Erőltetett és nehéz feladat "Az idő a miénk! " című feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az időnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – állapította meg. Az érvelés megszokott "elirodalmiasításával" azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erőltetett és nehéz feladat az érettségiző számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg előhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától – jelezte. Bodor Ádám: A Sinistra körzet - Irodalom kidolgozott érettségi tétel. Bodor Ádám Állatkert című novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezőt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyű felfejteni – mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhető, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást.
BODOR ÁDÁM Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt a Pátyi Könyvtár Irodalmi Klubjának következő estjére, 2015. november 30-án, hétfőn, 19 óra i kezdettel! Vendégünk: BODOR ÁDÁM Kossuth-díjas író. Az est moderátora: Halász Margit író. Bodor ádám állatkert elemzése. Az előadás gasztronómiai támogatói az Avokádó Ételmanufaktúra () és a Nyakas Pince (). "A boldogság nem történelmi környezet, anyagi jólét függvénye, arra való hajlandóságunkat a szívünk mélyén hordozzuk. " "Te teszel kakukkfüvet a haramia módra készült berbécstokányba, vagy csak fokhagymát és babérlevelet? " Bodor Ádám "A karakteres, egyedülállóan anyag- és beszédtakarékos ábrázolásmód a legszükségesebb információkra korlátozódik a történetszövés során: készül a talányokból, rejtélyekből, irracionális elemekből felépülő, összetéveszthetetlen epikai világ, mely innentől megannyi maradandó remekműhöz vezet. " Keresztury Tibor "Műveinek súlya fordított arányban van a terjedelmükkel. " Szegedy-Maszák Mihály Bodor Ádám erdélyi származású író az 1980-as évek eleje óta él Magyarországon.
Az 1936-ban született szerző gyermek- és ifjúkorát nagyrészt Kolozsváron töltötte, ahol 1952-ben államellenes összeesküvésért öt év börtön büntetésre ítélték (barátaival kommunista-ellenes röplapokat gyártott és terjesztett). A börtönből, amelynek élményei Bodor Ádám írói világának alakulására döntő hatással voltak, 1954-ben szabadult, majd nem sokkal később a Református Teológiai Főiskola hallgatója lett. 1960-tól, a főiskola elvégzése után levéltárosként a kolozsvári egyházkerület levéltárában dolgozott, később szabadfoglalkozású íróként, Magyarországra történő áttelepülése (1982) után pedig kiadói szerkesztőként kereste a kenyerét. Bodor Ádám Állatkert | Bodor Ádám – Wikipédia. Első írását az Utunk c. folyóirat közölte 1965-ben, majd 1969-ben A tanú címmel önálló novelláskötete is megjelent. A hetvenes- és nyolcvanas években az író egyelőre megmaradt a kisepikai műfajoknál: karcolatok (Behavazott lábnyomok, Milyen is egy hágó? ), novellák (Én, a részvétlátogató, A Zangezur-hegység) és egy-egy hosszabb elbeszélés (Az Eufrátesz Babilonnál, A részleg, Gyergyó éghajlata) fűződik a nevéhez, melyeknek legkiválóbb darabjait az először 1992-ben megjelent Vissza a fülesbagolyhoz c. kötet gyűjti egybe.
Tizenhat éves korában a Securitate letartóztatta kommunistaellenes röplapok terjesztéséért, majd börtönbüntetésre is ítélték. Tanulmányait később a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben folytatta. Írói munkássága mellett a Magvető Kiadó és a Holmi irodalmi folyóirat szerkesztőjeként dolgozott, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Tucatnyi nyelven megjelent műveit többek közt Bacsó Péter, Fábri Zoltán és Gothár Péter filmesítette meg. Érettségi 2015 – Szövegalkotás: Seneca-idézet, Bodor Ádám-novella, Tóth Árpád és Jékely Zoltán a magyarérettségi második részében – GYERMEKIRODALOM.HU. Sok más rangos írói díja és elismerése mellett 2003-ban Kossuth-díjat, 2014-ben pedig Prima díjat kapott. Állatkert című novellájának elemzése a 2015-ös irodalmi érettségi írásbeli feladata volt. A rendezvényen is megvásárolható köteteit a szerző dedikálja.
századi szerző művét választja a tételkészítő bizottság, aki nem része a törzsanyagnak. Így történt az idén is. Aki az évfordulókban reménykedett – Kosztolányi Dezső 130, József Attila 100 éve született -, annak az idei érettségin is csalódnia kellett: Szabó Roland tanár szerint ezek a kétszintű érettségi bevezetése óta nem mérvadóak. A pedagógus az idei középszintűn Radnóti Miklósra és Pilinszky Jánosra számított: ezzel szemben olyan szerzőket kaptak a diákok, akik eddig a középszintű érettségin 2005 óta még nem fordultak elő. A korábbi évek szövegeit itt nézhetitek meg. A középszintű vizsga szövegalkotási része minden évben három típusfeladatból áll – egy érvelésből, egy műelemzésből és egy összehasonlító elemzésből -, ezek közül kell választani egyet. Az érettségizőknek egy 500-1500 szavas fogalmazást kell írniuk, a terjedelem független attól, melyik téma mellett döntenek. Az esszéfeladat megoldására legfeljebb 60 pontot lehet kapni – a tartalomra 20, a szerkezetre és a felépítésre 20, a nyelvi minőségre szintén 20 pont jár.
/De mit láthatnak ezek itt a sírban, ha szemük odvában humusz s gyökér van-? " (J. Z. ) Tóth Árpádnál: lassan kibomló struktúra jellemzi többszörösen összetett mondatok természeti képeket fokozatosan kibontó elégikus tónus jellemzi Jékely Zoltánnál: "Két hant között" heverészik a lírai én és onnan kémleli az eget, alulról felfelé irányuló perspektíva természeti képek bőséges felvonultatása (kőrisfa, zsenge lombok, vén varjú) elmúlás, elégikus tónus ("S mindaddig bámészkodni föl, míg egy szédítő pillanatban azt nem érzem, hogy mindez már alattam.. " Lelki kitárulkozás Mindkettőben az elmúlás megjelenése, az élet s halál gondolata, megpihenni vágyás gondolata van jelen.
A műfaji besorolás problémája Alcíme: Egy regény fejezetei. A mű nem kötődik a regény-műfaj metonimikus történetvezetésű hagyományához: tizenöt, egymáshoz viszonylag lazán kapcsolódó, önálló novellaként is élvezetes fejezetből áll, amelyek történései ha térben nem is, de időben sokszor távol kerülnek egymástól, tehát nem lineárisan, nem időrendben követik egymást. 2. Az elbeszélői nézőpont és a beszédhelyzet A történet főszereplője Andrej Bodor útkaparó, aki többnyire E/1. személyű narrátor is egyben (azért csak többnyire, mert a regény vége felé az elbeszélői nézőpont sokszor E/3. személyűre változik), a Sinistra körzetbe mostohafiának, Béla Bundasiannak megkeresésére érkezik, ám e célnak mindent alárendelve lassanként teljesen asszimilálódik a börtönkörzet-szerű regényhelyszín sajátos szokásrendszeréhez. Andrej Bodor személye, szenvtelen közlésmódja tartja össze a történetet 3. A történet Andrej Bodor iratai azonnal Dobrinba érkezése után elvesznek, és mivel a körzet társadalmába minél tökéletesebben próbál meg beilleszkedni, minden jobbat ígérő, megüresedett pozíciót szeretne elfoglalni, s válik valamiféle "általános helyettes"-sé.