2021. április 07. 17:00 Az ENSZ közgyűlése 2015-ben 17 átfogó Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) határozott meg. E célokra is igaz, hogy az elérésük érdekében indított programok eredményességének mérése és ellenőrzése nélkül csak kevés valósul meg belőlük. Ezért a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Kongresszusa stratégiai célként határozta meg az SDG-k megvalósításának ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzések sorozatával értékeli, hogy milyen célterületeken végzett ellenőrzésekkel tudna leginkább hozzájárulni a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez - Pénzügyi Szemle folyóirat. Ezek módszertanát ismerteti az írás. Dr. Pulay Gyula Az ÁSZ általános hatáskörrel a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi. Következésképpen a fenntartható fejlődési célok elérését leginkább olyan ellenőrzésekkel tudja elősegíteni, amelyek azt értékelik, hogy egy adott SDG célterületén megvalósuló, közpénzből finanszírozott programok milyen mértékben járulnak hozzá az SDG megvalósulásához.
A világ vezetői 2015 szeptemberében elfogadták a Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja című ENSZ-menetrendet, amely egy sor fenntartható fejlesztési célt határoz meg a szegénység felszámolása, a bolygó megvédése, az emberi jogok védelmének biztosítása és a mindenki számára elérhető jólét érdekében. A menetrend elfogadása történelmi paradigmaváltást jelent, a gazdasági, társadalmi és környezeti egyenlőtlenségeket ugyanis egyetemes és integrált módon kezeli. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Ez a folyamat maradéktalanul tükrözi a társadalmi igazságosság, a demokratikus kormányzás és a szociális piacgazdaság európai értékeit, valamint a környezetvédelem szempontjait. A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja (SDO) keretében olyan Európáért dolgozunk, amely világszerte jó példával jár elöl, teljes mértékben betartva és megvalósítva az ENSZ 2030-as menetrendjét.
Ezek megvalósításához a gazdasági, az oktatási, a tudományos szereplőknek, az összes állampolgárnak mindennapi és hosszú távú döntéseibe be kell épülnie a fenntartható fejlődés értékeinek. Ehhez változtatni kell a magatartásunkon, új erkölcs- és értékrendet kell teremtenünk, újjá kell építeni a bizalmat a társadalom szereplői között. A fenntarthatóság ügyét nem lehet csak politikai, kormányzati ügyként kezelni, benne a közösségeknek, a civil szervezeteknek fontos szerepük kell legyen. Az MTvSz sok más szereplővel együttműködve 2015 óta aktívan foglalkozik a célok hazai megvalósításának elősegítésével. Kiadványt adtunk ki Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok - Javaslatok a magyarországi sikeres megvalósításhoz címmel. Számos konferenciát, fórumot, műhelybeszélgetést szerveztünk, és kezdeményezői, aktív tagjai vagyunk a Civil Kerekasztalnak a Fenntartható Fejlődési Célokért összefogásnak is. A Kerekasztal megalakulása óta létrehozta az honlapot. Fenntartható fejlődés | Magyar Természetvédők Szövetsége. Ezen többek között 80 indikátor segítségével megismerhető, hol tart Magyarország a célok megvalósításában, és megtalálható rajta az a közel 100 civil szervezet, aki vállalást tett már, hogy tevékenységével hozzájárul a célokhoz.
Az elméleti részben külön fejezetet érdemelt a fenn-tarthatóság, mint tágabb fogalom és a CSR-nek a különbözősége, kapcsolata. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Telekom Csoport vállalati fenntarthatóságnak nevezi jelentésében az ilyen irányú, társadalmilag felelős tevékenységeit. A Magyar Telekom Csoportot azért is választottam szakdolgozatom példájának, mert egyrészt ez a vállalat jár leginkább élen e témában (2008-ban és 2009-ben is GRI G3 A+ minősítést kapott fenntarthatósági jelentésük), másrészt korábbi, németországi szakmai gyakorlatom kapcsán itt voltak olyan kapcsolataim, mely a kutatásom során nagy segítségemre szolgált. A szakdolgozat esettanulmány elemzése során szó esik a Magyar Telekom 2005–2008-as, majd 2008–2011-es fenntarthatósági stratégiájáról. Míg a 2005 – 2008-as stratégia elsődleges célkitűzései között az szerepelt, hogy a Magyar Telekom Csoport vezető közép-európai fenntarthatósági pozíciót érjen el 2008-ig, addig a 2008 – 2011-es időszak már leginkább napjaink, és a jövő generációjának fenntarthatóságára vonatkozik, fő célkitűzése, hogy váljon a vállalat vezető fenntarthatósági szerepe a munkatársak és az ügyfelek számára is egyértelművé, láthatóvá.
