A KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének kétnyelvű kiadványa, Debrecen. 117 lap Balogh László - Tóth László (szerk. ) (1999): Útmutató a tehetségfejlesztési szakértői képzés külső gyakorlataihoz 1-6. A KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének kiadványai (6 kötet). Debrecen. Balogh László - Tóth László (szerk. ) (1999): Útmutató a tanár szakos hallgatók iskolai pszichológiai gyakorlataihoz 1-7. A KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének kiadványa (7 kötet). Debrecen. Tóth László (1999): A tanulók megismerése. Balogh lászló debrecen budapest. Útmutató a tanár szakos hallgatók iskolai pszichológiai gyakorlataihoz. A KLTE Pedagógiai-Pszichológiai Tanszékének kiadványa (sorozatszerkesztő: Balogh László és Tóth László). Debrecen. 47 lap Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 372 lap Balogh László - Tóth László (szerk. ) (2000): Tehetség az új évezredért. Az Európai Tehetségtanács (ECHA) 7. konferenciájának magyar nyelvű előadáskivonatai. 104 lap. László Balogh and László Tóth (eds. )
Akkor még nem volt saroktelek, mert a Hunyadi utcát csak a városrendezés oltalma alatt munkát végző buldózerek alakították ki. Hol Anyám, hol anyai nagyapám vitt és hozott az óvodába, a Gambrinusz köztől gyalog mentünk. (Papa és Mama voltak a házmesterek abban a tornyos házban, ahol a Művész mozi volt. ) Hatalmas távolság volt ez a cirka 800 méter egy apró gyermeknek. Útközben a Kálvin tér egyik üzletében nagypapám egy kiflit vett nekem, melyből még délutánra is maradt szikkadt darabok és morzsa formájában, a zsebemben. Persze útközben minden új villamos (Bengáli) elhaladtakor meg kellett állni, melyeket megbámultam. „Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli” – vallja a debreceni helytörténeti kutató - Debrecen hírei, debreceni hírek | Debrecen és Hajdú-Bihar megye hírei - Dehir.hu. Persze akkor még léteztek a belvárosi villamos-szárnyvonalak, melyek felszámolásában éppen az a szakember vett buzgón részt, aki a mai kettes villamost megtervezte. Természetesen gyermeki áhítattal néztem az akkoriban még kevés számban közlekedő "faros buszokat" is. ( "De tiéd ez a pillanat, Míg szürke buszod elhalad" – szöveg Földes László) A "tornyos ház" lépcsőháza a Gambrinusz közben, ahol egykor a Művész mozi működött A maradandóság városa azonban csendben megváltozott.
A kis Kölcsey Ferencet pedig egy, már akkor is komoly megfontolt gyermekként mutatom be, aki sokszor segít a nagy költőnek megoldani egy-két nehéz helyzetet. Keveset szól, de ha mégis, akkor "nagyot mond". Akik idáig olvasták, azok pozitív visszajelzést küldtek, hogy szinte élvezettel, szórakozva olvasták. Remélem nem fognak csalódni benne mások sem. Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
Hol vannak már a régi szép idők, amikor Magyarországnak gyarmata volt Kínában? Igen, jól olvastad. 1902 és 1918 között a kínai Tiencsin városban egy apró kerület az Osztrák–Magyar Monarchia tulajdonában volt. A hivatalosan koncessziós zónának nevezett negyed elméletileg a Kína és Monarchia közötti gazdasági kapcsolatokat volt hivatott fellendíteni, de azonkívül, hogy a 108 hektáros területen volt Ferenc József, Bécs és Budapest utca, a Monarchia vezetői nem sokat tettek, hogy ezt a lehetőséget ki is aknázzák. Hogyan lett gyarmatunk Kínában? 1899-ben az aktuális kínai császárnő, Ce-hszi a boxerlázadás leverésére a nyugat-európai és egyéb nagyhatalmak segítségét kérte, akik egy 54 ezer fős közös hadsereggel ki is segítették az egyébként bukásra abszolút megérett dinasztiát. Osztrák magyar monarchia gyarmatai teljes. Német, brit-indiai, osztrák-magyar, orosz, francia, olasz, japán és amerikai csapatok közös erővel leverték a hatalmas méretű népfelkelést, cserébe kereskedelmileg hasznosítható területeket kaptak. A Peking kapujának is nevezett kikötőváros, Tiencsin így lett egy olyan torta, amelyből minden nagyhatalom kapott egy szeletet.
