A kiállítás utolsó képe 1893-ból való, a posztimpresszionista Vaszary János festménye. Paál László: Erdőrészlet (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) Ez a kiállítás, csakúgy, mint az eddigiek, és mint a nyáresti koncertek a kastély parkjában, igazolják a környéken született és most is ott élő politikus L. Simon László kezdeményezését, aki 2006-ban alapította a Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt, hogy fellendítse a sokáig mellőzött térség kulturális életét és turisztikai fejlődését. Az azóta eltelt évek legnagyobb sikere a II. világháborúban lakhatatlanná pusztult kápolnásnyéki Halász-kastély és 1, 5 hektáros parkjának helyreállítása. A 18.-19. század festészete - KINVA ART AKADÉMIA. Telepy Károly: Sziklás táj (Fotó: Cservenka Judit/Felvidé) A kastély eredetileg nemesi kúria volt, ifj. Magyary-Kossa Péter főszolgabíró építtette a "táblabíró világ" által kedvelt korai klasszicista stílusban. Később, örökösödések révén a nemesi testőr Dabasi-Halász Lázár tulajdonába kerül, akinek gazdálkodó fia: Gedeon tovább bővítette a kúriát és a birtokot.
Szerk. Passuth Krisztina, Szücs György. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2006. További információk [ szerkesztés] Művei a Képzőművészet Magyarországon honlapján Élete, munkássága az art-portalon Perlrott Csaba Vilmos a Kieselbach Galéria honlapján Magyar zsidó lexikon. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 704. o. Online elérés Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 96502407 OSZK: 000000031265 NEKTÁR: 217540 LCCN: n2006095332 ISNI: 0000 0001 1078 6623 ULAN: 500109607 RKD: 134958
A magyar Vadak egyik legmarkánsabb képviselője volt, a nagybányai művésztelepen a neósok közé tartozott. Párizsban beiratkozott a Julian Akadémiára, majd 1908 -tól Henri Matisse tanítványa lett. [7] Paul Cézanne és Paul Gauguin festészetét is alaposan tanulmányozta. Nagy hatással voltak rá a német expresszionisták, a régiek közül El Greco spanyol manierista festő. Gertrude Stein körével került kapcsolatba, 1907-től már kiállított Párizsban a Függetlenek Szalonjában és az Őszi Szalonban, s hamarosan Európa más nagyvárosaiban is. Egyéni kiállítása volt Párizsban 1908-ban, 1909-ben és 1912-ben. Rendkívül termékeny alkotó volt, s nagyon fogékony az új stílusirányzatokra, 1910-ben Iványi Grünwald Bélával az élen a többi neós társaságában vonult Nagybányáról Kecskemétre, s megalapították ott a kecskeméti művésztelepet. Több nyáron át dolgozott Kecskeméten. Az első világháború után néhány évig Németországban, majd Párizsban élt. Itthon 1924-ben csatlakozott a KUT -hoz, s velük állított ki. 1924 és 1934 között gyakorta Nagybányán festett nyaranként, az 1930-as évek közepétől egyre többször Szentendrén dolgozott, 1949-ben felvételt nyert a Szentendrei Festők Társaságába, s 1955-bekövetkezett haláláig ott festett.