Először az építkezéshez szükséges, a kápolnával szomszédos telek megszerzése ütközött akadályokba, mert a tulajdonos, Pösenbacher Mihály nem hajlott a megegyezésre. De hamarosan súlyosabb akadály lépett fel: az 1738-ban kitört pestisjárvány. Így a városi tanács csak 1740 januárjában döntött a templomépítésről, melyhez nem sokkal korábban már megadta az engedélyt Esterházy Imre esztergomi érsek. A templom alapkövét 1740. július 26-án, Szent Anna ünnepén tették le. Felsővízivárosi szent anna templom budapest xvi ker. Az épület terveit abból a húsz tervrajzból választották ki, amelyeket Locatelli Péter Antal kereskedő Itáliából hozatott. Az építkezést Hamon Kristóf kőművesmester és Seyfferth János pallér vezette. Öt esztendő elteltével, 1745. november 25-én helyezték be a szentélykupola zárókövét, s a következő évben, 1746. július 21-én felszentelték a templom szentélyét. Az első szentmisét öt nap múlva, július 26-án, a templom búcsúnapján, Szent Anna ünnepén mutatták be. A felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom szentélye a főoltárral (Fotó: Budapest-felsővízivárosi Szent Anna-plébánia honlapja) Ekkortól a teljes épület befejezéséig a szentélyt használták templomként.
A középcsapatoknál és a tabella alján helyezkedő egyleteknél biztosan, de alighanem a nagyoknál is. A pénz ugyanis csökken az élsportban, nemcsak a kézilabdában, minden sportágban. A jövedelmek visszaszelídülnek, a légiósok inkább hazájukban folytatják, hiszen már nem lesz értelme külföldön szerepelniük, mert nem tudnak lényegesen többet keresni. Az utóbbi években a menedzserek munkálkodása nyomán itthon túlárazottak lettek a játékosok, irreálisak a jövedelmek, a járvány okozta gazdasági válság helyre teszi a dolgokat. Természetesen kiszúrni sem lehet a játékosokkal, a megélhetésüket biztosítani kell" – mondta a megyei lapnak Balássi Imre, a Fehérvár elnöke. A cikkben megemlítik, hogy a tervek szerint szeptemberben kezdődhet az NB I következő kiírása, ezt azonban még nem lehet készpénznek venni. Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntjük a Budapest Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia oldalán! Szent Anna Templom Miserend | Felsővízivárosi Szent Anna-Templom (Budapest) | Miserend. Budapest 1011 Batthyány tér 7. Interneten: Facebook oldalaink: Hallgassa szentmiséinket online!
A faragott sekrestyeszekrény Feldmayer Antal munkája. Az új főoltár Bagi István pp. ajándéka. Az 1925-ben készült 50 cm átmérőjű harangot Szlezák László, az 1948-ban készült 110 cm átmérőjű harangot Szlezák Ráfáel öntötte. Tovább 1011 Budapest, Batthyány tér 7.
A templom építésének idejére esett, amikor 1773. szeptember 21-én Mária Terézia kihirdette a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. Ekkortól a városi tanács által kijelölt világi papok vezették a plébániát. Miután II. József 1784-ben a kármelita rendet is feloszlatta, a budavári kármelita templom orgonája a Szent Anna-templomba került. Görgey Márton esztergomi főegyházmegyei általános helynök, címzetes püspök 1805. augusztus 4-én szentelte fel az immáron elkészült templomot. Az építkezés történetének áttekintése után szólnunk kell magáról a templom épületéről is. Felsővízivárosi szent anna templom debrecen miserend. Annál is inkább, mert belső terét tekintve nyolcszögű középterével egy Magyarországon is ritka, de Budapesten teljesen egyedülálló templomtípust képvisel. A két torony között, a főhomlokzat tetején az Isten szeme szimbólum látható (Fotó: Both Balázs/) A két torony között, a főhomlokzat tetején az Isten szeme szimbólum látható, melynek kétoldalt két angyal hódol. Ez alatt Buda városának címerét látjuk. A homlokzat központi alakja pedig Szent Anna monumentális szobra, amely szoborfülkében helyezkedik el.
Erzsébet (kapucinus) plébániatemplom 153 Építéstörténet 153 Leírás 156 Irodalom 158 Schoen Arnold: A Szt. Flórián (görög katolikus) plébániatemplom 159 Építéstörténet 159 Leírás 161 Irodalom 163 Plébánosok Koltai András: A vízivárosi plébánosok 165 A Szent Péter mártír templom plébánosai (13-16. század) 165 Vízivárosi plébánosok (1686-1787) 166 Vízivárosi horvát (illír) plébánosok, egyben a bosnyák ferences kolostor gvárdiánjai (1686-1785) 169 Felsővízivárosi plébánosok (1787-től) 170 Alsóvízivárosi plébánosok (1787-től), egyben a kapucinus kolostor gvárdiánjai (1928-ig) 170 Magyarázat a fedőlap belsején található képekhez 173
Mióta a plébániát 2000-től Jánosa Domokos atya vezeti, a lelkipásztori munka legfontosabb célja a közösség kialakítása, lehetőleg minden korosztály számára. Szeretnénk, hogy mindenki otthon érezze magát plébániánkon. Ehhez alkalmas helyeket is ki kellett alakítani. A plébánia belső felújítása 2000 ás 2005 között ezt a célt szolgálta. Korszerű hittantermeket és közösségi helyiségeket alakítottunk ki, így egyszerre több foglalkozást, összejövetelt is tudunk tartani a plébánián. Bolberitz atya temetése | Budaörsi Római Katolikus Egyházközség. A plébániához tartozó közösségeket a plébános mellett az egyházközségi képviselőtestület fogja össze. A Szt Anna plébánia él, megőrizve az ősök, az egykor templomunkat alapító jezsuita atyák, majd a világi plébániát vezető lelkipásztorok hagyományait. Ha voltak is nehéz időszakai a plébániának, átvonult felette két világháború, a kommunizmus fél évszázada, de áll a templom, szép, talán szebb, mint valaha, két tornyával hirdetve itt a Duna parton Isten dicsőségét, otthont és megnyugvást adva mindenkinek, aki villamosról, autóbuszról, HÉV-ről vagy metróról leszállva akárcsak egy imára betér Szent Anna gyönyörű templomába.