A Magyar Napló áprilisi számából: "vegyél magadra bundát, ha a megfagyott könyvtárba lépsz, próbáld meg kitalálni, mi van a sáskák imáiban, és miért jut kamikaze-élet a tiszavirágoknak. " (Filip Tamás: Köszönöm, Polonius) "Bár tél van, nincs fagy, nincs hó, csak halál. A tű elgörbült, S nem jutott át fokán a balga ember, Aki elhagyta, majd megölte Istent" (Lázár Balázs: Utószó) "De aki itt egykor otthonra lelt, ma csak egy vendég. Talán hűsége, mi felmenti tettét. Simon balázs kilt . S hogy olykor, amikor lát is, iszkázi szemmel nézi, ami a világból még megéri. " (Szentmártoni János: Egy este az iszkázi kertben) "Apollón lantja a dal hajlékonyságával és természetességével tudta megszólaltatni a legösszetettebb, más módon kifejezhetetlen érzelmeket is. A 20. század második felére odáig jutottunk, hogy a sorsot, az életutat, a történetet, az élettényeket abszolút mértékben devalválva, egyesek magát a szerzőt is igyekeztek kiiktatni az irodalmi diskurzusból. " (Zóka Péter: A család Utassy József költészetében) "ülsz, egyelőre rezzenéstelenül, mert tudod, kiszökni lehetetlen, tó simogatta hófehér múltkavics vagy, jelenlét ebben a szövegben" (Lajtos Nóra: lélekfodor) * A Magyar Napló Nyitott Műhely rovatának áprilisi vendége Tóth László József Attila-díjas költő, kortárs irodalmunk legsokoldalúbb szerzője, aki számos műfajban alkot.
Sarkadi nincs köztük. Nem bántanánk meg a vasutasokat, krampácsolókat, hogy ők állították volna össze a névsort – a helyi irodalmi hagyományok váltókezelői, menetirányítói lehettek ők. Ők, akik talán ismerték az egyik legendát, miszerint Sarkadi huszonnégy évesen az akkori közlekedési viszonyoknak megfelelően vonat tetején, fékezőfülkében, mellékvágányokon vesztegelve érkezett Pestre. Blues Rock – Zenekuckó. A mai, képzeletbeli vonatot, rajta az életmű egésze, a szülővárosban valahol egy mellékvágányra irányították, és magabiztos nemtörődömséggel hagyják ott vesztegelni. " L. Simon László költő, esszéista írásával búcsúzunk a nemrég elhunyt Kabdebó Lóránt József Attila-díjas irodalomtörténésztől, kritikustól, egyetemi tanártól, Szabó Lőrinc monográfusától: "Tudva, hogy a magyar szépirodalom nem lehet csupán a tudományos műhelyek kutatásainak tárgya: nemzedékről nemzedékre kell olvasókat, csillogó szemű rajongókat nevelni. Ő is rajongó volt, aki kiszabadította a metaforákat az elektronmikroszkóppal dolgozó tudósok és a szikét ragadó boncmesterek keze közül, s úgy emelte éteri magaslatokba értelmezésének tárgyát, hogy közben nem mondott le a tudomány módszertanáról és a szakmai igényességről. "
Mindeközben rengeteget tanul önmagáról is az ember. Minden sor olyan oldalt mutat meg belőlünk nekünk, melyet eddig talán még nem is, vagy csak felületesen ismertünk. Kevés nagyobb élményt ismerek ennél… 3. Milyen lenne egy napod, ha csak és kizárólag azt tehetnéd, amit csak akarsz? Megjelent a Magyar Napló áprilisi száma - Magyar Napló. Nagyon-nagyon sokat aludnék… Az ébren töltött órákat pedig legszívesebben az Élősködőimnek, a Pici kedvesemnek, a laptopomnak, egy jó könyvnek és újabbnál újabb filmélményeknek szentelném, valamint (hogy az energiapótlás is meglegyen) a konyha is kiemelt szerepet kapna (szeretek ott garázdálkodni, kísérletezni, s néha még dicsérik is a végeredményt). 4. Miről szól a következő regényed/novellád/versed/képed és miként zajlik az alkotás folyamata? Néhány tucat vázlatot és pályázati anyagot leszámítva többnyire soha sincsenek előre tervezett írásaim. A Naszvadi Judith-tal közös, Verscsere fantázianévvel működő kis játék az egyetlen, mely már közel másfél éve rendszeres az életemben, minden egyéb írás egy adott ötlet, benyomás után indul útjára a fejemben, s ha kitartóan dörömböl, akkor előbb- utóbb a telefonom jegyzettömbjében fogunk megküzdeni egymással.
