Szokatlannak számít, hogy a szépirodalom képviselői közgazdasági felsőoktatási képzésben tanuljanak. Márpedig Cs. Szabó László (1905–1984), a neves esszéista és műfordító, majd a második világháború utáni nyugati magyar szellemi emigráció központi figurája az önálló intézményként funkcionáló Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Karán tanult sikeres budapesti érettségijét követően, majd a Karon szerzett oklevelet, sőt közgazdasági doktorátust is. A fennmaradt csekély levéltári forrásanyag, illetve az író memoárjának elszórt és pontatlan bejegyzései nem teszik lehetővé, hogy pontosan rekonstruáljuk egyetemi éveit, a meglévő töredékes információi is érdekes adalékkal szolgálnak életútja jobb megértéséhez. Pályaválasztásában talán szerepet játszott, hogy a vele rokonságban álló Kuncz Ödön, Kuncz Aladár bátyja, a kereskedelmi és váltójog nyilvános rendes egyetemi tanára volt a karon. Mikor Cs. Szabó 1923 őszén beiratkozott, a Kar még új intézménynek volt tekinthető. Cs. Szabó László » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Az 1920-ban, közpolitikai ellenkezések közepette, Teleki Pál miniszterelnök szorgalmazására megalapított Kar kettős célt tűzött ki maga elé: egyrészt a keresztény szellemű gazdasági képzés központja kívánt lenni, amely másrészt megtöri a kereskedelem és a pénzügyek terén nyomasztónak tartott zsidó túlsúlyt is.
In memoriam Cs Szabó László (előzetes) - YouTube
könyv A magyar költészet századai Cs. Szabó László írói munkássága a Nyugat vonzásában alakult, ő maga annak az esszéirodalomnak a képviselője volt, amely a nyilvános gond... Kis népek hivatása A történelmi Magyarország széthullásának és a forradalmak-ellenforradalom korának krízisét a mind súlyosabbá váló náci-német veszély, maj... Beszállítói készleten 6 pont 7 - 9 munkanap Hősök és antihősök MMA Kiadó Nonprofit Kft., 2020 A kötet Cs. Cs szabó lászló. Szabó Lászlónak, a magyar esszéirodalom koronázatlan királyának színházi témájú írásait gyűjtötte egy csokorba. Bár a hangsúl... Raktáron 14 pont 2 - 3 munkanap 11 pont 6 - 8 munkanap Erdélyi metszetek Cs. Szabó László nemcsak Erdélynek volt a krónikása, hanem a Dunántúlnak, az Alföldnek és a Felvidéknek is, és nem csak Kolozsvárról rajz... 31 pont 3 pont antikvár A tág haza Antikvár Könyvek Kft. jó állapotú antikvár könyv Könyves Kálmán Kiadó, 1995 16 pont A nyomozás Pápaszem Antikvárium Bt. Oslo, 1966 4 pont Erdélyben Németvölgyi Antikvárium Magvető Könyvkiadó, 1993 Cs.
Eztán sorra jelentek meg elbeszélés-, esszé- és útirajz-kötetei. 1936-ban irodalmi munkássága elismeréséül Baumgarten-díjat kapott, 1943-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. 1935-től 1944-ig a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként a színvonalas irodalmi rádiózás megteremtője és egyik úttörője lett. A német megszállás után lemondott posztjáról, Balatonfüreden, majd Budán bujkált. 1945 után a Képzőművészeti Főiskolán tanított magyar irodalmat és művelődéstörténetet. 1948-ban féléves itáliai ösztöndíjat kapott, de hat hét múlva Bóka László államtitkár táviratilag hazarendelte. Már folytak a koncepciós perek, ezért az emigrálás mellett döntött. 1949–1951 között Rómában és Firenzében élt nehéz körülmények között, alkalmi idegenforgalmi munkákból. 1950 végén az Angol Rádió munkatársnak hívta. Cs. Szabó László - Wikiwand. 1951-től 1972-ig dolgozott a BBC magyar osztályának belső munkatársaként, fordított, beolvasott, külön rovatot kapott. 1958-ban lett angol állampolgár. 1953-ban Rómában kiadott Magyar versek Aranytól napjainkig című antológiája hiánypótló kötetnek számított az emigrációban.
