Ez a szócikk a münsterbergi hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: II. Henrik (egyértelműsítő lap). II. Henrik Podjebrád Henrik Münsterbergi Henrik Ragadványneve ifjabb Henrik Münsterbergi Hercegség hercege Hynek z Poděbrad/Hynek Podiebradowicz Uralkodási ideje 1462 – 1492. július 11. Elődje I. Henrik Utódja I. Viktorin Életrajzi adatok Uralkodóház Podjebrád-ház Született 1452. május 17. Prága [1] [2] Elhunyt 1492. (40 évesen) Poděbrady [2] Nyughelye Kłodzko Édesapja I. Podjebrád katalin magyar királyné 1 évad. (Podjebrád) György cseh király (1420–1471) Édesanyja Rožmital Johanna cseh úrnő (1432 előtt–1475) Testvérei Podjebrád Szidónia Ludmila of Poděbrady Barbara of Poděbrady Boček IV of Poděbrady Podjebrád Viktorin münsterbergi herceg Podjebrád Katalin magyar királyné Henry I, Duke of Münsterberg-Oels Házastársa Wettin Katalin szász hercegnő (1453–1534) Gyermekei Feleségétől 1. Anna Katalin (1471–1517/45) 2. Frigyes (? –1493) Házasságon kívüli kapcsolatából Katharina von Stražnicz/Katharina ze Straznice úrnőtől 3. Frigyes (?
A születendő fiú nagykorúságáig egy kilenc fős tanács uralkodott volna helyette, minden országából három-három fő. A végrendelet mellőzését a királyné is támogatta, mert szeretett volna a fia felett korlátlan gyámságot, s bízott Szent László király segítségében, akihez fohászkodott, s akinek a neve után akarta elnevezni a leendő fiát is. (a képen Luxemburgi Erzsébet) A királyné jól értett ahhoz, hogy a magyar főurak szimpátiáját elnyerje magyar beszédével és magyaros viselkedésével. A főurak egy része így az özvegy királynét támogatta és megerősítette Erzsébet jogait, sőt Visegrádot is a kezére adta. Mivel a királyné anyja, Cillei Borbála azonban sem magyar, sem német nem volt, kevéssé bíztak benne. Podjebrád Katalin magyar királyné : definition of Podjebrád Katalin magyar királyné and synonyms of Podjebrád Katalin magyar királyné (Hungarian). A magyar nemesség szerette volna a Cillei-család befolyását csökkenteni, ezért férjhez akarták adni a királynét. Előbb a szerb fejedelem fiát nézték ki, majd a lengyel király került szóba, aki még csak tizenhat éves volt, de igen harcos és vitéz volt. A török veszély miatt nagyon is alkalmasnak tűnt.
Halálának következményei Miután az I. Mátyás magyar király és III. Frigyes német-római császárral között 1463. Podjebrád katalin magyar királyné nyakéke. július 19-én Bécsújhelyen megkötött örökösödési szerződés értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves Miksa örökli, ezért a kis herceg és édesanyja halála a Habsburgok reményeit erősítette, hogy megszerezhetik a magyar trónt, de Mátyás mindent elkövetett, hogy ez ne következhessen be. A megözvegyült Mátyás 1476 -ban, 12 éves egyedüllét után másodszor is megnősült, és I. Ferdinánd nápolyi király 19 éves leányát, Aragóniai Beatrixot vette feleségül, akinek később nagy szerepe volt az államkormányzásban, de szintén nem tudta életképes utóddal megajándékozni Mátyást. Ugyanakkor Mátyás a fattyú fiát, az Edelpeck Borbála asszonytól született Corvin Jánost sem tudta a magyar trónra juttatni, így Katalin apjának, Podjebrád Györgynek a jelöltje, aki Mátyás ellenében a cseh trónt is elfoglalta, Ulászló lengyel királyi herceg lett végül Mátyás utóda II.
Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották, s csupán azért akarta őt nőül venni Ulászló, hogy később igényt formálhasson majd a magyar koronára is. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a házasság pápai felbontása ( 1500. április 3. ) után gúny tárgya lett. (A frigy érvénytelenítését az elhálás hiánya és a templomi szertartás során elkövetett formai hibák indokolták. ) Visszavonult Itáliába, ahol bátyja, IV. Frigyes nápolyi király fogadta. Tanúja volt családja bukásának. Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuanóban élt. Cseh Katalin az amerikai kongresszus elé viszi a magyar jogállamiság kérdéseit : hungary. Innen próbálta Ulászlóval szembeni követeléseit érvényesíteni. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el. (1502-ben Ulászló ismét megnősült, ezúttal Candale-i Annát vette feleségül, aki a francia király, XII. Lajos rokona volt. Anna két gyermekkel ajándékozta meg férjét: 1503-ban egy lánnyal, Annával, majd 1506-ban egy fiúval, Lajossal. [3] Emlékezete Surányi Miklós az A nápolyi asszony című regényében ír róla. [4] [5] Jegyzetek Források Berzeviczy Albert: Beatrix magyar királyné (1457–1508), Athenaeum, Budapest, 1908.