A tartalmában igényes válogatás kivitelében is figyelemre méltó: Takács Mari gyönyörű illusztrációinak is köszönhetően a kötet 2007- ben elnyerte "Az Év Gyermekkönyve" -díjat. Megosztás
A Könyvszemle rovatban az Infinitivusz. Kortárs művészek Pilinszky János-tükre, Szilágyi István A hóhér könnyei, Kocsis Csaba Megrajzolom az ebédet, Simon Adri Tizenöt halál és Varga Melinda Tizenkét kagyló című kötetéről olvashatunk. Lapszámunkat magyar költőnőket ábrázoló portrék reprodukcióival illusztráltuk. A Magyar Napló folyóirat előfizethető: ITT
Szerző: | Közzétéve: 2022. 04. 07. 09:56 | Frissítve: 2022. 10:04 Debrecen - A szervezők, alkotók célja, hogy a pszichiátriai betegeket érő társadalmi stigmatizációt, kirekesztést csökkentsék. A PsychArt24 festőmaraton alkotásaiból rendeznek kiállítást Debrecenben: a megnyitón április 9-én, szombaton vehetünk részt 15 órától az Élettudományi Galériában. A tárlatot megnyitja Simon Lajos egyetemi docens (SOTE), pszichiáter, pszichoterapeuta a Moravcsik Alapítvány kuratóriumának elnöke. Közreműködik: Sorosi Dóra és Jeges Balázs. A kiállítás megtekinthető április 29-ig az Élettudományi Központ Aulában (Egyetem tér 1. ). Cosmos | Kortárs Klub. A Moravcsik Alapítvány és a Budapest Art Brut Galéria 2010 óta minden évben PsychArt24 nevű különleges festőmaratont szervez a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központ aulájában. A program során egymás mellett alkotnak betegek és egészségesek, gyermekek és felnőttek, idősek és fiatalok, amatőr, art brut, outsider alkotók és hivatásos művészek. A rendezvényt Szegeden is megtartják és 2019 óta a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának Pszichiátriai Klinikája együttműködő partnerként végzi a megtisztelő és komoly kihívást jelentő feladatot.
2022. március 31-én a magyar motívumvilágot, hímzéseket, táncokat és népzenét bemutató estet rendeztek a római Collegium Hungaricumban, ahol Csilléry Orsolya grafikusművész és Bácsné Balla Gyöngyi csipkekészítő, viseletkészítő népi iparművész Képírás és hímzés nyelvén című kiállítása alkalmából a Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, az MMA rendes tagja Táncos Magyarok – Zenés-táncos barangolás a középkortól napjainkig címmel tartott előadást. Az Intézet székhelyén, a Róma város központjában található Falconieri-palotában az estre annyian voltak kíváncsiak, hogy be sem tudtak férni az I. emeleti kiállítótérbe. A megnyitón elhangzott, hogy "a magyarok történelme viharos évszázadokból állt. Az államunk megalapítása óta eltelt ezer év alatt többet éltünk idegen hatalmak uralma alatt, mint azoktól függetlenül. Múltunknak dicsőséges és szörnyűséges pillanatai vannak, nyugodt évtizedek ritkán akadtak. Talán ennek is köszönhető a magyar kultúra gazdagsága, különösen az a kultúra, amit elrabolni és elvinni nem lehetett.