RÓLUNK A BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. a Budapesti Corvinus Egyetem és az OPTEN Informatikai Kft. közreműködésében létrejött gazdasági társaság. Célunk, hogy a BCE és az OPTEN szakmai, elemzői és kutatói hátterét egyesítve ingyenes, bárki számára elérhető szolgáltatásainkkal hozzájáruljunk a magyar gazdaság megtisztulásához. Rövidített név "BABATI ÉS TÁRSA" KFT. Teljes név BABATI ÉS TÁRSA Húsfeldolgozó és Kereskedelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Székhely 9900 Körmend, Sport utca 2. Alapítás éve 1993 Adószám 11345790-2-18 Főtevékenység 1011 Húsfeldolgozás, -tartósítás Pozitív információk Közbeszerzést nyert: Igen, 21 db EU pályázatot nyert: Igen, 3 db Egyéb pozitív információ: Igen Negatív információk Hatályos negatív információ: Nincs Lezárt negatív információ: Nincs Egyszeri negatív információ: Van Cégjegyzésre jogosultak Babati Veronika (an: Gosztolai Katalin) ügyvezető (vezető tisztségviselő) 8900 Zalaegerszeg, Gólyadombi utca 12. Babati Zoltán János (an: Kóbor Amália) ügyvezető (vezető tisztségviselő) 9900 Körmend, Mártírok útja 24.
A Babati és Társa Kft. -t 1991-ben alapították. A cég Nyugat-Magyarország egyik legnagyobb húsipari vállalkozása. Megalakulása óta folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, elsődlegesen a higiéniai és technológiai feltételek javítására. Babati és Társa Kft. címszavakban: 100 fő feletti alkalmazott 20 000 nm -es telephely 10 saját üzlet Saját mosoda és szennyvíztisztító berendezés A felvásárláshoz és az értékesítéshez szükséges saját gépjárműpark, szerviz, üzemanyag-állomás Napi 300 darab sertésvágási kapacitás Napi 10 tonna húskészítmény-előállítási kapacitás Napi 15 tonna csontozás-darabolási kapacitás A Babati és Társa Kft. -t a biztonságos termék-előállítás iránti elkötelezettség jellemzi. Tulajdonosát, Babati Zoltánt idén megválasztották a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnökévé. A Magyar Szabványügyi Testület Tanúsítási Titkársága 4 felkészült auditorral 2016 októberében végezte el a cég MSZ EN ISO 14001:2015, MSZ EN ISO 22000:2005 és MSZ ISO/TS 22002-1:2011 szabványok szerinti integrált irányítási rendszerének auditját.
Kerti Kalendárium Segíti a kertészkedők munkáját Az elsősorban kiskert-tulajdonosoknak szóló immár 30 éve megjelenő lap segíti a kertbarátok, a kertészgazdák munkáját. Praktikus tanácsokkal szolgálja a hobbikertészek igényeit. A Kerti Kalendárium a kertészek és kertbarátok havilapja. Évi 10 alkalommal, 10 ezer példányban, havonta jelenik meg, január-februárban és november-decemberben összevont számokkal. Borászati Füzetek A hegyközségek szakfolyóirata A Borászati Füzetek szerkesztői, munkatársai maguk is ismert és elismert szakemberek. Az újság sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatásával széles olvasótábort tudhat maga mögött. Speciális témaköreivel, szakszerűségével a hazai szőlész-borász sajtópiacon nem csak vezető, de egyedülálló is. A Mi Erdőnk A magyar állami erdészeti részvénytársaságok lapja A kéthavonta megjelenő magazin bemutatja az állami erdőgazdaságok tevékenységét, feladatait, ahogyan védik és gyarapítják az állami erdővagyont, és eleget tesznek a társadalom közjóléti elvárásainak is.
Húsfeldolgozás, -tartósítás) Legnagyobb cégek Körmend településen Forgalom trend Adózás előtti eredmény trend Létszám trend 8. 37 EUR + 27% Áfa 10. 63 EUR 27. 97 EUR + 27% Áfa 35. 52 EUR 55. 12 EUR + 27% Áfa 201. 6 EUR + 27% Áfa 256. 03 EUR Fizessen bankkártyával vagy és használja a rendszert azonnal!
