O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (Gondolat Könyvkiadó, 1982) - Grafikus Lektor Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 860 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-281-100-3 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. 3. kiadás. Magyar vagyok - Magyar szólások, közmondások. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Bevezető 7 Felhasznált források és irodalom 26 Rövidítések jegyzéke 29 a, á 31 b 61 c 111 cs 119 d 137 e, é 155 f 187 g 229 gy 247 h 257 i 295 j 313 k 323 l 415 ly 449 m 451 n 489 ny 501 o 513 ö 525 p 537 r 571 s 587 sz 605 t 657 ty 691 u 695 ü 703 v 707 z 731 zs 733 Mutató 737 Az illusztrált szólások és közmondások jegyzéke 862 Állapotfotók A lapélek elszíneződtek, enyhén foltosak. A borító belső oldalán és az előzéklapon ajándékozási és tulajdonosi bejegyzések láthatók. Védőborító nélküli példány.
Összefoglaló O. Nagy Gábor mintegy húszezer magyar szólást és közmondást felölelő gyűjteménye az eddigi legteljesebb ilyen jellegű munka. Tarka változatosságban tárja az olvasó elé anyanyelvünk legszínesebb, legjellemzőbb ékességeit. E gyűjtemény az élő stílus elemeinek szinte kimeríthetetlen kincsesbányája, de egyben a múltat idéző és inkább csak történeti értékük miatt becses adatoknak gazdag tárháza is. Magyar szólások és közmondások - Szerencsekerék. Százával, sőt ezrével akadnak benne rendkívül találó megfigyelésekből és költői erejű, gazdag képzeletből született nyelvi képek, merész és szemléletes hasonlatok, az embereket és a világ dolgait lényegükben megragadó jellemzések, szellemes ötletek, bölcs tanácsok, intelmek és évszázados vagy olykor évezredes múltjuk ellenére is igaz életelvek. Ezeken kívül azonban találhatunk benne a mai ember számára már homályos célzásokat, naiv, olykor gyerekes nyelvi tréfákat, túlságosan is szókimondó gúnyolódásokat, egy ideig divatos, majd elfelejtett bemondásszerű fordulatokat és a társadalmi fejlődés során túlhaladott, időszerűtlenné vált nézeteket, tévesnek bizonyult megállapításokat is.
Aki másnak vermet ás, maga esik bele., Ki korán kel aranyat lel., Valami szöget üt a fejébe., Vág az esze, mint a borotva., A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.. Ranglista a(z) Szerencsekerék egy nyílt végű sablon. Nem hoz létre pontszámokat egy ranglistán. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Ujváry Zoltán 1996-ban Egy földműves szólásai és közmondásai címmel szókincstani szempontból is figyelemre méltó kiadványt adott közre… Kárpátaljai népi frazémákon azokat az összeforrott kifejezéseket értjük, amelyek az itt élők világlátását tükrözik, beletartoznak az ebben a régióban élő magyarul beszélők aktív szókincsébe. Anyagunk többéves gyűjtés eredményeként állt egybe, az anyaggyűjtésben részt vettek azok a magyar szakos egyetemisták, akik a Nyelvjárási frazeológia c. szakkollégiumunk hallgatói voltak" – olvasható a Kárpátaljai szólások és közmondások című gyűjtemény előszavában. A kötetet Horváth Katalin jegyzi (az UNE Magyar Filológiai Tanszékének két docense, Györke Magdolna és Hulpa Diána lektorálta). Magyar szólások és közmondások pdf download. Horváth Katalin, a filológiai tudományok kandidátusa, docens tudományos munkásságának jelentős részét a kárpátaljai magyar nyelvjárások kutatása teszi ki. Több cikket írt e nyelvjárások hangtani sajátosságairól. Foglalkozott az ungvári járási települések helyneveivel, nyelvjárási lexikológiával és frazeológiával, nyelvműveléssel is.
Szólások a, á: Az öreg Á-t sem ismeri. -Teljesen tanulatlan. Nem akar tovább menni az á-nál. -Belekezd valamibe, de nem folytatja. ábécé: Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez. -Semmit nem ért hozzá. Nem együtt tanultuk az ábécét. -Ne bizalmaskodj velem! ablak: Az ablakon dobja ki a pénzt. -Ok nélkül költekezik. Nem teszi ki az ablakba. -Nem dicsekszik el vele. abrak: Hazajár, mint Buki lova az abrakra. -Visszatér oda, ahol jobb dolga volt. Szurkálja az abrak a fenekét. -Jó sora van, mégsem fér a bőrébe. acél: Acél a feje, vasalt a nyaka. -Konok ember. Azt se mondta, cseréljünk acélt. -Szó nélkül elment. Csupa acél, csupa vas. -Nagyon erős ember. Kemény, mint az acél. -Rendkívül kemény. Nyakas, mint az acél. -Makacs a természete. ad: Adja ő még alább is. -Nem fog mindig így hencegni, lesz még szerényebb is. Ha adhatsz, maradhatsz. Pin on olvasás 4. osztály. -Azt az embert jellemzi, aki csak érdekből lát vendégül valakit. Úgy adom, amint vettem. -Pénzért vettem, pénzért adom. -Úgy mondom el, ahogy én hallottam.
Minden közmondásnak megneveztem gazdáját, ki használta irásban először. A közmondásoknak ilyen történelmi alapon való csoportositása uj dolog, nincs mása a közmondások egyetemes irodalmában; ez a munka sok nehézséggel járt és kétségkivül sok hibával is, de mindenesetre érdekes. Minden szólás annak jegyével van ellátva, ki használta irásban először; igy például ezt: »falra borsót hány«, Decsi János (1583) és utána minden gyüjtő használta, – a gyüjteményemben az Decsi nevével fordul elő, a többi valamennyi nevének mellőzésével. Magyar szólások és közmondások pdf. Innen van az is, hogy a hires Szirmay nevével csak kevés van jelölve, mert ő jórészben Kis-Vicay mondásait használta, azért a kettőben közöseket Kis-Vicay jegyével (KV. ) kellett jelölnöm, mert ennek gyüjteménye 1713-ból való, Szirmayné pedig 1805-ből. A közmondások minden jellemző változatát, variációját is felvettem, a mi hol nyelvészeti, hol tartalmi szempontból érdekes. Például Szenci Molnár Albert (1604) ezt mondja: »némának anyja sem érti szavát», Kis-Vicay (1713): »néma gyermeknek anyja sem érti szavát«.