Abban megint vannak izgalmas dolgok, de ki szeretne lakni egy laboratóriumban? Ha a kettő együtt van, tradíció és innováció, mi úgy mondjuk ezt, hogy reformáció, akkor élő, szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk. Élő, szilárd alapokkal bíró közösség a kettő együtt, a múlt és a jövő" – mondta Balog Zoltán. A Farkas utcai református templomot 17 hónap alatt újították fel. A 18, 9 millió lej (1, 3 milliárd forint) értékű munkálatok költségeit az Európai Unió és a román állam fedezte, az egyháznak csak mintegy 305 ezer lejes (21, 3 millió forintos) önrésszel kellett hozzájárulnia a költségekhez. A 60 méter hosszú, 19 méter magas belső boltozatú templom megépítését Mátyás király rendelte el 1486-ban. A ferences rend által 1489 és 1516 között felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. Az épület megszenvedte a protestánsok és a katolikusok közötti villongásokat. Bethlen Gábor romos állapotban juttatta 1622-ben a református egyháznak. A templom melletti rendházból csak a kolostor kerengőjének az északi része maradt meg.
Magyarországi származású, ám évek óta külföldön tevékenykedő, aktív orgonaművészt, Mátyás Istvánt (fotó) hallgathattuk meg a Farkas utcai református templom nyári hangversenysorozata keretében, július 19-én. A műsorfüzetet tanulmányozva meggyőződhettünk, hogy fiatal, jól képzett, sikeres, aktív előadót hozott el a sors – jobban mondva a szervezők – Kolozsvárra. Nagy merészségnek tartom, ha az előadó Liszt Ferenc B-A-C-H prelúdium és fúgá jával kezdi koncertjét. Mátyás István hangversenyének első műsorszáma ez a zenemű volt, amelyet tökéletes technikával, a romantikus mű által támasztott hangzás- és dinamikai előírások precíz betartásával játszott el, így már az első néhány percben meg tudta győzni a közönséget hangszeres kvalitásairól. A Liszt-mű nagyon szép és népszerű, az orgonaművészek alaprepertoárját képezi, Mátyás István pedig muzikalitása folytán kiválóan tolmácsolta. A meglepetést mégis inkább a második mű szerezte, amely az Erős vár a mi Istenünk című reformációs ének tízféle feldolgozását tartalmazta.
2016. 05. 26. - Jakab Bálint Járhatjuk a magunk útját, de mindeközben tudnunk kell, hol a forrás – fogalmazott az igehirdető, hangsúlyozva, hogy otthonra szükségünk van, ahogy arra is, hogy legyünk valakiéi, hogy meglegyen a helyünk a népek között, mert máskülönben árvák leszünk. Ugyan az Úr szabadságot ad arra, hogy útra keljünk – és mi, magyarok élünk is ezzel a lehetőséggel –, de tudnunk kell, hogy ajtaja nyitva áll, és szüntelenül visszahív és hazavár minket. Református nagytalálkozás – Ülünk a Farkas utcai templomban, Kolozsvár, az egykor szebb napokat látott erdélyi főváros egyik legrégebbi templomában. Erdélyi nemesi családok címerei, egykori református nevezetességeinek epitáfiumai néznek le ránk. Kézzel fogható évszázadok történelme, amelyet lassan porlaszt az idő. A héber betűkkel ékesített szószék az egykori teológiai szellemi igényességet jelzi. Amikor a latin dívott, Apáczai Csere János az angyalok nyelvéről értekezett az Iskolák felettébb szükséges voltáról szóló traktátusában azzal a szellemi töltettel vértezve, amelyben bizonyította, hogy a magyar nem csupán a parasztok és parasztos polgárok nyelve, hanem hajlítható a tudományos fogalmak pontos leírására is.
A templom előtti helyezték el a Kolozsvári Márton és György által készített, Sárkányölő Szent György lovas szobrának másolatát. Az eredeti, IV Károly megrendelésére készült és jelenleg a prágai várban látható. 1651-ben épült fel a klastrom, ahol Apáczai Csere János vezetése idején teológiai és jogi oktatás működött, amely a nagy európai akadémiákkal egyenrangú diplomákat adott. Itt tanult többek között Nicolae Pătrașcu, Mihály vajda fia is. Látogatható: 9. 00 - 17. 00 Kapcsolat, Tel: 0040-264-591-270 E nyelveken hívhat: magyar, román