A Hold tömegeloszlása nem egyenletes, tömegközéppontja 3 km-rel a Föld irányában van eltolód va a geometriai középponthoz képest. A Föld körüli keringési ideje 27, 32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29, 53 nap. A fbb holdfázisok: újhold, els negyed, telihold, utolsó negyed. Az, hogy melyik napszakban látszik a Hold, a fázissal is kapcsolatos. Hold árnyékban lév részét is idnként látni lehet (" h amuszürke fény "), mivel a Földrl ráes fény kis része onnan visszaverdik. A 22 fokos sugarú holdhaló a légköri jégszemcséken való fénytörés következménye. Hold keringési ideje sa. Hold kötött keringése miat t mindig ugyanazt az oldalát fordítja a Föld felé. Ellipszis alakú pályája és pályasíkjának hajlása miatt azonban idvel a felszínének 59%-át megfigyelhetjük. Hold pályasíkja nem esik e gybe a Föld egyenlítjével, hanem kb. 5 fokos szöget zár be a Föld keringési síkjával, az ekliptikával ( ezért van ritkán nap- és holdfogyatkozás). A pályasík egésze 18, 6 év alatt körbefordul a Föld körül, a Hold keringési irányával ellentétesen.
Ezért a holdpálya és a földi egyenlít síkja által bezárt szög 18, 3 és 28, 5 fok között változik. Holdfogyatkozáskor (példánk 2008. 02. 21. ) a telihold belép a Föld árnyékába. Nem tnik el, narancsvörös színe a Föld légkörén át odaszóródó napfénytl származik. A jelenség a földfelszín felén látható. A Hold pályája ellipszis (lapultabb, mint a Föld Nap körüli pályája). Hold | Irányítók-wiki | Fandom. Ezért távolsága és a holdkorong látszó m érete változik. A fény átlagosan 1, 255 másodperc alatt ér a Földrl a Holdra. A Hold távolságát korábban radarjelek, újabban lézerfény impulzusok oda-vissza megtett útjának a mért idejébl határozzák meg ( lézertükröket helyeztek el a holdutazások alkalmával). Nagy látszó fényessége ellenére a Hold nagyon sötét felszín égitest, a ráes napfénynek átlagosan csak 7%- át veri vissza (az albedó 0, 07). Eleinte cs ak a világosnak látszó felföldi területei voltak, ám kb. 3, 9 milliárd évvel ezeltt hatalmas meteorok záporoztak felszínére, összetörve kérgét, melynek repedésein láva áramlott a felszínre.
A magas költségek miatt azóta nem volt holdutazás, újabban viszont több nemzet is tervezi. Napjainkban számos Hold körüli rszonda vizsgálja a felszínét. A sarkoknál lév kráterek mélyén, ahová nem süt be a Nap, vízjeget is kimutattak. Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méret másik si bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiség anyag dobódott ki a Föl d köpenyébl (ezért kisebb az átlagos srsége), ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. Hold keringési ideje live. 20-szor közelebb volt a Földhöz, min t most. A Hold kialakulása