Egyenletes körmozgás Mozgások csoportosítása • Pálya alakja szerint • Egyenes vonalú mozgások: A pálya: egyenes • Körmozgások: A pálya: kör • Sebesség változás szerint • Egyenletes mozgás: A sebesség állandó. • Egyenletesen változó mozgások: Gyorsuló mozgások, a sebesség egyenletesen változik. Egyenletes körmozgás • A test egyenlő idők alatt egyenlő köríveket fut be. Példák körmozgásokra • A Föld tengely körüli forgása • Tetszöleges pontja egyenletes körmozgást végez a forgástengely körül. Fizika - letölthető jegyzetek. Az űrhajók és műholdak is körpályán keringenek a Föld körül. • Szputnyik01 az első mesterséges hold az űrben Óriáskerék vker r i i vker vker A körmozgás jellemzői • i – A t idő alatt befutott ívdarab • r – A körpálya sugara • (delta fí) - Az elfordulás szöge • vker – A kerületi sebesség A nehezék körmozgása lemezjátszó korongján • A nehezék egyenlő idő alatt egyenlő utakat tesz meg. • vker – A kerületi sebesség • Kiszámítása: vker = i/t • A kerületi sebesség állandó nagyságú, és érintő irányú.
Egyenletes körmozgás by Zsuzsanna Zrupkó
7.
• Rezonanciakatasztrófa: a rezgő rendszer tönkremegy (pl. Tacoma híd) • mCGs • Kármán-fél örvénysor: •%A1n-f%C3%A9le_%C3%B6rv%C3%A9nysor
2011. 02. 15. A forgómozgás és körmozgás jellemzői. Egyenletes körmozgás, Súrlódás. Huber Tamás A körmozgás jól jellemezhetı a mozgó ponthoz húzott sugár elfordulásának szögével, amelyet radiánban mérünk: ∆i = r ·∆α r r ∆α ∆i Periódus idı: a körpálya egyszeri teljes befutásához szükséges idı (T). Az átlagos kerületi sebesség: Szögsebesség (skaláris mennyiség): v = r ·ω Az egységnyi idı alatt befutott körök száma a fordulatszám (n): n T 1 2π = ω = = 2π × n T Egyenletes körmozgás Egyenletes körmozgásról beszélünk, ha a pálya kör, és a mozgó test által befutott ív arányos az elfordulás idejével. ∆i v = ∆t ∆α ω = ∆t 2 v acp r = = állandó i = vt α = ωt A test gyorsulása megegyezik a centripetális gyorsulással, ezért a dinamika alapegyenlete szerint az egyenletes körmozgást végzı testre ható erık eredıje a kör középpontjába mutat. Azt az erıt, amely a tömegpontot körpályára kényszeríti, centripetális erınek nevezzük.