Jogi, illetve gazdasági specializáció Társasági jog - Corporate Law Társasági jog - Joint Ventures, Consortia, Cooperation Pénzügyi és bankjog -Finance and Banking Választottbírósági gyakorlat Képviselet az ICC, a PTÁV és az MKIK előtt. Választottbíró az MKIK-n Publikációk, konferencia előadások A publikációim a Magyar Tudományos Művek Tárában az alábbi linken érhetőek el: Rendszeresen tartok előadásokat polgári jogi és bankjogi témákban Részletes információ mely linkről érhető el
Számos cikke jelent meg elsődlegesen a szerződési jog köréből, monográfiája jelent meg az engedményezésről, szerkesztője a Tanulmányok a fiduciárius biztosítékok köréből című kötetnek. Rendszeresen tart előadásokat az új Polgári Törvénykönyvről, tanít az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, a Bibó István Szakkollégiumban, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Intézetében. Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda. 2012 és 2014 között a Kúria főtanácsadója volt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság általános és pénz- és tőkepiaci szekciójának választottbírója. Elsődleges szakterülete a szerződési jog és a kereskedelmi jog. A Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Angolul és németül beszél.
Az új Ptk. fogyasztóvédelmet célzó rendelkezései okozhatnak némi fejtörést a hitelezőknek a céges kölcsönügyeknél. A fogyasztói zálogszerződés és a fogyasztó által vállalt kezesség szabályainak nem megfelelő alkalmazásával ugyanis könnyen szabadulhat kötelezettségétől a biztosítéknyújtó. Az új Polgári Törvénykönyv fogyasztókra vonatkozó rendelkezései nem csak magánszemélyek jogügyleteinél irányadóak. Dr. Gárdos Péter és Dr. Gárdos István - Jogi Fórum. Egy hitelezési folyamatban például gyakran egyszerre vannak jelen fogyasztónak és nem fogyasztónak nevezhető szereplők, s emiatt sokszor nem könnyű eldönteni, hogy kit részesít speciális magánjogi védelemben a Ptk., illetve kire vonatkoznak szigorúbb jogkövetkezmények kezesként vagy zálogkötelezettként. Fogyasztói kezességről nem csak akkor beszélhetünk, ha a kezességgel biztosított kötelezettség adósa is fogyasztó, és azzal is számolni kell, hogy egy céges kölcsönt biztosító zálog is lehet fogyasztói zálogszerződés. Kire vonatkoznak a fogyasztói zálogszerződés szabályai, s mikor beszélünk fogyasztó által vállalt kezességről a hitelezés során?
Gárdos Péter 2003-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1999-2003 között a Bibó István Szakkollégium tagja volt. 2008-ban doktori fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ugyancsak 2008-ban kereskedelmi szakjogász diplomát (LL. M. ) szerzett. 2003 és 2004 között az Oppenheim és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Irodában volt ügyvédjelölt. 2004 és 2008 között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott a Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztályon, majd osztályvezetőként az Alkotmányjogi Főosztályon. 2008-ban csatlakozott a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodához. 2014 óta partner az irodában. 2003 és 2010 között részt vett az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében. Szerzője a Szakértői Javaslat több fejezetének, a szerkesztő munkatársa és több fejezet szerzője az ún. Bizottsági Javaslat magyarázatokkal ellátott változatának, a Complex Kiadónál megjelent, A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal című kötetnek, és szerkesztője és szerzője az ugyancsak a Complex Kiadónál megjelent Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz című kötetnek.
Fogyasztói zálogszerződésről beszélünk-e, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásával összefüggésben köt kölcsönszerződést, melyhez saját lakóingatlanát ajánlja fel zálogként a hitelezőnek? A szerződés nem minősül ebben az esetben fogyasztói zálogszerződésnek. Bár az első két feltétel teljesül, hiszen a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, a harmadik feltétel nem, hiszen a követelés a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad. Mi történik akkor, ha egy zálogszerződés mellőzi a fogyasztói rendelkezéseket, de később nyilvánvalóvá válik a hitelező előtt, hogy a zálogkötelezett fogyasztónak minősül? Az, hogy a zálogkötelezett fogyasztó-e, pontosabban a zálogszerződés fogyasztói zálogszerződés-e, nem a hitelező szubjektív megítélésének a kérdése. Ha utóbb kiderül, hogy a szerződés fogyasztói zálogszerződés, és a szerződés a Ptk.