Vörös sün ház, Budapest legidősebb ma is lakott háza Budapest bizonyosan legrégebbi eredetű és ma is lakott épülete nemcsak természetszerűen hordozza magában a budai vár történelmét, hanem a legek mellett számos történelmi nevezetesség is kötődik hozzá. Már az épület címe – Hess András tér 3. – is árasztja a történelmi levegőt, az első magyarországi könyvnyomtató nevét viseli, aki 1473 pünkösdjén valahol ennek a háznak a közelében nyomtatta ki a Chronica Hungarorumot, a Budai Krónikának is nevezett első nyomtatott könyvünket. De egy ideig itt őrizték a Pálos rend alapítójának ereklyéjét. Építészettörténészek a gótikus ablakmaradványból megállapították, hogy az eredeti ház már emeletes volt és 1260 körül épülhetett. Első lakóiról nincsenek ismereteink, azt viszont tudjuk, hogy az 1300-as évek első felében igen rangos tulajdonosa volt, név szerint Kont Miklós (? –1367. április vége) aki 1345 és 1351 között Nagy Lajos király pohárnokmestere volt. A pohárnokmester a király légbizalmasabbjai közé tartozott – a cím viselője zászlósúr volt.
Abban az időben, amikor még nem számokkal jelölték meg a régi Buda házait, a mai Hess András tér 3. szám alatt álló saroképületet Vörös Sün házként emlegették. A házacska már az 1696. évi budavári ingatlan-összeírásban, a Zaigerban is e néven szerepel, sőt, az 1950-es években végzett műemléki feltárások tanúsága szerint már akkor évszázadokra tekinthetett vissza, amikor Buda utcáit még Szulejmán szultán katonái tartották rettegésben. A ház elődje a 14. század második felében tragikus események színhelye volt, merthogy 1383-ban ugyanis "ide hurcoltatta Laczkfy György, a macsovai bán Héderváry-Kont Istvánt, akit alvás közben lepett meg harminckét nemes társával egyetemben. Kont, a nemes vitéz, a Horváth-féle lázadásnak volt a részese, Nagy Lajos örököseit nem ismerte el, és fegyverrel küzdött a korona ellen. Laczkfy kegyelmet ígért neki, de az ősi Kont-kúriában már vasat rakatott a kezeire, és Kont, amikor a király elé vezették, olyan tiszteletlenül viselkedett, hogy törvényt sem ültek fölötte, hanem másnap a Szent György téren fejét vette a hóhér.
Az épület kezdettől legalább egyemeletes volt, amit a keleti és a nyugati emeleti homlokzati részen fennmaradt egy-egy gótikus ablak bizonyít. Míg az előbbi csak egy meglehetősen egyszerű, kifelé szélesedő csúcsíves nyílás, utóbbi töredékes, faragott kőkerete sokkal igényesebb kivitelű. A kőkeret készítését profiljának műformája az 1260-1270-es évekre keltezi: ez az épület jelen ismeretünk szerint Buda városának első - viszonylagos pontossággal keltezhető - emeletes háza. A nyugati homlokzata előtt folytatott régészeti kutatások kimutatták, hogy e helyen volt már egy másik, kisebb és más tájolású épület, amelyet a szóban forgó épület emelése előtt lebontottak. A Fortuna utcai oldalon az északabbra lévő, az utcával párhuzamos épület eredetileg is alacsonyabb volt, középen szűk gyalogos kapualjjal. Egy kis ablakmaradványon kívül különösebb középkori építészeti részlettel ma már nem büszkélkedhet. Több középkori részletet őrzött meg a keleti oldal észak felé eső második és harmadik épülete.
A későbbi uralkodók sokat alakítottak formáján, de a legtöbbet Mátyás király tette hozzá, nem véletlen, hogy a mai napig az ő nevét viseli a műemléknek nyilvánított épület. Ekkor épült hozzá jellegzetes gótikus tornya is. Sőt, mivel Mátyás koronázásának idején nem volt az országban a szent korona, a király csak annyit tett, hogy a templom ban, ünnepélyes keretek között hálát adott az égieknek, majd a palotájába ment, és megkezdte uralkodását. A templom még ezt követően is számos átalakításon ment keresztül, a nagy budai tűzvészben meg is sérült, és nagyrészt újra kellett építeni. Képek:, Mya, tulip;, Belvárosi plébániatemplom szócikk, Fransvannes, Misibacsi; Mátyás templom szócikk, Bo491;.