy technikai kérdés, hanem nagyon is gyakorlati. Amennyiben a felperes egy székesfehérvári cég, és a beperelt alperes debreceni székhellyel rendelkezik, úgy a per folyamán már önmagában az is jelentős költséget generálhat, hogy az egyes bírósági tárgyalásokon személyesen meg kell jelenni. Ez a kérdés persze főleg az ügy értékétől függ, hiszen minél kisebb a peresített érték, arányaiban annál magasabbak lesznek a járulékos költségek. Hogyan kell meghatározni a pertárgy értékét? Perköltség-e a költség? Mi számít annak? Hogyan hajtsuk be? | arsboni. A pertárgy értékének megállapításánál – főszabály szerint – a keresettel érvényesített követelés értékét kell alapul venni. Ez konkréten azt jelenti, hogy mennyit követel a felperes. Cégek közötti követelés esetén lényeges, hogy amennyiben a felperes egy számlakövetelés keretében a követeléshez kapcsolódó áfa megtérítését is kéri a perben, úgy a keresetben a követelés bruttó értékét kell megjelölni.
(VI. 27. ) IRM rendeletben írtaknak megfelelően meg kell megtéríteni. Szegedi Tudományegyetem | Perköltség. E költségek között a rendelet nevesíti az útiköltséget (azaz a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket), a szállásköltséget (ha a tanú kihallgatása olyan időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor), ellátási költséget (6 órán túli elfoglaltság esetén), a munkából kieső időre költségtérítést (ha távolléti díjra nem jogosult). A perköltség tetemes részét teheti ki a szakértői díj, amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükségessége merül fel. Az igazságügyi szakértő a szakértői tevékenységéért szakértői díjra jogosult. Azokban az ügyekben, amelyekben a hatóság hivatalból folytat le bizonyítást, vagy a bizonyítás hivatalból történő elrendelésének is helye lenne, az egyes vizsgálatok elvégzéséért felszámítható díjat (munkadíjat és költségeket, ezen belül különösen az egy órára felszámítható munkadíj összegét, a tételes munkadíj összegét; tételes költségelszámolás hiányában a felszámítható költségátalány mértékét) a miniszter rendeletben határozza meg.
Érdemi munka az Ön ügyében csak akkor kezdődhet, ha Ön hivatalos megbízást ad az ügyvéd részére. Ha a pert Ön indítja el, akkor Ön lesz a felperes, ha a másik fél indítja a pert, akkor Ön alperes lesz. Összefoglaltuk a várható költségeket (perköltség), melyek felmerülhetnek a peres eljárásban valamint azokat az engedményeket is, melyek a költségek csökkentését segíthetik. A illetékek tekintetében az 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről valamint az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról jogszabályhelyek rendelkezéseiből vettük ki a lényeges elemeket. Perköltség – mindaz a költség, amely a feleknél a pervitellel kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel, mint pl. előzetes tudakozódás, levelezés költsége, eljárási illeték, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, útiköltség, kiesett jövedelem, stb., de költség lehet a a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíja is.
Ez esetben azt fogjuk kérni a bíróságtól, hogy az alperes fizessen meg 2. 000, - Ft tőkét és kamatait. A pertárgy értéke 2. 000, - Ft. Az illeték, amelyet le kell róni: 120. 000, - Ft. b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint; Bírósági meghagyás akkor történhet, ha az alperes az első tárgyaláson nem jelenik meg, a felperes keresete ellen ellentmondást nem terjeszt elő. Ilyenkor a Bíróság a keresetlevélben foglalt tartalommal úgynevezett bírósági meghagyást bocsát ki és ha ezt kézhez vesszük, ellentmondással élhetünk illeték lerovása mellett. A többi pontot csak ínyenceknek ajánlom:-) c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnali tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 15 000 forint; Hogy alakul az illeték, ha az egyezségi kísérelte idézés nem vezet eredményre és folytatódik a per? Ha az egyezségi kísérlet ((1) bekezdés c) pontja) az első tárgyaláson nem fejeződik be érdemben, akkor ki kell egészíteni az illeték mértékét a peres eljárás szerinti illeték mértékére ((1) bekezdés a) pontja).