Dr. Göncz Árpádné, Göntér Mária Zsuzsanna a demokratikus Magyarország első, hivatalát 1990 és 2000 között két ciklusban betöltő köztársasági elnökének felesége. Hatvanhét éve házasok, négy gyermekük, hat unokájuk és öt dédunokájuk van. Zsuzsanna asszony dunántúli pedagógus családból származik, otthonról hozta a másokon segítés természetes igényét. Meghalt Göncz Árpád özvegye | szmo.hu. Emellett – vallja – így hálálhatja meg azt a sok baráti, emberi segítséget, amelyet akkor kapott, amikor négy gyermekével egyedül maradt férje börtönévei alatt. Az elsők között vett részt a hazai szociális munkás képzésben, majd hivatásszerűen is nagy energiával fordult az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű emberek felé, kapcsolódott be az őket segítő civil szerveződések tevékenységébe. Férjével 1993-ban létrehozták a Kézenfogva Alapítványt, azóta a kuratórium elnökeként vezeti azt. Személyes közreműködésével is erősíti az értelmi és halmozottan sérült gyermekek sorsának, gondozásuk és fejlesztésük körülményeinek jobbításáért folytatott sokoldalú munkát.
Családsegítéssel próbálkoztak. A háború közbeszólt, a tanítást gyorsan befejezték. Arról azonban nemcsak diplomája volt, hogyan lehet szakszerűen, szervezetten segíteni, hanem gyakorlata is lett a fővárosi tanácsnál, amíg létezhetett szociális osztály. Ezt A szocializmusban nincs szegénység! jelszóval 1952-ben fölszámolták. Akkor már két gyermeket neveltek talajjavítással foglalkozó férjével, aki fáradtan esett haza hétvégenként a függőfolyosós, kétszobás lakásba. Göncz Árpád 1956-ban részt vett a forradalomban, ami után Bibó Istvánnal együtt letartóztatták. Életfogytiglani volt az ítélet. Gender maria zsuzsanna. Akkorra két lány és két fiú alkotta a családot, édesanyjuk gombvarrásból tartotta el őket. Lakásuk biztos pont volt a jó szóra, melegségre vágyóknak ötvenhatos özvegyeknek és árváknak egyaránt. Mindent egyedül kellett megszerveznie. Gyermekei hosszú ideig benne látták az apaképet, édesapjukat Árpádnak szólították. Úgy tűnt, az összes megpróbáltatás ellenére férje maradt az örök optimista, Zsuzsa asszony a realitások embere.
1944-ben szerzett jogi doktorátust a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1942-45 között az Országos Földhitelintézet jogásza. Politikai pályafutása a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött, a párt főtitkárának titkára volt. Eközben a Független Ifjúság budapesti szervezetének elnöke, s a Nemzedék című hetilap felelős szerkesztője 1947-48-ban. 1948-tól állásnélküli, majd 1949-51 között autogénhegesztő és csőlakatos. 1951-56 között talajvédelmi technikus, üzemszervező agronómus. 1952-től folytatta tanulmányait is: négy évet elvégzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, diplomáját azonban nem szerezhette meg, a börtönből szabadulván kizárták az egyetemről. Szobrot állítanak a Göncz-házaspárnak a II. kerületben | 24.hu. 1957-ben a Bibó-per másodrendű vádlottjaként - "a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló kísérlet" miatt - ítélték életfogytiglani börtönre, ebből több mint hat évet töltött le. 1963-ban amnesztiával szabadult. 1963-tól szakfordítóként, 1965-től műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként dolgozott. 1983-ban József Attila-díjat kapott, 1989-ben Wheatland-díjban részesült az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért.