Ha azt kérjük az Atyától, hogy ne engedjen kísértésbe esnünk, azzal tulajdonképpen erőt kérünk tőle, hogy legyőzzük és végérvényesen elhárítsuk a kísértést, ahogy Fia is tette – mondja Podvin. Jogosan merül fel a kérdés, miért volt szükség a Miatyánk szövegének módosítására? A püspökkari titkár kifejti: az 1966-os francia fordítás során a hatodik kéréssel kapcsolatban felmerült egy teológiai jellegű probléma: a "ne hagyd, hogy engedjünk a kísértésnek" sorból "ne vígy minket kísértésbe" lett. A görög eisphero (Mt 6, 13) ige szó szerint valóban azt jelenti: bevisz, bevezet, azaz egy olyan hely felé irányuló mozgást fejez ki, ahová behatol valaki. Az 1966-os változat mégis azt sugallja, hogy Isten visz minket a kísértésbe, és miatta esünk bűnbe. Miatyánk - három dialektusban - CEFERINO - HÁZ. Ez a fordítás így félreérthető volt, és teológiai felülvizsgálatot igényelt. A szakértők azóta számos fordítási javaslatot vizsgáltak meg – "add, hogy ne kerüljünk kísértésbe", "ne vezess minket kísértésbe", "ne engedd, hogy kísértésbe jussunk" – de egyik sem bizonyult kielégítőnek – fejti ki Podvin.
Ennek az egységnek előfeltétele volt, hogy a katolikus főpásztorok még a jóváhagyás és kihirdetés előtt, úgymond a "munkafázisban" megküldték a protestáns testvér-egyházaknak a tervezetet, akiknek így volt alkalma végiggondolni a kérdést. Hazánkban az "ökumenikus" Miatyánk a felekezeti megosztottság évszázadai után csak nem is olyan régen, 1988. Módosul a Miatyánk francia fordításának szövege | Magyar Kurír - katolikus hírportál. március 28-án lett rögzítve egy szakértői bizottság által, majd november 15-től a felekezetek vezetői elkezdték fokozatosan bevezetni az új szöveget. Ha lesz bármiféle változtatás, akkor az szintén így történhet meg: közös szentírás-tanulmányozás és elmélkedés, a szakmai és (anya)nyelvi érvek ütköztetése, a konszenzus keresése, majd a kölcsönös és közös elfogadás. Martí Zoltán hirdetés
Érinti-e a változás a magyar nyelvű Miatyánkot? A Római Misekönyv magyar nyelvű új fordítása most van elkészülőben. A szakértők munkáját végül a magyar főpásztoroknak kell majd kiértékelniük, a vonatkozó döntéseket meghozniuk, végezetül az elkészült szöveget Róma elé terjeszteniük. Így tehát az, hogy lesz-e változás a bevett, megszokott Miatyánk-formához képest, az alapvetően Budapesten, és nem Rómában dől el. Ön mit gondol a változtatásról? Aki fordított már idegen nyelvből, az tudja: a szó szerinti fordítás nagyon sokszor félrefordítás. Ahhoz, hogy pontos legyen a saját anyanyelvünkön egy idegen nyelvben megfogalmazódott gondolat, nem elég "tükrözni" a szavakat, hanem a kijelentés értelmét megtalálva adott esetben el kell engedni a szószerintiséget. Ami a jelen vitában elgondolkodtat, hogy mindenki az igére (belevinni – benne hagyni – engedni) összpontosít, holott az mind a görögben, mind a latinban eléggé egyértelmű: eiszferó, induco – be(le)vinni, be(le)vezetni. Sokkal izgalmasabb a főnév, a peiraszmosz (latinul: tentatio).