A dal így terjedt el. Szerző Mire Mű Előadás Kodály Zoltán két szólam 77 kétszólamú énekgyakorlat, 3. dal gyermekkar Katalinka [2] Petres Csaba két furulya Tarka madár, 6. kotta Kotta és dallam [ szerkesztés] Katalinka, szállj el, jönnek a törökök, sós kútba tesznek, onnan is kivesznek, kerék alá tesznek, onnan is kivesznek, ihol jönnek a törökök, mindjárt agyon vernek. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Kiss Áron: Magyar gyermekjátékgyűjtemény. Budapest: Hornyánszky Viktor könyvkereskedése (1891) 12. o. Mesék Mesés Európa Mondókák Népdalok Versek Mondókák Katalinka, szállj el, szállj Mindjárt utol érnek! Cegléd (Pest megye) Katalinka szállj el dalszöveg Non-Stop – Takarítson serényen, különben ezekkel a szörnyetegekkel kell megosztania a lakását! | RTL Nyaki gerinc váll fájdalom Átiratok és eredeti művek. Kolozsvár: Ábel kiadó. 6. kotta Zenetudomány: Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre –Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó.
A győztes többek közt stúdiózást, koncertezési lehetőségeket és médiamegjelenéseket nyer. Május 9-én Debrecenben indult az idei Fülesbagoly Tehetségkutató -sorozat, a Nagyerdei Víztoronyban egy helyi zenekar, a Heavy Brains végzett az első helyen. A könnyűzenei verseny ezúttal Budapesten folytatódik, a fővárosi döntő július 4-én, vasárnap déltől lesz a Kobuci Kertben. A verseny során közel 30 díjat adnak át a szervezők, köztük fesztiválos fellépéseket, rádiós játszást, különböző tárgynyereményeket, zenekari fotózást, videókészítést konyv: Katalinka szallj el. egy kislemez elkészítését a Pinewood Studioban. A döntőben megválasztják a legjobb zenészt, a legjobb énekest és énekesnőt, a legjobb dalszövegírót, a legjobb dobost, illetve a legjobb frontembernek átadják konyv: Katalinka szallj el. Siklósi Örs Díjat. Az első helyezett automatikusan részt vehet az Öröm a Zene Tehetségkutató nagydöntőjében, ahol a fődíj 3. Az óbudai eseményen a 10 döntős koncertjét követően a tavalyi debreceni nyertes és Öröm a Zene-fődíjas Kontraszt fog zenélni, majd ezt követi az eredményhirdetés és díjkiosztó.
Van egy másik értelmezése is a sós kútba vetésről szóló sornak, mely szerint, hogy "sós kútba vetnek" nem Katalinkára vonatkozik, hanem az általánosságra. A magyarok ugyanis annyira ostobának tartották a törököket, hogy feltételezték róluk – arról, hogy jogosan-e nincs információnk –, hogy sós kútba vetnek – mármint gabonanövényeket. Ez utóbbi feltevés minden bizonnyal csak a törökellenes elemzők agyának szüleménye lehet, vagy pedig tényleg igaz, s az okos magyar nép direkt kétértelmű népdalt költött. De szegény Katalinka szenvedései még nem értek véget! Keréknyomoktól vöröslő sós kútban ázott testét a törökök, akik "ihol jönnek" (ez arra utalhat, hogy Katalinka látása megsérülhetett, s a népdal előadója mintegy figyelmezteti őt) agyon is lövik. Ismételten felhívom tehát a figyelmet: emberek, vigyázzunk miket mondunk a gyermekeinkenek! Tisztelettel: A Labilis Bölcskei Molnár Imre
Bor, 1944. szeptember 15. Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Mai metrós “kalandom” : hungary. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Miskolc. Mozdonyfütty. Állomás. Vagy már Szatmár? Az Ujmajor? Anyám teknő fölé hajol. Sziszeg a tűz, kél a kalács. És künn a csat-csat-csattogás. Én ifju-szép-özvegy anyám, hajolj fölém, mint hajdanán... Mint hajdanán? mint most! ma! itt! Űzzük el végre álmaink! Álmaink és halálaink! Hol vagy cipő s te foltos ing? korán kel az inasgyerek. -- Gyár kürtje. Szénásszekerek. Meglát, utánam fut, csobog fűzfáival a Homoród, s mintha gyümölcsük nyújtanák, jönnek elém a szilvafák. Kertek. Vagongyár. Rét. Malom. Behunyt szemekkel is tudom. És mégis, mégis megvakit, hogy téged nem talállak itt! Hogy nem oszthattam meg veled e tájat, mintha két gyerek felizne zsíroskenyeret -- egy harapás nekem... neked... Mintha ott... akkor... két gyerek -- De csak a kín, a nem lehet! a soha-sehol-nem-lelek- terád-már! kínja sistereg. Kínomból villám sistereg, fölperzsel lombot és füvet, s az üszkös, holt füvek alatt a Homoród is kiapad. És már csak a por füstölög az elhamvadt vidék fölött, csak por, csak füst, csak pernye száll.
Radnóti két versének összehasonlítása ( Mint a bika, Erőltetett menet) Ebben az irodalmi korrepetálásomban megtalálható lesz a két vers, néhány – általam fontosnak vélt- tény, és néhány segítő kérdés. Természetesen a teljesség igénye nélkül született a blogbejegyzés. Az összehasonlítás menetéről, mikéntjéről általánosságban az Összehasonlító verselemzés című írásomban találsz tanácsot. I. Bevezetés (lsd. Radnótiról röviden című blogbejegyzésem) Különösen a II. világháború lelketlenségéről a zsidók elleni kegyetlenkedéséről írj. Miért kell erről írni? Mit tudsz az életrajzából ezzel kapcsolatban? Mi tehetett volna ez ellen a kor ellen? Választhatta volna a menekülést? II. Elemzés: Szembeszállt a kegyetlenkedéssel, küzdött az életéért. Hogyan? ( Halál és idill a költészetében) Mennyiben hasonlít ez az életfelfogás ahhoz a bikához, amelyik feltűnik a Mint a bika című versében? Mennyire száll szembe a farkascsordával a bika?? Milyen tulajdonságai vannak? Mennyiben hasonlítanak a bika tulajdonságai a költőjéhez?