Nemzeti Színház 1848. március 15-i események utolsó jeles színhelye a Nemzeti Színház volt. A színház akkoriban az Astoria szállóval szemben állt, közadakozásból épült, 1848-ban Erkel Ferenc igazgatta. Az épületet 1913-14-ben elbontották, mivel 1908-ban baleset- és tűzveszélyesnek nyilvánították, bontásáig üresen állt, ma irodaházat és Burger King-et találunk a helyén. 1848-ban, a műsor szerint a Két anya gyermeke című darabot játszották volna, azonban az aznapi események világossá tették, hogy a műsort meg kell változtatni, az igazgatóság Katona József Bánk Bánja mellett döntött. A darabot nem tudták végigjátszani, hiszen a Budáról időközben visszaérkezett tömeg azt félbeszakította, helyette közkívánatra elhangzott a Nemzeti dal, a Himnusz és a Szózat. Jókai Mórnak a színház színésznője, Laborfalvi Róza tűzte fel a maga készítette kokárdát, ez a mozzanat volt egyben megismerkedésük és szerelmük kezdete is. " Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. " – írta Petőfi. KF
Liszt 1840-ben, magyarországi látogatása után írt egy heroikus indulót magyaros stílusban, Vörösmarty pedig ennek meghallgatása után írta Liszt Ferenchez c. versét. A költeményt a zeneszerző is hallotta (mégpedig a már említett Egressy Gábor előadásában egy estélyen), és noha nem értette, mégis meghatotta a gesztus. Elhatározta, hogy a Hősi induló t átdolgozza zenekarra, és noha majd tíz évig dolgozott rajta, 1854-ben elkészült. Két évvel később be is mutatták a Nemzeti Színházba, erről így írt a korabeli sajtó: "(…) a mai akadémia nem Liszt, az ünnepelt zongorakirály hangversenye volt, hanem Liszté, a lángeszű zeneköltőé. (…) fogadtatása – midőn a karnagyi polcon megjelent – igen zajos volt, mely symphoniája után valódi lelkesedéssé emelkedett. Harsogó, hosszas taps, éljenek, virágkoszorúk, üdvözlő versek köszöntötték a nagy zenészt. " Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Noha nem kötődik szorosan az 1848-as tematikához, Kodály műve – amelyet Buda és Pest egyesítésének jubileumára írt – az egyik legszebb, ha nem a legszebb magyar kórusra és zenekarra írt mű.
Erkel Ferenc: Meghalt a cselszövő 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Katona József drámáját, a Bánk bánt játszották, de a nyugtalan közönség a Rákóczi-indulót, majd a Marseilles-t követelte, és a Hunyadi László fentebb hallható részletét, a "Meghalt a cselszövő... "-t. A Pesti Divatlap korabeli közlése szerint ezután Egressy Gábor színművész a Nemzeti dalt szavalta Petőfitől, majd népdalokat énekeltek. A dráma előadása után sem csillapodott a hazafias kedv: a közönség " Erkel zenéje szerint Kölcsey hymnuszát, Egressy Béni zenéje szerint Vörösmarty Szózatát " kérte, és a Rákóczi-induló hangjainak kíséretében hagyta el a színházat. (A Magyar Állami Operaház felvétele. ) Liszt Ferenc: Hungaria Liszt Ferenc keveset tudott magyarul (habár élete vége felé megértette a neki intézett egyszerűbb magyar beszédet), viszont számos hazafias művet alkotott. A Zeneakadémia – ahogy arról mi is hírt adtunk – ilyen kottákat vásárolt a napokban, illetve ilyen a monumentális Hungaria c. szimfonikus költemény is.
Ám premierjének napján nevezték először az addig Pesti Magyar Színház névre hallgató épületet és intézményt Nemzeti Színháznak. Erkel első operájával mintegy beletanult a mesterségbe, s annak tanulságait remekül hasznosította következő dalművében, az 1844-ben színre került Hunyadi László ban. Ezt a művét már joggal nevezhetjük első magyar nemzeti operánknak. 1848 forradalmi estéjének zenei előzményei közé tartozik, hogy Bartay Endre színigazgató 1843-ban, majd 1844-ben pályázatot hirdetett nemzeti költeményeink, a Szózat és a Himnusz megzenésítésére. Mint azóta is minden magyar tudja, a Szózat pályázatot Egressy Béni, a Himnuszét pedig Erkel Ferenc nyerte. Dallamaik, ha nem is azonnal, mert kellett némi idő az akkori kommunikációs körülmények között, de elterjedtek és utat találtak a zsűri után az egész nemzet szívébe. A tervek és a valóság: 1848. március 15-nek estéjére a Nemzeti Színházban a Két anya gyermeke című színmű előadása volt kitűzve, amiben a Nemzeti prózai társulatának szinte minden nagy művésze játszott: Szentpéter y Zsigmond, Egressy Gábor, Lendvay Márton, Laborfalvi Róza.
