A film cselekményének így lett egy szépen építkező íve, amelynek mentén fokról fokra bomlik ki a két ember kapcsolata. A Füst-féle Störr kapitány feljegyzései alcímből ennek megfelelően Störr kapitány bolyongásai hét leckében lett. Hétben, ahány év alatt Füst Milán A feleségem történeté t írta, amennyi idő (az eredeti négy évet megváltoztatva) eltelik az események csúcspontja és a kapitány lenyugvása között – és ahány év után a közvélekedés szerint mélypontra szoktak jutni a párkapcsolatok. Enyedi, anélkül, hogy teljesen átírná a regényt, kisebb-nagyobb hangsúlyáthelyezésekkel és kihagyásokkal helyezi más megvilágításba a cselekmény egyes elemeit, így Störr Jakab monomániás, féltékeny őrült helyett a szerelem bolondjaként tűnik fel. Az alkotót ugyanis ugyanaz foglalkoztatja, mint a Testről és lélekről ben: annak a misztikuma, ami megmagyarázhatatlan módon összeköt két embert. Ahogy nincs magyarázat arra, miért álmodja ugyanazt a korábbi film Máriája és Endréje, úgy azt sem tudni, mi köti olyan eltéphetetlenül Störrt Lizzyhez.
Míg a könyvben egészen profán módon az addig az evés örömeinek nagy kedvvel hódoló karakter kvázi orvosi receptre azért keres feleséget magának, mert gyomorbajos lesz, addig a filmben mindez úgy árnyalódik, hogy a gyomorbajra vonatkozó megjegyzést követően barátjával egy kávéházban ülve egy egyszerre frappáns és romantikus gesztustól vezérelve határozza el, hogy elveszi az első nőt, aki belép az ajtón. Az ezt követő "nászéjszaka-jelenetben" pedig – amikor Störr és Lizzy vetkőzős pókert játszik – annyi a finom humor és a még finomabb erotika, amennyi Füst Milán egész életművében sem található. De Enyedi nemcsak egyes mozzanatokon változtatott, hanem (hálistennek) nagyon szabadon kezelte az alapanyagot, és lenyirbált minden felesleget a túlírt Füst-regényből. Az ugyan időrendben elmesélt, de az emlékezés logikájára felfűzött csapongó anekdotázásból a rendező lemetszette az oda nem illő részeket, és keretek közé szorította, azaz logikusan felépülő fejezetekbe rendezte az eredeti feljegyzéseket.
In: Lengyel Balázs: Zöld és arany. Magvető, 1988. 227 Orbán Ottó: Füst Milán. In: Orbán Ottó: Honnan jön a költő? Bp. Magvető, 1980. 237 Bányai János: Bonyolult örömök, Híd, 1964. 4. 248 Somlyó György: A Füst Milán-i szituáció irodalmunkban, In: Somlyó György: Füst Milán. Szépirodalmi, 1969. 264 Rába György: Füst Milán lírája, mint az Ezeregyéjszaka utóhangja. Jelenkor, 1978. 7-8. 288 Poszler György: Modern naivitás és intellektuális művészet. Liget, 1992. 2. 302 "Átkozott Utókor" Elmékek Lukácsy András: Látogatóban Füst Milánnál. In: Látogatóban. Gondolat, 1968. 311 Márai Sándor: Exit Füst Milán. In: Márai Sándor: Napló 1968-1975. Toronto, Vörösváry, 1976. 317 Déry Tibor: Hogy szeretett volna élni, s nem értett hozzá. In: Déry Tibor: Ítélet nincs. 317 Dr. Bán Anna: Nyílt levél Déry Tiborhoz. Kortárs, 1968. 9. 337 Weöres Sándor: Füst Milán emlékére. In: Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások. 342 Vas István: Füst Milán bűvöletében. In: Vas István: A félbeszakadt nyomozás. Szépirodalmi, 1967.
Szépirodalmi, 1982. 368 Nagy László. In: Nagy László: Versek és műfordítások I. 368 Füst Milán: Végrendelet feleségemnek 369 Jegyzetek 370
Ezek pedig a mozivásznon most nem hatnak egyedien. Sőt, egy szépelgő mű benyomását kelti A feleségem története, amely dramaturgiailag sem lett túl izgalmas: az irodalmi alap belső monológjai helyett peregnek az események. Amit látunk, az olyan, mint egy gyakorlott rendező munkája, ám nem túl érdekes ahhoz, hogy meglepjen minket. A feleségem története karcossága igencsak a felszín alá van most pozícionálva, a forma megeszi a kreativitást. De persze ami a filmben jó, az jó. A színészi munka például, hiszen Gijs Nabernél nem is tudnánk jobb Störr kapitányt elképzelni. Megvan benne a keménység, az erő, a maszkulinitás, amely eleinte igencsak az erénye, majd fokozatosan elveszíti. Léa Seydoux, mint a szerelem tárgya, pedig olyan, mint az összes életveszélyes nő. Gyönyörű, de halálos. 169 perc, magyar-német-francia-olasz Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó cikkek: Vita & Virginia: Szerelmünk története Minari: A családom története A magazin: 2017. március