Lali 2015. december 16., 21:49 Régi szerelmem ez a film, mostanában néztem újra. Először megpróbáltam hosszabban írni róla, de bevallom belevesztem. Sok értékes – vagy annak vélt – gondolat bukkant föl közben, és most is egy a témával foglalkozó könyvet olvasok (). Ha lesz belőle valami szólok. :-) Röviden talán ennyit tudok mondani róla: Mindig lenyűgöz Pasolini képi világa, különös érzéke a világok ábrázolásához – vagy teremtéséhez. De azonnal hozzá is kell tennem, hogy a képek mögötti tartalom sem kisebb erejű, nem öncélú a képi tobzódás. Valahol azt érzem, hogy a gyökerekig próbál hatolni, mintha minden filmje egy-egy misztérium lenne. Ez az Oidipusz király nál tulajdonképpen meg is kerülhetetlen. Antigoné - Az Antigonéből kell esszét írnunk. Valaki tudna segíteni? Már elolvastam, csak nem nagyon értem.. A film tulajdonképpen nem csinál semmi mást, mint hogy az antik tragédiát – sokszor szinte szó szerint – bemutatja. Ez a bemutatás azonban egyáltalán nem modern abban az értelemben, hogy nem próbál a tragédia apropóján semmilyen mögöttes gondolatot, szerzői hipotézist elénk tálalni. Nincs benne semmilyen moralizálás (ez – nekem úgy tűnik – általában is idegen Pasolinitől), és nincs benne aktualizálás sem.
Saját magunkban a dráma által megtaláljuk az antik görögöt, aki egy egységben él a várossal, a világgal, az istenekkel. Arra törekedtünk, hogy felismerjük Oidipuszban az emberit, és ezáltal jussunk el a transzcendensig. Akkor klasszikusan az Oidipusz király története röviden: Thébai városát pestisjárvány sújtja, mert a sok évvel azelőtt megölt Laiosz király gyilkosát még mindig nem találták és büntették meg. Oidipusz, aki közvetlenül Laiosz után lett Thébai uralkodója, nagy erővel lát a gyilkos kereséséhez, ám nagy megdöbbenésére és felháborodására Teiresziasz, a vak jós azt állítja, hogy a gyilkos ő maga, és homályosan ugyan, de egyéb szörnyűségekkel is vádolja. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Mint a legelszántabb nyomozó lát neki Oidipusz a szálak felgöngyölítéséhez, és érkezik el a szörnyű igazsághoz, hogy ő a gyilkos és a vérfertőző, éppen úgy történt, ahogy a jóslatok megmondták. Paál István Diplomás előadás! A(z) Laboratorium Animae Társulat előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Polüneikész Argoszba került, ahol egy jóslatnak köszönhetően elnyerte a király egyik leányának kezét. Apósa, Adrasztosz ígéretet tett, hogy segít trónja visszaszerzésében. Összehívta az argoszi törzsfőket, majd Polüneikésszel együtt Thébai ellen vonult. (Erről szól Aiszkhülosz Heten Thébai ellen című drámája. ) A hét vezér azonban nem tudta bevenni a várost. Végül Polüneikész a további vérontás elkerülése végett párviadalt javasolt Eteoklésznek, döntsön ez a királyi trónról. A küzdelemben mindkét királyfi életét vesztette. Thébai trónját Iokaszté testvére, Kreón foglalta el. Itt veszi kezdetét az Antigoné című tragédia cselekménye. Szphinx: oroszlántestű, leányarcú, kígyófarkú, szárnyas emberevő szörnyeteg
Thébai mondakör Labdakosz fia, Laiosz Thébai királya, felesége Iokaszté. Mivel sokáig nem született gyermekük, Laiosz a delphoi jósdához fordult tanácsért. A Püthia jóslata azonban szörnyű tragédiát sejtetett. Eszerint Laioszt fia fogja megölni, majd saját anyját veszi feleségül. A megrettent király ettől fogva önmegtartóztató életet élt. A jóslat tartalmát nem sejtő Iokaszté értetlenül fogadta férje elhidegülését. Egy alkalommal leitatta a királyt, majd éjszaka ágyába csalta. Amikor kilenc hónap múlva megszületett a fiuk, Laiosz elvette anyjától, és mindkét bokáját keresztülszúrta egy szöggel. (Innen a név eredete: Oidipusz = dagadt lábú. ) Megbízta szolgáját, hogy tegye ki a csecsemőt a Kithairón hegyre. A szolga azonban megsajnálta a gyermeket, és egy pásztornak adta, aki Korinthoszba, Polübosz király udvarába vitte a csecsemőt. Mivel Polübosznak és feleségének, Periboiának nem volt gyermeke, sajátjukként nevelték fel Oidipuszt. A fiú nem ismerte származása titkát, fogadott szüleit sajátjainak hitte.