A szabadságharc elbukása után a kávézó nevet váltott, majd később többször tulajdonost is, míg 1895-ben Schowanetz Antal vezetése alatt igazi emlékhellyé nem vált; a Pilvax megint Pilvax lett, a falon a forradalom kulcsfiguráiról készült freskók társaságában, bekeretezve ott csüngött a 12 pont. Mi már sajnos ezt nem láthatjuk, mivel a városvezetés 1911-ben lebontatta az épületet. Az új épületben csupán egy emléktábla tájékoztatja az arra járókat, milyen történelmi jelentőségű helyen, pontosabban annak hűlt helyén állnak éppen. Egyetemek A Pilvaxból, az előzetes megállapodásuk szerint, az egyetemeket vették célba az ifjak. A jogi kar, majd az Orvosi egyetem és végül a mérnöki és bölcseleti kar diákjait szerették volna mozgósítani. A forgatókönyv mindenhol hasonló volt: Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig felolvasta a 12 pontot. Nem kellett sokat sétálniuk, még annyit se, amennyit például ma kell az ELTE Egyetem téri Állam- és Jogtudományi Karától a Bölcsészettudományi Kar Múzeum körúti kampuszáig, ugyanis a három helyszín között csupán 1-2 saroknyi távolság volt.
Katona József hősének "mindössze" annyi volt a vétke – s azért lett "végsemmiség az ítélete" – mert "hitveséhez és gyermekihez" kötő tündéri láncaitól szabadulva próbált megfelelni politikusi kötelességének. Nem a morál, nem a jog, hanem a szeretet törvényével szegült szembe. Ebben a szükségszerűen kudarcba fulladó vállalkozásban látta meg Katona a világa rendjéért lelki javairól lemondani kényszerülő modern ember tragédiáját – írja Kulin Ferenc a Bánk bánról, amely a Csongor és Tünde, valamint Az ember tragédiája mellett a magyar drámairodalom klasszikus alapműve. Katona József a dráma ősváltozatát 1814-ben kezdte írni, nyomtatásban 1820-ban Kecskeméten jelent meg, az ősbemutató – amelyet Katona már nem élhetett meg – 1833-ban Kassán volt, Melinda szerepét Déryné alakította. Pesten 1834-ben mutatták be, a Nemzetiben először 1839-ben adták. 1848. március 15-én a díszelőadás a Bánk bán volt. A forradalmat követő elnyomás évei után, 1858-tól vált a mű a Nemzeti és más színházak repertoárjának népszerű és kötelező darabjává.
Női Férfi Gyerek ABOUT YOU YOU Nem vagy bejelentkezve Kövesd nyomon megrendeléseidet Lájkold a kedvenceidet A kívánságlistád üres! Add hozzá kedvenceid a ikonnal a kívánságlistádhoz A kívánságlistádhoz A kosarad még üres! Termékek hozzáadása a kosárhoz. Még nem találtál semmit?
490 Ft Elérhető méretek: One Size Tipp Prémium Calvin Klein 57. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Tipp Fenntarthatóbb Tommy Jeans 35. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Johnny Urban 21. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Tipp Calvin Klein Jeans 21. 990 Ft Elérhető méretek: One Size TOM TAILOR 20. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Expatrié 21. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Expatrié 16. 490 Ft Elérhető méretek: One Size Exkluzív ABOUT YOU 14. 490 Ft Elérhető méretek: One Size TAMARIS 21. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Exkluzív ABOUT YOU 14. 490 Ft Elérhető méretek: One Size Tipp Liebeskind Berlin 64. 990 Ft + 1 Elérhető méretek: One Size Tipp Calvin Klein Jeans 32. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Nina 1 órával ezelőtt Tipp -16% Calvin Klein 27. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Expatrié 17. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Tipp TOMMY HILFIGER 60. 990 Ft Elérhető méretek: One Size Prémium MICHAEL Michael Kors 142. 990 Ft Elérhető méretek: One Size -20% Prémium Lauren Ralph Lauren 47.
ABOUT YOU Shopper táska fekete Akciós.
Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.