Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Laskai Osvát Antikvárium aukció dátuma 2021. 04. 24. 14:03 aukció címe 36. könyvárverés aukció kiállítás ideje 2021. április 6-tól 24-ig | nyitva tartási időben: hétfőtől - péntekig 9-15-ig; szombaton 9-12:30-ig aukció elérhetőségek +36 33 313-060 | | aukció linkje 105. Tabula Hungariae | Könyvtárak.hu - Tudás. Élmény. Kapcsolat.. tétel TÖRÖK BÉLA: Török hódoltság – német uralom – orosz megszállás Sydney (Australia), 1974. New Life Printery. 159 p. Kiadói, illusztrált kartonborítóban. 214 mm.
Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének egyik kiemelkedő alakja Dobó István, az egri vár hős védelmezője. A vár megvédéséről elhíresült várnagy egyenlőtlen küzdelem során bizonyította be a magyar katonák rátermettségét. A köztudatban ma is hősként él tovább, amit azonban kevesen tudnak róla, hogy halála előtt bebörtönözték. Dobó István a méltán híres egri várkapitány, előbb Török Bálint udvarában szolgált, mint hadnagy, majd urának török fogságba való kerülése után királyi szolgálatba lépett. Történelmi térkép – Velenceblog. Ezután 1550-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, Sulyok Sárával, akinek családján keresztül rokonságba került a Török, Balassa, Bocskai és Somlyai Báthori családokkal. Az 1552-es, egri diadalnak is nevezett ostromot, a későbbi 1596-ossal ellentétben a magyar erők nyerték meg. A magyarok a török hódoltság, mint területi egység létrejötte után, 1551-ben egyesíteni akarták a három részre szakadt ország két magyar fennhatóság alá tartozó részét, a Királyi Magyarországot és az Erdélyi Fejedelemséget.
Szabadabb szellők fújtak akkor egy időre. A gazdaság levegőt kapott, talán Velence is. Mi… Bővebben › Lipszky János Magyarország-térképe (1806. ) Szerző: Archie Dátum: június 12, 2016 • Pár nappal ezelőtt kivételes szerencse ért. Kárpáti Miklós szerzőtársam lehetővé tette, hogy az ideiglenesen nála állomásozó eredeti, 1806-os kiadású, Lipszky –féle Magyarország-térképet (Mappa Hungariae) megnézzem, és pár fotót készítsek róla. Jópár kiegészítő információt is adott a térképről. Nem láttam még… Bővebben › A dabasi Halászok csekési síremléke Szerző: Archie Dátum: július 12, 2015 • Csekés Kápolnásnyék északi dűlője, a pázmándi Szőlőheggyel határosan. Valahol a XIX. DIVALD Kornél - Budapest művészete a török hódoltság előtt. | 38. Könyvárverés | Ex Libris | 2006. 03. 03. péntek 17:00 | axioart.com. század végén, a XX. század hajnalán itt temetkeztek a dabasi Halászok. Olvastam már a síremlékről, mégpedig Csordás Lajos 2012-es írásából (). Csak éppen nem tudtam, hol keressem a Csekést… Bővebben ›
A legenda szerint Gül Baba temetésén maga I. Szulejmán is vitte a koporsót. A Rózsadombon található szépen felújított nyolcszög alaprajzú síremlék ma ingyenesen látogatható. Nagyon szép a körülötte kialakított park és az alagsorban kialakított kiállítási tér. 6. Budapest török fürdői Buda kedvező geológiai adottságaira a törökök is felfigyeltek és a feltörő termálvizekre alapozva meghonosították a fürdőkultúrát. Az általuk épített 8 fürdőhelyből 4 maradt fenn. A budapesti gyógyfürdők közül napjainkban az alábbi helyeken lehet megcsodálni az egykori török fürdők emlékeit: Rácfürdő (Debbaghane vagy Kücsük ilidzseszi), Királyfürdő (Kakaskapu, Horoz kapi ilidzseszi), Császár fürdő(Veli bej ilidzseszi), Rudas fürdő (Jesil direkli ilidzseszi) További érdekes cikkeink 7. Eger / Minaret A 40 méter magas egri Minaret az egykori oszmán birodalom legészakabbra fekvő minaretje. A hozzá tartozó Kethüda dzsámit 1841-ben bontották el. A noszvaji tufából épített imatorony 40 méter magas, 14-szög alaprajzú, 96 lépcsőfok vezet a tetejéhez.
