Andersen meséjében a játékbolt legszebb lakója a kecses táncosnő. Ugyanott él a féllábú ólomkatona is. Az egerek elhatározzák, hogy a két magányos teremtményt összehozzák egymással. A szép táncosnő és a rendíthetetlen ólomkatona egymásba szeretnek, de ezt nem nézi jó szemmel a gonosz macska... Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Mikes Lajos; 5. ; Lampel, Bp., 1904 Napkelet tündérvilága. Tündérmesék és regék. Az ezeregyéjszaka legszebb meséi; ifjúsági átdolg. Kemény György / Andersen meséi; ford., átdolg. Névy Béla; Athenaeum, Bp., 1905 Andersen meséi; Magyar Könyvkiadó, Bp., 1905 Andersen legszebb meséi. A magyar ifjuságnak elmeséli Baróti Lajos; Rozsnyai Károly, Bp., 1906 Andersen legszebb meséi. A magyar serdülő ifjúság számára közrebocsájtja Oldal János; Légrády Ny., Bp., 1906 Andersen meséi; ford. Dávid Margit; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1907 Az én életem meséje; ford. Szeberényi Lajos Zsigmond; Franklin, Bp., 1911 ( Olcsó könyvtár) Mesevilág; Grimm, Andresen, Bechstein nyomán átdolg. Rózsi néni; Eisler, Bp., 1916 Andersen legszebb meséi. Kisgyermekeknek elbeszéli Roboz Andor; Eisler, Bp., 1916 A csudálatos kalucsni; Muskát Ny., Bp., 1918 ( Világregények) Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] H. C. Andersen information. Information about his life, childhood home, Hans Christian Andersen House and museum, fairy tales and stories, literary aktivities, drawings, papercuts and picture pages.
A rút kiskacsa (illusztráció) Nehéz megmagyarázni, hogy ezek a szomorú, sokszor komor hangvételű, többnyire happy end nélkül végződő mesék miért olyan népszerűek még ma is – talán azért, mert bár Andersen a gyermekek közvetlen tapasztalatait meghaladó élethelyzetekről, érzésekről, eszmékről írt, a gyermeki szemléletmódot mindvégig megőrizte. A meseírás mellett nem adta fel egyéb ambícióit sem. Az 1840-ben megjelent A mulatt című darabjának langyos fogadtatása után azonban hosszú időre lemondott a drámaírói karrierről. Ismét útra kelt, 1840 és 1857 között bejárta Európát, élményeit számos útikönyvben örökítette meg. 1841-ben a Dunán hajóztában néhány napig Pest-Budán és Mohácson is elidőzött. "Magyarország gazdag ország, s egy szép nyári nap Dániájára emlékeztet" – írta az Egy költő bazárjá ban. Útjai során előszeretettel kereste külföldi hírességek barátságát, kivált olyanokét, akik hozzá hasonlóan alacsony sorból származtak. Az utazgatások közötti időt gazdag dán pénzemberek, arisztokraták kastélyaiban vendégeskedte, dolgozta át.