Az ő érdekében ekkor már Prágában volt Vitéz János váradi püspök, aki azonban nem tudott a szegedi alkuról, s Mátyás terveit támogatta. (a képen a királlyá választás) A házasság Mátyás kiszabadult, de úgy érkezett Budára a királyválasztás után, hogy két feleségjelöltje is volt. 15 évesen azonban nagyon bölcsen úgy döntött, hogy a cseh-magyar szövetség nagyon fontos, így Kunigundát fogja feleségül venni. Emiatt persze összetűzésbe került a nagybátyjával. Mindezt azzal is megerősítette, hogy 1458. február 9-én nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: "…a vett jótéteményeket meghálálni kivánván, még mielőtt a királyi méltóságra megválasztattunk, igéretet tettünk neki, hogy vele a felbonthatatlan barátság, testvériség és sógorság viszonyába lépünk. Mátyás első feleségének a halála » DJP-blog. Most tehát György kormányzó urat meggyőzni kivánjuk arról, hogy a királyi méltóságra megválasztatásunk után, korábbi szándékunkat és akaratunkat meg nem változtattuk. " Végül, bár Szilágyi Mihálynak más tervei voltak, Mátyás ígérete győzött, s egy 1460. november 25-i előzetes megállapodás után 1461 első felében a fiatal lány Magyarországra jött, ahol a király (legalábbis Bonfini szerint) "Nagy pompával hozta Magyarországra s nagyon szerette.
[5] Az 1990-es években a Katalin és a Kitti igen gyakori, a Kata, Katinka ritka, a Katarina, Katica igen ritka, a Karen, Karin, Kató, és a Katrin szórványos név volt, a Kati és a Katerina nem volt anyakönyvezhető. [7] A 2000-es években a Katalin az 54-69., a Kata a 33-37., a Kitti a 20-33. leggyakoribb női név, a többi nem szerepel az első százban. [2] [8] [9] Katalin, Katarina, Katica, Katinka, Kató, Katrin: február 13. [2] március 9. [2] március 22. [2] március 24. [2] április 29. [2] április 30. [2] május 9. [2] szeptember 15. [2] november 25. [2] december 31. [2] Karen, Karin: március 24. Podjebrád katalin magyar királyné magyar. [3] november 7. [3] november 25. [3] Kata február 2. [4] április 29. [4] november 25. [4] Kitti április 30. [6] november 25. [6] december 31.
Forrás: A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. A télen-nyáron, minden évszakban bejárható tanösvénynek külön-külön névre hallgató (csertől a faszénig) 13 állomása van, ahol megismerkedhetünk a környék erdeivel, rétjeivel, azok természeti adottságaival, védendő értékeivel, és az ezeket szem előtt tartó erdő- és gyepgazdálkodással.
Kövessen minket Főoldal / Honlaptérkép / Jogi nyilatkozat / ÁSZF / Adatvédelem © 2017 Ipoly Erdő Zrt. / Minden Jog Fenntartva
Az ember és természet együttélését úgy szemlélteti, hogy egy-egy téma (pl. a kaszálórét, az erdei nagyvadak, vagy éppen a kőzetek) bemutatása során együtt szerepelnek a táji, természeti értékek és az ahhoz köthető emberi tevékenységek, a tájhasznosítás. Bepillantást nyerhetünk az erdő életébe, megismerhetjük az erdészek munkáját, megtudhatjuk milyen virágok pompáznak a réten, találkozhatunk vaddisznókkal, őzekkel vagy akár szarvassal is. A látogató számára nyilvánvalóvá válik, hogy a természet mai képe éppúgy nem érthető meg az emberi hatások ismerete nélkül, mint ahogy a mai ember sem létezhet természet nélkül. A Corvinus Egyetem diákjai évről évre részt vesznek a terület fejlesztésében. Az ő alkotásuk az 5. állomásnál a Lósi-patak mocsaras árterét átszelő, 155 m hosszú pallósor és az "Óriások Pihenője". Itt, az út felénél kellemes szalonnasütő hely, padok és esőház fogadja a látogatót. A 10. állomás utáni szakadékra egy függőhidat terveztek, amely 2006-ban fog megépülni, ha a szükséges anyagi források rendelkezésre állnak.