Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség értesíti az érintetteket, hogy a Nabucco Magyarország Gázvezeték Kft. megbízásából a Olajterv Zrt 2010. február február 24-én a Nabacco gázvezeték magyar-román országhatár és Tass közötti szakasza megvalósítása tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szól 314/2005. (XII. ARD: a Vlagyimir Putyin által indított támadás a német külpolitika veresége is - Infostart.hu. 25. ) Korm. rendelet szerinti előzetes vizsgálati kérelmet nyújtott be. Az eljárás megindításának napja: 2010. február 24. A dokumentáció megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban és a elérési helyen.
Az áram jellemző mozgásairól a MAVIR oldalán lehet tájékozódni. Ennek azonban a szakemberek szerint nem a háború a magyarázata, hanem egy öt hónappal korábban elhatározott teszt. Minden évben van ugyanis egy olyan nagy teszt az áramrendszerben, amikor az ENTSO-E (ez a hálózatirányítók európai szövetsége) teszteli a rendszereket. Ha igaz, amit mi hallottunk, egy szerencsétlen egybeesés folytán a nyugat-ukrajnai teszt és a háború kirobbanása egybeesett. Az ukrán villamosenergia rendszerben van egy speciális erőmű, a Burshtyn TES, ez egy olyan cég, amelynek néhány egysége a belső (ukrán) piacra termel, de néhány egysége, az úgynevezett Burshtyn-sziget, egy EU-s rendszerrel is össze van kötve. Index - Gazdaság - Nem jön orosz gáz Magyarországra. Állítólag a nyugat-ukrajnai erőmű zavartalanul üzemel, csak most éppen nem ad áramot az uniós szigetrendszerbe.
Az elemző, Christian Feld bevezetőjében feltette a kérdést, vajon mit kellett volna másként tenni az elmúlt években a német–orosz kapcsolatokban. A szerző az Északi Áramlat-2 gázvezetékkel kapcsolatos korábbi német értékeléseket nevezte az egyik legfőbb hibának. Az Angela Merkel vezette kormány túl sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy merev választóvonalat húzzon a gazdasági partner Oroszország és a politikai szereplő Oroszország közé. Barátság kőolajvezeték – Wikipédia. A fő érv ezzel kapcsolatban mindig az volt, hogy az orosz fél még a legfeszültebb időkben is megbízhatóan szállította a gázt. A szerző szerint hiba volt, hogy Berlin hosszú időn keresztül nem ismerte fel: a gázvezeték esetében nem csupán a német piac ellátásának biztonságáról volt szó. Az Északi Áramlat-2 szinte kezdettől fogva aggodalmakat váltott ki Ukrajnában, a Baltikumban, valamint az Európai Unió keleti részében. Igaz, hogy a vezetékkel kapcsolatos döntést még a konzervatív Angela Merkel elődje, az szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder hozta meg, a tizenhat évig kormányzó Merkel azonban túl hosszú ideg volt azon az állásponton, hogy a vezeték esetében kizárólag gazdasági projektről van szó.
Jön még a gáz, az olaj, az áram, a nukleáris fűtőelem keletről? Ez a háború egyik kiemelt ellátásbiztonsági kockázata. Péntek délután éppen különös események zajlottak, de mindenki nyugodjon meg, egyelőre legalábbis működnek a hálózati infrastruktúrák! Az orosz-ukrán krízis egyik legnagyobb gazdasági kockázata az, hogy mennyire fog összeomlani a kelet-nyugati energiaáramlási irány. Magyarország ugyanis Oroszországtól olajat és földgázt (illetve nukleáris fűtőelemet) is vásárol, a földgáz egy része ráadásul éppen Ukrajnán keresztül lép be az országba, Ukrajna emellett olykor áramot is ad el Magyarországnak. Ha megfordítjuk ezeket a szállítási irányokat, az ugyan egyáltalán nem jellemző, hogy Magyarország adna el olajat, vagy fűtőelemet Oroszországnak, de a másik két energia tud fordulni, azaz arra bőven van példa, hogy a földgáz szállítása, esetleg az áram külkereskedelme irányt vált, és mi adunk el a keleti szomszédunknak gázt, vagy éppen villamos energiát. Február 25-én, péntek délután 5 órakor, aki megvizsgálja a vonatkozó "áramlásokat", meglepő információkat láthat.
Oroszország gázvezetékei: behozatali rendszerek A közeljövő országok, amelyekhez Oroszország szállít gázokat, magukban foglalják: Ukrajna (az értékesítési volumen 14, 5 milliárd köbméter). Fehéroroszország (19, 6). Kazahsztán (5. 1). Moldova (2. 8. ). Litvánia (2, 5). Örményország (1, 8). Lettország (1). Észtország (0, 4). Grúzia (0, 3). Dél-Oszétiában (0, 02). A távolabbi országok közül az orosz gázt használják: Németország (az ellátás mennyisége 40, 3 milliárd köbméter). Törökország (27, 3). Olaszország (21, 7). Lengyelország (9. 1. Nagy-Britannia (15. 5). Csehország (0, 8) és mások. Gázellátás Ukrajna számára 2013 decemberében a Gazprom és a Naftogazaláírta a szerződés kiegészítését. A dokumentum egy új "kedvezményes árat" határozott meg, amely egyharmada kevesebb, mint a szerződésben meghatározott ár. A szerződés 2014. január 1-jén lépett hatályba, és háromhavonta meg kell újítani. A gáz adósságai miatt a Gazprom 2014 áprilisában törölte a kedvezményt, és április 1-jétől az ár 500 dollárra emelkedett ezer köbméterenként (a kedvezményes ár 268, 5 ezer köbméterenként).
Eközben nem vett tudomást azokról a figyelmeztetésekről, amelyek szerint az energia a külpolitika fontos része is. Tette ezt annak ellenére, hogy hivatali ideje alatt több indok is adódott volna, hogy felfüggessze a vezeték építését, sőt akár a teljes leállításáról döntsön. Ez azonban még a Krím-félsziget 2014-ben történt annektálása után sem történt meg. A német–orosz kapcsolatok később egyre fagyosabbá váltak. A német parlament, a Bundestag elleni 2016-os orosz hackertámadás, de legkésőbb a Putyint bíráló Alekszej Navalnij megmérgezése után drasztikus lépésre lett volna szükség, a földgázvezeték azonban tovább élt. Az Ukrajna ellen indított orosz háború azonban az Oroszországhoz fűződő viszonyt új megvilágításba helyezte. Felmerül a kérdés: vajon Angela Merkel és az általa vezetett kormány hosszú időn keresztül rosszul értékelte Vlagyimirt Putyint? Vajon túlságosan is a szankciókra, illetve a diplomáciai közvetítésre helyezte a hangsúlyt? A kelet-európai tanulmányok stockholmi intézetének kutatója, Andreas Umland figyelemre méltónak nevezte Merkel diplomáciai közvetítését a Krím annektálása után.