A küldetése egyébként az lett volna, hogy tanulmányozni lehessen rajta az élő szervezet működését az űrbeli viszonyok között. Lajka legendás útjának tanulsága az volt, hogy az élő szervezet kibírja, ha fellövik az űrbe, kibírja a Föld körüli pályára állást és a súlytalanságot is. Kiderült, hogy a szervezet jelentős stresszként éli meg az űrbe történő kijuttatást – igaz, a kutyának már a felkészülés során alkalmazott centrifugatesztek is a duplájára emelték a szívverését. Rod Dreher: Az amerikaiak többsége | Mandiner. A kúp alakú, 4 méter magas, több mint féltonnás Szputnyik-2-ben egy hűtőventillátor és egy oxigént termelő és a széndioxidot elnyelő egység volt hivatott gondoskodni Lajka életben tartásáról. Ennyire volt képes. A kutya kapott egy heti kaját is, zselé formátumú, ehető anyag képében, a hátsójára zsákot erősítettek, amibe az ürülék és vizelet távozhatott. Lajkára hámot adtak és leláncolták, így csak felállni, leülni és feküdni tudott. Az életét felügyelő rendszerek mellett a Szputnyik-2-n voltak egyéb mérőműszerek is, amelyek a kozmikus sugárzást és a Nap sugárzását mérték.
Gyomorforgató tények Lajka kiképzéséről Szólj hozzá Állatkínzással ért fel a szovjetek ű kóbor kutya volt: A szovjetek külön csapatot alakítottak azért, hogy kóbor kutyákat gyűjtsenek be az utcákról, mert biztosak voltak abban, hogy ezek az állatok már annyi nehézséget éltek túl, hogy ki fogják bírni az űrben. Kiderült, hogy valójában nem... Tovább »»»
A Föld nagyobb ősföldjei: Balti-pajzs, Kanadai-ősföld, Brazil-hegyvidék, Guyanai-hegyvidék, Nyugat-Ausztrália, Afrika Nagy része, Közép-Szibériai-fennsík, Dél-Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla I. Ősföldek: A földkéreg legkorábban megszilárdult részei. Eredetileg ezek is gyűrt hegységek voltak, de az eltelt évmilliárdok alatt lepusztultak. A mai kontinensek magjait alkotják, hozzájuk gyűrődtek fel a fiatal lánchegységek illetve ezek lepusztulásával a régi röghegységek egy része is hozzájuk kapcsolódott. Az ősföldeket mélységi magmás kőzetek építik fel, ilyen pl. a gránit és a gabbró. Nyugat australia ősföld. Mivel az ősföld anyaga meglehetősen merev, ezért nem gyűrődik, hanem törik erőhatások következtében. Ennek köszönhetően nem mindenhol alkot síkságokat, előfordul, hogy utólag kiemelkedett, és ma lépcsős szerkezetű hegyvidékeket alkotnak. Előfordult az is, hogy az ősföld megsüllyedt, elöntötte a tenger, és nagy vastagságban üledék rakódott a felszínre. Ennek alapján kétféle ősföldet különböztetünk meg: – fedett ősföld – fedetlen ősföld a) Fedetlen ősföld: A lepusztulás következtében síkságokat alkot általában, de ezek nem teljesen sík felszínűek, inkább hullámosak.
Ahol a kőzetek puhábbak voltak, ott mélyedéseket vájt, ezeket később víz öntötte el, így alakultak ki a tóvidékek a Balti- pajzson (Finn-tóvidék), és a Kanadai-ősföldön. Ezekre a hullámos felszín és a sok tó jellemző. 2) Feltöltéssel: – Jégtakaró által történő feltöltés: Az előre nyomuló jég a lepusztított területekről nagy mennyiségű törmeléket szállított, majd elolvadáskor ezt morénák formájában lerakta. Ausztrália határai, tájai, vízrajza - Diagram. Itt is a hullámos felszín jellemző, mert a morénavonulatok magassága akár a 100 métert is meghaladhatja. A morénahalmok között is jellemző a körülgátolt tavak kialakulása. Ilyen síkság alakult ki a Germán- Lengyel alföldön, a Kelet-európai-síkságon, Kanadai-ősföldön. – Tenger és folyóvíz általi feltöltés: a sekélyebb és kisebb tengereket a beleömlő folyók viszonylag gyorsan feltöltik. Ezeken a területeken nagyon vastag üledéktakarók alakulhatnak ki, elérhetik a 6-8000 m-t. A feltöltött tenger felszíne még enyhén hullámos, de a kialakuló folyók ezeket az egyenetlenségeket gyorsan kisimítják.
[1] [2] [3] [4] Fontos lehet még a Pilbara területén feltárt ősi kövületek és mikrobák nyomait tartalmazó kőzetek megismerése asztrobiológiai szempontból is, például a marsi életnyomok keresésében. Épp ezért 2019 szeptemberében a NASA és az Európai Űrügynökség szakemberei is végigjárták a terepet ausztrál kutatók vezetésével, mivel a Mars-missziók egyik kulcskérdése, hogy miként ismerhetik fel az automata járművek az ősi életnyomokat. Az amerikai Mars 2020 rover, illetve az európai ExoMars Rosalind Franklinről elnevezett marsjárója is vizsgálni fogja a marsi kőzeteket az életnyomok után kutatva, ehhez pedig kiváló tanulási lehetőséget biztosított a vörös kőzetekből felépülő ausztrál "marsbéli táj", ahol egy hetet töltöttek el a vizsgálatokkal a két űrügynökség szakemberei. Jegyzetek [ szerkesztés]