a Wikipedia-ból, a szabad enciklopédiából Illés Béla a következő emberek neve: Illés Béla (író) (1895–1974), magyar író Illés Béla (focista) (* 1968), magyar futballista Ez egy elválasztó oldal, amely különbséget tesz ugyanazon szóval azonosított több kifejezés között.
Illés Béla (1895-1974) Kassán született, apja szegény kereskedő volt. Gyermekkora nagy részét Kárpátalján töltötte. A középiskolát már Budapesten végezte el, majd 1916-ban jogi doktorátust szerzett. A szabadgondolkodók köréhez tartozott, nézetei a világháborús élmények hatására radikalizálódtak. Részt vett az 1918–1919-es mozgalmakban; a Tanácsköztársaság idején az újpesti forradalmi katonatanács parancsnoka volt. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, de élt Kárpátalján és Kassán is, majd újra Bécsbe utazott. 1923-ban Moszkvába ment. A Szovjet Írószövetség egyik titkára lett, 1925–1936 között a proletárírók világszervezetének a főtitkára volt; a szerkesztőbizottság tagjaként részt vett a Sarló és Kalapács munkálataiban. Írótalálkozókat, konferenciákat szervezett, kapcsolatban állt az akkori baloldali irodalom számos neves alkotójával. 1937-ben kizárták a szovjet kommunista pártból, de átvészelte a "nagy tisztogatás" esztendeit. 1941-ben bevonult önkéntes katonának; Magyarországra a Vörös Hadsereg őrnagyaként tért vissza, 1949-ben pedig alezredesként szerelt le.
A korabeli sajtóban Guszev az évszázados orosz-magyar barátság egyik szimbólumává vált. Ilyen formában került be Illyés Gyula Két férfi című filmregényébe is: "Petőfire az az őrmester emel fegyvert, aki Guszevet elfogta és vasraverte. " [3] 1948-ban magyar delegáció utazott a Szovjetunióba, hogy tiszteletüket tegyék Guszev és társai sírjánál. A sírokat, illetve az Illés által idézett levéltári periratokat azonban sehol sem találták. Noha Illés Béla sohasem ismerte el a hamisítást, a történészek az ötvenes évek derekára már bizonyítottnak látták. A Guszev utca 1990-ben kapta vissza eredeti nevét. [3] Illés Béla más írásaiban is fellelhetők hasonló, történetileg megalapozatlan részletek, például a Rákóczi-kori orosz követ, Morozov naplójának ismertetésében. [3] [4] [5] Díjai Kossuth-díj ( 1950, 1955) Művei Doktor Utrius Pál honvédbaka iratai ( 1916) (Doktor Utrius Pál honvédbaka hátrahagyott írásai) [6] Ég a Tisza ( 1929) Kárpáti rapszódia ( 1939) Új bor ( 1945) Erdei emberek ( 1945) Zsatkovics Gergely királysága ( 1946) Fegyvert és vitézt éneklek ( 1949) Vígszínházi csata ( 1950) Honfoglalás ( 1952) Harminchat esztendő ( 1956) Válaszúton ( 1958) Anekdoták könyve ( 1960) Lövészárokban ( 1966) Pipafüst mellett ( 1967) Varázsló inasok ( 1978)
Illés Béla Élete Születési név Lipner Béla Született 1895. március 25. Kassa Elhunyt 1974. január 5. (78 évesen) Budapest Sírhely Fiumei Úti Sírkert Nemzetiség magyar Szülei Lipner Izidor Beck Róza Pályafutása Jellemző műfaj(ok) regény Fontosabb művei Ég a Tisza Kárpáti rapszódia Honfoglalás Kitüntetései Kossuth-díj (1950) Kossuth-díj (1955) Vörös Csillag-rend (1945) Irodalmi díjai Kossuth-díj A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Béla témájú médiaállományokat. Illés Béla (született Lipner Béla) ( Kassa, 1895. [1] – Budapest, 1974. ) kétszeres Kossuth-díjas író, újságíró. Életpályája [ szerkesztés] Szülei Lipner Izidor (1860–1943) [2] őrmester és Beck Róza (1876–1967) voltak. 1912-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. 1916 -ban doktorált a Budapesti Tudományegyetemen. Első írásait Ady Endre közbenjárásával a Nyugat közölte még ugyanebben az évben. A Nyugat hasábjain ettől kezdve rendszeresen vállalt politikai és közírói szerepet. Inkább szocialista, mint polgári radikális nézeteket vallott.
Virágok közt akkor egy völgybe értél Mely nem beszűkült: éppen hogy kitárult. Ezer kehelybe kéklő, csöndes ég fért S arany porzókon fényes napsugár gyúlt. Harmat hullott hófehér falakra S csengett, csengett egy kis templom harangja. És elsimult, mint fűszálak a réten Sok haragom, gyötrő szenvedélyem. Vágyaimból nem maradt, csak ennyi: Virágillat vagy harangszó lenni. Sajgó szívvel a templomot kérdem: Mi a neved? S ő megcsillan szerényen. Felszenteltek Erzsébet nevére Mert itt történt, hogy kenyeret osztott S piros rózsa hajlott, mint a vére Mert a kenyér a szívéből foszlott Mikor felelt a feddő kérdésre Mit rejtene, mit takar köténye. Mert szétosztani számára tilos volt, Vagyonát az utolsót is adni. De felderült a téli táj, a hófolt És rózsákkal kezdett sugarazni Virággal, mely csak lélekből nyílhat S mindent betölt a friss kenyérillat. Árpádházi Szent Erzsébet és a rózsák - Lótusz. Mert ez történt - sohasem gondolnád! Kenyér-illatot ontottak a rózsák És a bimbó, pirosló temérdek Meghasadó haja a kenyérnek. – Illatként szállt a harangszó a tájra Zengett a völgy, Erzsébet csodája.
Kérjük, vedd figyelembe, hogy a virág színe a növény korától, talajadottságoktól, fényviszonyoktól erősen függhet, ezért a képen jelzettől eltérő árnyalatokat is tapasztalhatsz, de jogos észrevétel esetén a növényt saját költségünkre kicseréljük, vagy visszatérítjük az árát. Áruda információk Áruda neve: Magyar cserjék és évelők Árudáról bővebben: Magyar cserjék és évelők Nincs még értékelés
1231 novemberében Erzsébet megbetegedett. Utolsó napjait gyermeki derű ragyogta be. Elajándékozta a még meglévő holmiját, s vigasztalta a mellette lévő nővéreket. 16-án éjfél körül halt meg. Marburgban temették el, s már négy évvel halála után, 1235-ben szentté avatták. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba, november 19-re, a temetése napjára. Szent erzsébet rosa bonheur. 1969-ben ünnepét visszatették november 17-re, halálának napjára. (Magyar Katolikus Egyház) Hozzászólás Powered by Facebook Comments