Ájult sérült elhelyezése Elsősegélynyújtás Fektetés arckoponya sérülés esetén Hasi sérült elhelyezése Koponyasérült elhelyezése Sokkos állapotban levő sérült elhelyezése Elsősegélynyújtás
A vizsgázó egy tételt húz, amelyen szerepel a kötelezően bemutatandó feladatok leírása, az "A", illetve a "B" tétel egyaránt. A feladatmegoldások számonkéréséért az elsősegélynyújtás vizsgáztató felelős. 1. A Vizsgázó minősítése A vizsgáztató "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel illetheti a vizsgázó tevékenységét. 1. 1 Megfelelt, aki Az újraélesztést, a mentőhívást és az eszméletlen beteg ellátását megfelelően elvégezte, általa kihúzott "A" és "B" feladatokat helyesen oldotta meg, és bukást jelentő hibát nem követett el. 1. 2 Nem felelt meg, aki jelentő hibát követett el, és/vagy tevékenysége, illetve lényeges lépések elmaradása, vagy durván hibás kivitelezése az imitált beteg/sérült állapotát bizonyosan rontotta. 2. Önmagukban bukást jelentő hibák listája: Újraélesztés az elhelyezkedés hibás a teendők érvényes szakmai szabályoknak megfelelő sorrendje nem megfelelő a mellkaskompresszió jellemzői (frekvencia, mélység, folyamatosság) nem megfelelőek a befúvások hatástalanok, ennek oka nem kerül felismerésre és korrigálásra Életjelenségek vizsgálata az eszméletlenség vizsgálatának lépéseit nem ismeri, a légzés vizsgálatát nem szabályszerűen végzi.
Ezért ilye Page 29 and 30: meg a 30 mellkaskompresszióval a B Page 31 and 32: haraphatnak, miközben a beteg test Page 33 and 34: Elsősegély Az anafilaxiás sokk s Page 35 and 36: eavatkozás előtt pontosan tájék Page 37 and 38: Minden nyílt sérülés következm Page 39 and 40: e utaló jeleket kell tudni felisme Page 41 and 42: − Végtagsérülésnél hagyjuk s Page 43 and 44: Fektessük hanyatt a sérültet, h Page 45 and 46: vissza. Habár az antik idők úsz Page 47 and 48: telnie, így gyakran sajnos már k Page 49 and 50: en a nyelv előrecsúszik, így a l Page 51 and 52: képzést Kaliforniában. 1900-tól Page 53 and 54: után a nyílt vizeken, a Balatonon Page 55 and 56: Ezek a víz alatti veszélyforráso Page 57 and 58: nak baleseteket azzal, hogy a messz Page 59 and 60: - Az ismeretlen vízbe sose ugorjun Page 61 and 62: - A gyermeket a vízparton sohasem Page 63 and 64: egyén hajlamos túlértékelni, é Page 65 and 66: val újraéleszthető. A biológiai Page 67 and 68: óvatosan próbáljuk meg kihúzni. Page 69 and 70: tünkben lévő személy).
Szekeres Ágota (2011b): Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek szociális integrációja az általános iskola 4. Doktori értekezés tézisei. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszichológia Doktori Iskola, Kognitív fejlődés program, Budapest. Értelmi fogyatékosság definíciója | Szülősegítő. Vargáné Mező Lilla (2008, szerk): Fókuszban az egyén. Hogyan készítsünk egyéni fejlesztési tervet? FSZK, Budapest. Elérhető: (adatok lekérdezése: 2012. április 14. )
Balla Árpád (2000): A kerettantervek alkalmazása. Hogyan vizsgáljuk felül a pedagógiai programokat? Oktatási Minisztérium, Budapest. Bárczi Gusztáv és mtsai (1949): Gyengeelméjű gyermekek nevelése. Állami Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és Nevelőintézet Igazgatósága, Budapest. ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény honlapja. Gál Anikó (2010): A gyógypedagógiai iskola "egységes tanterve" 1947-61 között Gyógypedagógiai Szemle 2010/2. Gordosné Szabó Anna (1990): Beiskolázás és kiválasztás a kisegítő iskoláztatás történetében. In: Illyés Sándor és Bass László (szerk. ): Nevelhetőség és Általános Iskola IV. Háttéranyagok, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest. Kaposi József (2013): A tartalmi szabályozás hazai változásai (2011-2013) Új Pedagógiai Szemle 2013/9-10. Szakirodalom | A tanulásban akadályozottak pedagógiájának komplex megközelítése. 14-37. Mesterházi Zsuzsa (1991): Az értelmi fogyatékosság változó meghatározásainak előfordulása gyógypedagógiai nevelési dokumentumokban (1884-1984) In: Mesterházi Zsuzsa és Páricska Katalin: Enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok iskolai nevelése.
Báthory Zoltán (1992): Tanulók, iskolák-különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest. Báthory Zoltán (2005): Differenciálás a tanulásszervezésben In: Balogh László és Tóth László (2005): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből, Neumann Kht., Budapest. Engkbrecht, A. ; Weigert, H. (1999): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelent akadályt a tanulási akadály! ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest. Hanák Zsuzsanna (2011): Differenciált munkaformák alkalmazása In: Estefánné Varga Magdolna (szerk. ): Megújuló tananyagtartalmak, módszerek a kompetenciaalapú tanárképzésben. Arthur Englbrecht: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996) - antikvarium.hu. Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia. A tanulás tanításának alapjai. Comenius Bt., Pécs. M. Nádasi Mária (1987): Egységesség és differenciáltság a tanítási órán. In: Magyar pedagógia. 1987/1. M. Nádasi Mária (2010): Adaptív nevelés és oktatás. Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, Budapest. Nádasi András: Oktatáselmélet és technológia, Eger.
Interakciós játékok 119 5. Ismerkedés/kapcsolatteremtés 120 5. önmagunk és mások észlelése 121 5. Kapcsolat és együttműködés 122 5. A kifejezőképességet fejlesztő gyakorlatok 124 5. Nyugalom és lazítás 126 5. Irodalomjegyzék 130 6. Speciális problémakörök - az elméleti vázlata, gyakorlati lehetőségek 132 6. A motiváció fejlesztése 132 6. Fogalommagyarázat 132 6. A tanulási motiváció változatai 133 6. Következtetések az iskolai gyakorlat számára 134 6. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 135 6. Félelem az iskolában 136 6. A félelem fogalma és megjelenési formái 136 6. A(z iskolai) félelmek keletkezése, létrejöttük feltételei, magyarázó modellek 140 6. Eljárások az iskolai félelmek csökkentésére és leküzdésére 142 6. Tanulásban akadlyozottak szakirodalom. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 145 6. A tanítás és a viselkedés zavarai 146 6. Fogalomkör 146 6. A tanítást nehezítő tényezők és a viselkedés zavarainak megszüntetése 147 6. Pedagógiai következtetések 149 6. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 150 6.