Kritikát kapott a Telekom szervezeti átláthatatlansága is, mivel sokan úgy vélték, hogy habár meghallgatják őket és a hierarchiától függetlenül mindenki hangot adhat saját gondolatának, mégsem érzik úgy, hogy a fontos döntések meghozatala előtt figyelembe vennék azokat, illetőleg valóban meg is valósulnának e szempontok. A dolgozók össztudásával és összattitűdjével kapcsolatban is érdekes eredmény jött ki a kutatás során: minél inkább tisztában van a dolgozó a Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájával, annál kevésbé látszik ez meg egyéni társadalmi felelősségvállalásán, cselekedetei, munkája során. Kutatásom alapján úgy gondolom, hogy a Magyar Telekom Csoportnak, amely piacvezető ebben a szegmensben, nem szabad a folyamatok szintjén megrekednie, hanem meg kell valósítania az érintettekkel való megfelelő belső és külső kommunikációt annak érdekében, hogy továbbra is egy jobb és fenntarthatóbb világban, társadalomban élhessünk.
Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében.
Ha egy adott szintű indikátornak egy másik szinten nincs megfeleltethető indikátora, akkor azt ismét a kapcsolódó négyzet befeketítésével jelöljük. Miután az ENSZ majdnem minden részcélhoz csak egy vagy két indikátort rendelt, könnyen előfordulhat, hogy vannak olyan nemzeti vagy program szintű indikátorok, amelyeknek megfeleltethető ENSZ indikátor nincsen. Ennek ellenére az ellenőrzés során célszerű lehet ezeket az indikátorokat is alkalmazni, ha használatukkal komplexebb kép nyerhető az ellenőrzött program eredményességéről. A táblázat utolsó sora összegzi, hogy a célok és az indikátorok megfeleltethetősége alapján fennáll-e az ellenőrizhetőség lehetősége. A módszertan ellenőrizhetőnek akkor tekinti a helyzetet, ha a célterületen megvalósuló program ellenőrzése számszerű értékelést tud adni arról, hogy a program mennyiben járult hozzá a nemzeti cél, és az ennek megfeleltethető SDG részcél eléréséhez. Ezt "L" betű (lehetséges) jelöli. A táblázat azonban további lehetőségeket is tartalmaz, attól függően, hogy az adott releváns SDG részcélhoz milyen (egymásnak megfeleltethető) indikátorok tartoznak.
A kisvérkör rövidebb voltából adódik, hogy itt lényegesen kisebb nyomás elég ahhoz, hogy a bal kamra által kipréselttel azonos mennyiségű vért a jobb kamra jelentősen rövidebb úton juttassa a tüdőn át a szív bal pitvarába. Ezekből az összefüggésekből érthető az is, hogy a szív jobb kamrájának lényegesen kevesebb munkát kell végeznie egy életen át ahhoz, hogy a ráháruló követelményeket teljesítse, mint a balnak. Miután könyvünk célja a nagyvérköben létrejött tartósan magasabb vérnyomás körülményeinek vázolása, már itt leszögezhetjük, hogy a nagyvérköri magasabb vérnyomás kizárólag csak a szív bal kamráját és a nagy ereket terheli, a szív jobb kamráját és a tüdőereket érintetlenül hagyja. Vérnyomás az erekben Aki gondolkodott már az öntözőrendszerek működéséről, annak az sem okoz különös nehézséget, hogy eldöntse, mi szabja meg a nagy verőerekben uralkodó vérnyomást. Képzeljük el egyszerűen csak a kertben öntözésre használt gumitömlőben áramló víz nyomásviszonyait. Nyilvánvaló, hogy ugrásszerűen csökken a tömlőben uralkodó víznyomás, ha a tömlőt a hálózattal összekötő csap nyílását szűkítjük, s ezáltal az időegység alatt a tömlőbe áramló víz mennyiségét csökkentjük.
