Sárospataki Füzetek 1997-2017 Sárospataki Füzetek 4. (2000) 2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Tanászi Árpád: Húsvét- és naptárkérdés Tanászi Árpád A holdtölte A Hold fényváltozásai az égitestnek a Föld körüli keringésétől függenek. A Hold keringésének síkja csak két pontban metszi a Föld Nap körüli keringésének síkját, általában 5 fokos szöget zár be. Amikor pályája során a Nap és a Föld közé kerül, csak a Nap felé eső oldala van megvilágítva, a Föld felé néző oldala söté a coniunctio az újhold időpontja. /Az ókori népek általában az újhold első láthatóságának idejét tekintették á holdhónap kezdetének, nem pedig a csillagászati értelemben vett Hold-újulást, amikor a Hold láthatatlan. / Ettől kezdve a Hold a Naptól megvilágított felének egyre nagyobb része lesz látható /növekvő Hold/, míg végül a pálya másik felén éppen szembe kerül a nappal /oppozitio/, és - ha történetesen nem esik rá a Föld árnyéka - a megvilágított rész kör alakban látható. A Holdnak e kör alakban való megjelenése a holdtölte.
A pogácsát tehát felfoghatjuk egyfajta pogány testnek, amelyben ott lappang (mint a kovász-A fentiek értelmében, vagyis szigorúan csillagászati vonatkozásban, a mesében szereplő 32 hét nem egészen 8 hónap, annál kevesebb. Ha tehát a visszaszámlálást egzakt asztronómiai módszerrel végezzük, akkor fiúnk nem a szűz jegyéből kellene, hogy elinduljon. Hasonló a helyzet a 16. fiúval is, aki csak 28 napos holdciklus tekintetében lehet fogyó Hold. 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 mp-cel számolva viszont majdnem telihold. A mesei, mítoszi számkészlet azonban "kerek"-egész számokból áll, és kerüli a törteket, mint ahogy a csillagmítoszi hagyomány is számon tart egy bizonyos, ún. 28 napos holdház rendszert. A magunk részéről ez utóbbit tartottuk elsősorban szem előtt. 21 A HOLD FÉNYVÁLTOZÁSAI a szinodikus hónap időtartamán (29, 530588 napon) belül, például: 1974. okt. 31. 02h20'-től nov. 29. 16h 10'-ig Next
Ettől kezdve a Hold megvilágított része ismét kisebbedik, végül teljesen eltűnik, ezután pedig az újhold ismét megjelenik. 23 A vasárnap A zsidóknál és az első század keresztyénéinél, a bibliai eredetű hét /lásd a teremtés történetet/ első napja a vasárnap. A keresztyén világban a vasárnap ünneppé válik, Krisztus feltámadásának napjává. Ezt legjobban a vasárnap orosz megnevezése /voszkreszennyije = feltámadás napja/ fejezi ki. Később a hét utolsó napjává válik. Nagy Konstantin 321-ben ünnep - és pihenőnappá nyilvánította. Az ő idejében a vasárnap elnevezése dies solaris, később pedig dies dominica. A napot, a Föld tengely körüli mozgása eredményezi. A Föld 24 óra alatt 360 fokot ír le. A Nap pályájának megfigyelése esetén két egymást követő delelése /kulmináció/ közötti idő a nap hossza, 24 óra. 24 A Julianus-féle naptár Nem utolsósorban beszélnünk kell a naptárról - mely nélkül a húsvét ünneplésének a pontos időpontját lehetetlen megállapítani -, jelen esetben a Julianus-féle naptárról, mint a keresztyénség naptáráról.
Okostankönyv