A báró erdélyi vajdasága idején komoly támogatója volt Károlyi Gáspárnak, az első teljes magyar nyelvű Biblia lefordítójának és kiadójának. Az Oszmán Birodalommal szembeni védekezést tartani nem bíró I. Ferdinánd király feladta az ország keleti területeit, és 1556-ban az erdélyi országgyűlés elhatározta, hogy hazahívja Izabella királynét. Ekkor szultáni parancsra török, moldvai és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe. Dobó több mint tíz hónapig védte Szamosújvárt, de mivel I. Ferdinándtól nem jött segítség, kénytelen volt feladni azt. Izabella a megígért szabad elvonulás ellenére Szamosújvárban bebörtönöztette, ahonnan 1557-ben felesége segítségével tudott csak megszökni. 1558-ban, amikor Erdély ismét elszakadt a Habsburgoktól, elveszett birtokai helyett Léva várát kapta meg. Az 1560-as évekre az ország egyik legnagyobb földbirtokosa lett. Annak ellenére, hogy Dobó Istvánra hősként emlékeznek életének utolsó évei mégsi ellentmodásosak, miután testvérével perbe keveredtek a Tegenyei családdal.
Nemsokára ostrom alá vették Esztergom várát, amelyet október 28-án foglaltak el. Ezt követően a pápai segédlettel létrehozott Szent Liga döntötte el a következő évek hadjáratainak irányát. Az 1684. év magyarországi hadieseményeinek középpontjában Buda sikertelen ostroma állt. Az 1685-es hadjáratban sikerült elfoglalni Érsekújvár várát miközben a budai pasa felmentő serege Tátnál augusztus 15-én katasztrofális vereséget szenvedett. Érsekújvár bevétele után, 1686-ban ismét megnyílt a lehetőség Buda ostromára, amely sikerült jóval korábban, mint 1684-ben megkezdeni. Augusztus közepén egy török felmentő sereg érkezett, de ezt az ostromlók Érdnél sikeresen visszaverték. A két és fél hónapon át módszeresen folytatott ostrom után 1686. szeptember 2-án rendelte el V. Lotaringiai Károly herceg az általános rohamot. A harcokban a védők parancsnoka, az idős Abdurrahman budai pasa is elesett. A visszavonuló török felmentő had nyomán haladó császáriak szeptember 23-án elfoglalták Simontornyát, később Pécset, majd Szeged várát is.
századokban utódállamokat szerveztek. Utódaik és alattvalóik magukba olvasztottak sok nyelvileg és gazdaságilag rokon török népet, törzset, törzstöredéket, melyeknek pontos hovatartozását ma már aligha lehet meghatározni. Mivel területük igen kedvezőtlen földrajzi adottságokkal rendelkezik, ezért viszonylag háborítatlanul megmaradtak. Ma zömében (7 milliónyian) a kínai Hszincsiang Ujgur tartományban, kisebb számban (280 ezren) a volt Szovjet Közép-Ázsiában – Kazakisztánban – és részben a kínai Kanszu tartományban élnek. Szállásterületük egy részén a Selyemút halad keresztül, ezért "tiszta" csoportjaikat az ettől távolibb vidékeken és főleg a Dzsungár-medencében találjuk meg. Fővárosukat 1209 körül a mongolok rombolták le, de az ujgurok hajdani kultúrája a mongolságnak sokáig vezéreleme maradt. A Kr. 4. században a hunok helyébe a tinglingek húzódtak. A kínai források ekkor már söla, tielő vagy "magas kocsi népének" ("magas szekér népének") nevezték őket. Ez utóbbiak hat nagycsaládja közül az egyik neve jüenkh volt.