Három Shakespeare darabról; Molnár, München, 1966 Véres drágakő. Két tanulmány a XVI. századi Angliáról; Katolikus Szemle, Róma, 1967 Hunok nyugaton (esszék, 1968, [7] 1994) [4] Római muzsika (naplók, esszék, 1970, 1988) [5] Száz arany esztendő. 1760–1860. Az angol romantikus és praeraffaelita festészet (négy rádióelőadás, 1972) Egy nép s a költészete (különlenyomat az Új Látóhatár 1972 4/5. számából) [6] Petőfiék (tanulmány, 1973) [7] Pokoltornác. Prózaversek; Osveta, London, 1974 ( Szepsi Csombor Kör kiadványai. Magyar sorozat) "A természet én vagyok" (tanulmány, 1974) Pokoltornác (prózaversek, 1974) A gyanútlanok. Cs. szabó lászló búcsú a vándorévektől. Öt hangjáték; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1976 (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványai) Három esszé a művészetről; s. n., Róma, 1976 Két tükör közt. Beszélgetések; Auróra, Basel, 1977 Vérző fantomok. Elbeszélések; Griff, München, 1979 Hűlő árnyékban; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1982 Alkalom. Esszék irodalomról, művészetről; Gondolat, Bp., 1982 Közel s távol.
(Megkérdeztük…, interjúk, Bp., 1982); Tóbiás Áron: Cs. lakásai (Olvasó Nép, 1983); Kéry László: Egy író élete (Nagyvilág, 1984. 1. ); Vajda Miklós: Ex Britannia redemtio. Cs. halálára (Élet és Irod., 1984. 40. ); Illés Endre: Pataki rekviem (Élet és Irod., 1984. 41. ); Szakolczay Lajos: Cs. -tól búcsúzva (Műhely, 1984. 6. ); Száraz György: Cs. (Kortárs, 1984. 12. ); Pomogáts Béla: Cs. -ról (Vigilia, 1985. ); Taxner Tóth Ernő: Egy hagyaték hazatért (interjú, riporter Murányi Gábor, Magy. Nemzet, 1985. 7. ); Benke György: Cs. Sárospatakon (Széphalom, 1986); Petrőczi Éva: Cs. hagyatéka és síremléke Sárospatakon (Magy. Nemzet, 1988. okt. 20. ); Tóbiás Áron: Cs. londoni otthonai (Olvasó Nép, 1988); Czine Mihály: Cs. Cs. Szabó LÁszló - Könyvei / Bookline - 1. oldal. hűsége (Forrás, 1989. ); Rónay László: Emlékezés Cs. -ra (Népszava, 1989. 25. ); Kabdebó Tamás: A magyar Montaigne. írói portréja (Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban, Szeged-Zürich, 1989); Czigány Lóránt: Cs. Londonban (Literatura, 1989. 3-4. ); Baranyai Katalin (Holnap, 1991.
Az emigráció szellemi életének egyik vezetőjeként tevékenykedett, sokat utazott, számos előadást tartott különböző nyugati m. mozgalmak és irodalmi körök összejövetelein. Londonból figyelemmel kísérhette a Ny-európai, főként az angol, a francia és az olasz kulturális életet, emellett számot vethetett a hazai eseményekkel. Úti tapasztalatairól kitűnő esszékben számolt be: Téli utazás (München, 1956) c. műve személyes hangú útirajz, Halfejű pásztorbot (London, 1960) c. könyvében görögo. -i, A nyomozás (Oslo-Bécs, 1966) c. kötetében "szentföldi" tapasztalatait örökítette meg. Római muzsika (München, 1970) c. útirajzokat és művelődéstörténeti esszéket adott közre. Hunok nyugaton (München, 1968) c. kötetében a háború után Ny-Európában tett utazásának emlékeit elevenítette fel. Ország és irodalom (Brüsszel, 1963) c. könyvében m. irodalomtörténeti tanulmányokat jelentetett meg, ezekben vitába szállt a hivatalos hazai felfogással. Petőfiék (München, 1973) c. két irodalomtörténeti esszét közölt.