Nem mellékes tényező, hogy a monarchia által küldött négy hadihajó és 500 fős szárazföldi haderő 36 százaléka elesett a harcokban, ezeknek az elesettek az egyharmada pedig magyar volt. Nagyon valószínű, hogy magyar katonák ennél messzebb a hazájuktól még nem harcoltak a történelmünk során. Közös nemzetközi hadgyakorlat Tiencsin mellett Hogyan nézett ki a gyarmatunk? Volt folyópartunk, és a szomszédaink az olaszok voltak. Ez még jól hangzik, az viszont kevésbé, hogy külalakjában ez a városrész messze elmaradt az orosz, a francia vagy a német koncessziós zónáktól. Osztrák magyar monarchia gyarmatai magyar. Lapos, kínai stílusban épült hudongokkal teli utcáink voltak, ellenben az előbb említettekkel, ahol a birodalmak európai stílusban épített többemeletes házakkal, villákkal pakolták tele a saját városrészüket. Ez természetesen mellékes, a fő probléma az volt, hogy Bécs nem tulajdonított komoly jelentőséget az előretolt gazdasági helyőrségnek, és szinte magára hagyta az ott működő és élő konzulátust, diplomatákat és üzletembereket.
Belgium ezt megtagadta, mire a németek átlépték a határt. Ez volt a brit hadüzenet kiváltó oka, s augusztus 4-én beállt a hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között is. Augusztus 5-én a Monarchia üzen hadat Oroszországnak, 6-án Szerbia Németországnak, Augusztus 12-én Franciaország és Nagy-Britannia küldte el hadüzenetét a Monarchiának, 23-án pedig belép a háborúba Japán. Törökország augusztus 3-án szövetséget köt Németországgal, majd elzárja a Fekete-tengert a Boszporusznál és a Dardanelláknál (ténylegesen azonban csak október 29-én lép be a háborúba). Olaszország, Románia, Bulgária és az USA semleges marad. Az Osztrák-Magyar Monarchiának miért nem voltak gyarmatai?. Ekkor még az összesen mintegy 20 millió fs hadseregek fölött diszponáló vezérkarok mindkét oldalon a gyors hadi sikerekben bíztak. A magyar katonákat úgy indították útnak, hogy mire lehullanak a falevelek, már itthon lesznek.
Rövidesen konzulátus, tiszti kaszinó, angol nyelvű iskola, fürdő és kórház is épült. A városrész utcáit többek között Bécsről, Budapestről és Ferenc Józsefről nevezték el. A rendet osztrák, magyar, horvát és kínai nemzetiségű katonák, illetve rendőrök tartották fent. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Trianon 100. A dualista állam azonban nem használta ki a gyarmat nyújtotta lehetőségeket, így az szinte önállóan, saját bevételeiből és a kedvező adótörvények miatt idetelepülő kínai hadurak támogatásából tartotta fenn magát. Az osztrák-magyar uralom 1917-ben ért véget, amikor Kína az Antant oldalán belépett az első világháborúba, a Monarchia pedig nem volt képes megvédeni a bolygó másik oldalán fekvő apró területét. A kínai hadsereg ellenállás nélkül masírozott be, majd a világháborút lezáró békeszerződésekben mind Ausztria, mind Magyarország lemondott kínai gyarmatáról. Boszniának hegyei, a fekete kövei... A sah, az orvos és a tábornokok – osztrák-magyar katonai misszió Perzsiában Jégbe fagyva északon – Ferenc József-föld véletlen felfedezése Hegyi tarack a sivatagban – osztrák-magyar csapatok Palesztinában az első világháború éveiben Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
A bokszerlázadás kitörése idején az osztrák-magyar haditengerészet hajói közül egyedül az SMS Zenta névre keresztelt cirkáló volt bevethető távolságban, amely egy északkelet kínai orosz koncessziós kikötőben, Port Arthurban (ma Lüshun) horgonyzott és amelyet azonnal bevetésre vezényeltek. Osztrák magyar monarchia gyarmatai teljes film. A Zenta legénységéhez a felkelés végére három további cirkáló (a Maria Theresia, az Elisabeth és az Aspern) csatlakozott, bár megérkezésük idejére a harcok javarészt már befejeződtek. Az osztrák-magyar egységek részt vettek a Követségi negyed védelmében, mentőakciókat hajtottak végre, valamint több lázadó erőd elfoglalása során segédkeztek és ott voltak a fontos kikötőváros, Tiencsin elfoglalásakor is. A monarchia 500 katonájának nagyjából egyharmada esett el a harcokban, a hősi halottaknak pedig ugyancsak egyharmada volt magyar nemzetiségű. A bokszerlázadást lezáró békeszerződés értelmében a Monarchia egy 0, 61 km 2 nagyságú, 30 ezer lakosú koncessziós területhez jutott Tiencsin belvárosában, amelyen keresztül lehetősége nyílt arra, hogy bekapcsolódjon a távol-keleti kereskedelembe.