Ez akkor jelenik meg, amikor a kamrák szerződnek, ami lehetővé teszi a jobb kamrában levő oxigénmentes vér átjutását a tüdőbe, és bezárul, amikor a kamrák ellazulnak, és így megakadályozzák a vér visszatérését a kamrákba.. 3 - Mitrális szelep A mitrális szelep elválasztja a bal pitvarot a bal kamrától. Megnyílik, hogy lehetővé tegye az oxigénben gazdag vér átjutását a jobb pitvarból a megfelelő kamrába. Záródik, amikor a bal kamra megköti, hogy megakadályozza a vér visszatérését az átriumba. 4 - Aorta szelep Az aorta szelep elválasztja a bal kamrát az aortától. Ez a szelep nyitva van, hogy lehetővé tegye a bal kamra oxigéntartalmú vérének az egész testre történő pumpálását. Záródik, amikor a kamrák ellazulnak, és megakadályozzák a vér visszatérését a szívbe. referenciák McConahy, Douglas (2005). A többszörös optikai optimalizálás alkalmazása az optimális bal kamrai segédeszköz (LVAD) szivattyúsebesség meghatározásához. A következő dátuma: 2017. április 19., Cherry, Elizabeth és Fenton Flavio.
Ha az érelmeszesedés a koszorúerekben alakul ki, akkor csökken a szívizomzat vérellátása, ezzel együtt a szív teljesítménye. Az érelmeszesedés megnöveli a vérrögök kialakulásának valószínűségét az érpályában, könnyebben alakul ki szívinfarktus. A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt fellépő szívizomelhalás.
A szív a keringési rendszer központja, ritmusos összehúzódásai pumpálják a vért az erekben. Ökölnyi izmos szerv, amely a két tüdőfél között, nagyjából középen helyezkedik el a mellüregben. Falát jórészt szívizomszövet építi fel, melynek vérellátását saját érhálózat, a szívkoszorúerek biztosítják. Belsejében négy üreg van. A felül található két pitvar fala vékony, az alsó két kamra fala izmosabb. A vér a vénákon keresztül érkezik a pitvarokba, majd a pitvarok falának összehúzódása a vért továbbpumpálja a kamrába. A kamra összehúzódása pedig továbbjuttatja az artériákba. A véráramlás mindig állandó irányú, soha nem fordul meg, mert ezt a billentyűk megakadályozzák. A billentyűk, mint a szelepek, az egyik irányban szabad áramlást biztosítanak, de visszafelé becsukódva elzárják a vér útját. A szívpitvarok és kamrák közötti billentyűk gátolják, hogy a kamra összehúzódásakor a vér visszafolyjon a pitvarba. A szívből kivezető artériák elején található billentyűk a kamra elernyedésekor akadályozzák meg, hogy a vér az artériából visszajuthasson a kamrába.
Ennek megfelelően egyharmada a középvonaltól jobbra, kétharmada attól balra található. Két fő részre különíthető el, a felső szélesebb részt alapnak (basis cordis), az alsó részét pedig alakja után csúcsnak (apex cordis) nevezzük. Szívünk a jobb oldalán fekszik, csúcsa balra mutat. A tüdők csaknem teljesen befedik, csupán mintegy gyermektenyérnyi területen érintkezik a mellkassal. Egy felnőtt ember szíve kb. ökölnyi méretű, súlya kb. 300 g. A szív felépítése A szívet kívülről egy kettős falú hártya, a szívburok (pericardium) veszi körül, amelynek külső felszínén jól látható a szívüregek határa és a szívet tápláló koszorúerek hálózata. A szívburok védőhártyaként funkcionál, emellett a hozzákapcsolódó szalagok segítségével rögzíti is a szívet, többek közt a szegycsonthoz, a gerincoszlophoz és a mellüreg más részeihez. A szívburok alatt található a szívfal, amely szövettanilag három rétegből épül fel. A legkülső, az endothel réteg, amely egyrétegű laphám. Alatta helyezkedik el az izomréteg (myocardium), amely egy speciális izomszövetből, az ún.
Ebben a pillanatban a kamrák összehúzódnak, és a vér elhagyja a szívet a pulmonalis szelepen keresztül, a pulmonalis artériába és a tüdőbe. Ezután a vér visszatér oxigéndússá. Ezt az oxigénben gazdag vért pumpálni fogják és a szív jobb oldalán keresztül áramolnak. A vér átjut a pulmonalis vénákon a bal pitvarba. A pitvarok összehúzódnak és a nyitott mitralis szelepen keresztül vért áramolnak a bal kamrába. Amikor a kamrák megteltek, bezáródnak, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba. Amikor a kamrák összehúzódnak, a vér elhagyja a szívet az aorta szelepéből az aortába, és kering az egész testben. Természetesen gondoskodni kell erről a létfontosságú szívműködésről. A cél, hogy a jövőben elkerülje a különféle szívbetegségeket. A szívfrekvencia ellenőrzésével segíthet a szívritmusának ellenőrzésében a Hello Sehat oldalon. x